Ellovagolt érmek és kvóták

Volt némi igazság világbajnokunk megállapításában, hiszen tényleg nem a legjobb lovakat kapta Horváth és Kállai, de az igazság az, hogy ők sem lovagoltak jól. Kállai úgy vélekedett, hogy "rossz taktikát választottam, kicsit túlhajtottam a lovat”, és Horváth is magára vállalt néhány akadályverést a kilencből. Nem volt jó érzés látni, ahogy egymás után húzza le az akadályokat. Pedig tudnak lovagolni a fiúk, ezt már többször, legutóbb a júliusi világbajnokságon is bebizonyították.
A rizikós szám előtt 6. helyen álló Balogh Gábor azt a lovat kapta, amellyel előző nap Füri Csilla egy akadályt vert és egyet rombolt. Balogh két veréssel és egy kitöréssel jött le a pályáról. Nem járt sok sikerrel az egyéni induló Fülep Sándor sem. Mivel az összetettben a versenyzőink előtt álló vetélytársak nem lovagolták el magukat, a záró futás előtt csak a csodában bízhattunk. De a realitások nem kecsegtettek csodával.
Mert hiába vágott az élen a 3000 méternek a címvédő magyar csapat 76 ponttal, azaz 19 másodperccel az oroszok előtt, ezen a versenyen a lényeg az olimpiai kvótákért (is) vívott egyéni küzdelem volt. Ezt szíve mélyén mindenki tudta. Sajnos azt is, hogy erre kevés volt a remény.
Miért?
Mindenkinél más ok miatt. Balogh például tőle szokatlanul gyengén lőtt, és ezzel nagy előnyt adott a vetélytársaknak. Hogy jó versenyzőtípus, az ezúttal is kiderült, ugyanis a 28. helyről kezdte meg a felzárkózást. A remek vívás után már 10. volt, majd a lovaglást az említett hatodik helyen várta. Kállai jó lövészettel és jó vívással az úszás, majd a lovaglás után esett vissza. Horváthnak a vívása, no és a lovaglása volt gyenge. Az egyébként sem túl jó vívó Fülep ezúttal azt az eredményt sem tudta elérni a páston, amit a selejtezőben sikerült, és ő sem volt a lovaspálya ura.
A futás előtt az aranyérmet már oda lehetett volna adni a fölényesen vezető, ráadásul kitűnő futó Krungolcasnak – aki hozta a papírformát, és 2001-es Eb-ezüstje után aranyérmes lett.

Balogh két, előtte rajtoló versenyzőt megelőzött ugyan, de a mögötte lévők közül ketten őt előzték meg, azaz nem tudott előrelépni.
"Nem tudom hova tenni a mai lövészetemet, amely után érthetően rossz érzéssel léptem pástra. Ezért is örülök nagyon a jó vívásnak. Jó lovaglással kvótát szerezhettem volna, de nem éreztem meg a lovat. Annyira nem vagyok csalódott, de jó lett volna egy kvóta” – mondta Balogh.
Tehát a remélt magyar érem- és kvótaszerzés elmaradt – akkor nyújtson némi vigaszt a csapatarany! A befutást követő nagy számolgatás után úgy tűnt, megvan a magyar siker. De közben az oroszok is számolgattak, majd ölelgetni kezdték egymást… Szóval, még ez az örömünk sem maradt meg, 20 ponttal, vagyis nem egészen egy akadályverésnyi különbséggel az oroszok nyertek.
Mit lehet mondani erről a napról? "Egy magyar versenyző számára nincs borzasztóbb annál, mint amikor a lovagláson csúszik el – elmélkedett Kállai Ákos. – Mindenki szerint a világ legjobb lovasai vagyunk, és most mégis ezen a számon múltak az érmek és a kvóták.”
Azért lépjünk túl a szomorú vasárnapon: még rengeteg lehetőség van férfi versenyzőink előtt az olimpiai kvalifikáció kiharcolására. Legközelebb decemberben, a Világkupa-döntőben.