Az angol első osztály küzdelmeit felvezető sorozatunk negyedik részében elsősorban Liverpoolra összpontosítunk, a Mersey-parti város két legendás csapata mellett azonban helyet kellett szorítanunk a Blackburnnek is. A csapatok előző szezonbeli teljesítményét mérve sorozatunk eme fejezete vonultatja fel a legerősebb csapatokat, hiszen a hetedik helyezett Everton végzett a leghátrébb a trióból. A nyári felkészülésből kiindulva a hét végén induló szezonban is David Moyes alakulatának lesz a legkevesebb oka az örömre.
Steven Gerrard (balra) és Harry Kewell a nyárig egymás ellen viaskodott a pályán, ezentúl viszont egymást kell segíteniük
Steven Gerrard (balra) és Harry Kewell a nyárig egymás ellen viaskodott a pályán, ezentúl viszont egymást kell segíteniük
A Liverpool a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas években lett Anglia valahavolt legeredményesebb klubja, Bill Shankly, Bob Paisley, Joe Fagan és Kenny Dalglish vezényletével halmozta a trófeákat, és Európa egyik legjobbja lett. Shankly 1959-ben állt a csapat élére, a másodosztályú klubból öt éven belül az élvonalban bajnokot csinált. A legendás mester összesen három bajnoki címet, két FA-kupát és egy UEFA-kupát nyert a csapattal, amely Paisley vezetésével végigverte Európát a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején. Fagan, majd Dalglish nyert még "ezt-azt”, de a kilencvenes években becsukódott a kincsesládika, már csak egy-egy FA-kupa, illetve Ligakupa-diadal jutott a korábban roppant elkényeztetett, de a Heysel- és a Hillsborough-tragédia következtében megkomolyodott közönségnek. A következő termékeny időszakot Gérard Houllier hozta el, a francia szakember vezetésével a Pool 2001-ben öt trófeát is nyert, az UEFA-kupa, az FA-kupa és a Ligakupa mellé az Európai Szuperkupát és a Community Shieldet is begyűjtötte a remek generációt nevelő egyesület. A tehetséges fiatalok közül Michael Owen, Jamie Carragher és Steven Gerrard ragadt meg a csapatban, melléjük érkeztek az évek során a szintén szépreményű külföldi és hazai játékosok. Emile Heskey és Danny Murphy a Poolban érett válogatott játékossá, Houllier melléjük elsősorban külföldről hozott embereket. A francia bajnokság a kedvenc lelőhelye, de nem rest szétnézni a holland, a cseh vagy a német bajnokságban sem. Tavaly nyáron a Franciaországban profiskodó szenegáliakra összpontosított, de nem jöttek az elvárt eredmények, sem Salif Diao, sem pedig El Hadji Diouf nem lett sztár a Mersey partján. Sokkal elégedettebbek a szurkolók az idei szerzeményekkel, a Fulhamtől elcsábított Steve Finnan és a Leedstől távozó Harry Kewell sokkal nagyobb sikereket tartogat, hiszen mindketten bizonyítottak már klubszinten és válogatottjukban is. Kettejük megvételével úgy is erősödött a keret, hogy elment Berger, Heggem és az utóbbi éveket kölcsönjátékosként Franciaországban töltő Dioméde is. A francia a hazájában mindig meghatározó volt klubjában, de a Liverpoolba nem tudott beilleszkedni. Nézzük, miből is kell gazdálkodnia Houllier-nek az idén! Kapusposzton a tapasztalt Dudek és az angol utánpótlás egyik gyöngyszeme, Kirkland küzd a csapatba kerülésért, a "nagyok” menedzserei közül ebből a szempontból irigylésre méltó helyzetben van Houllier, aki reméli, Dudek kevesebb potyagólt kap, mint legutóbb, és Kirklandet elkerülik a sérülések. Hátul az összeszokott védősorba tökéletesen illik majd Finnan, akárcsak a bal oldalon Riise, ő is sokat segíthet felfutásaival a támadások során. Középen Hyypiä és Henchoz évek óta együtt játszik, szilárd duót alkotnak a védelem tengelyében. A cserék között Carragher, Traoré, Vignal és a súlyos betegségéből meggyógyult Babbel vár beugrásra, igaz, a németen igyekszik túladni Houllier. A középpályássor és a védelem közötti összekötő szál Dietmar Hamann szokott lenni, de a német súlyos sérülés miatt hosszú időre kidőlt a sorból. A csapatnak a bajnokság első szakaszában nélküle kell megállnia a helyét, de ha felépül, minden bizonnyal helyet kap a kezdőben. A távollétében a többi középpályásra több védőmunka hárul, ami azért kényes Houllier számára, mert játékosainak többsége inkább támadó, mintsem védekező szellemű. Gerrard-t érdemes hátravonni, de vigyázni kell a fiatal középpályással, mert híres a fegyelmezetlenségéről, olykor minden ok nélkül képes durva szabálytalanságra, és ezzel nemcsak ellenfelét, piros lap esetén saját csapatát is nehéz helyzetbe hozza. Remek lövéseivel viszont csakis az ellenfél kapusának kell bajlódnia, de nemcsak ő képes zavarba hozni a másik csapat védelmét, hanem Heskey, Owen, Diouf, Diao, Baros és Smicer is. A cseh duó a felkészülési mérkőzéseken nagyon jól játszott, Houllier várhatóan kettejük közül választja ki Owen ékpárját, Heskey pedig a háttérbe szorulhat. Houllier azért ezen a nyáron sem mondott le arról a szokásáról, amely szerint francia és afrikai tehetségeket szállít Liverpoolba, ezen a nyáron Anthony Le Tallec és Florent Sinama-Pognolle érkezett a Le Havre-tól. Előbbit az új Zidane-ként, utóbbit az új Anelkaként emlegetik Franciaországban, és mivel Houllier a Pool előtt az U18-as francia válogatottal lett Európa-bajnok, vélhető, hogy ért a fiatalokhoz. Az Anfield Roadon nem akarnak még egy olyan rossz idényt, mint az előző volt, a "vörösök” hívei a dobogóra, annak is a felső fokára várják az alakulatot. Ám feltehetően azt sem bánnák, ha a csapat megismételné a 2001-es FA-kupa, UEFA-kupa, Ligakupa-triplát.