Szalayék átvették a vezetést

Ám a mitfahrer hamar belerázódott a navigálásba, a legfőbb riválisok – Kis Sándor és Gál István – sorsa viszont már a szombati első szelektív szakaszon eldőlt, amikor egy-egy fatuskóval való találkozás után kénytelenek voltak félreállni. Kétórás büntetéssel folytathatták a viadalt, a győzelemre esélyük sem volt.
Szalayék néhány kisebb túlcsúszástól eltekintve egyáltalán nem hibáztak, és a vasárnapi napnak már úgy vágtak neki, hogy szerették volna megtartani az előnyüket. Ez végül sikerült is, a bajnoki címvédő Benyó Miklós 1:40 perces hátránnyal ért célba mögöttük. A Hyundai-pilótának az idén ez volt az első olyan versenye, amelyet technikai gond nélkül teljesített, és a második hely miatt sem volt csalódott, hiszen a technikai háttere elmarad az éllovasokétól.
"Az autó jól alkalmazkodott a terepviszonyokhoz, remek felkészülés volt ez az egy hét múlva kezdődő törökországi Világkupa-futamra” – mondta Szalay.
A dobogó harmadik fokára Varga Imre állhatott, aki nemcsak megszokta a Nissant, hanem immár tökéletesen uralja is. A negyedik Horváth Béla fél napot úgy teljesített, hogy a nyolc hengerből mindössze öt működött a Mercedesében, a mögötte érkező Murczin Zsolt pedig a futómű beállításával küszködött, amelyen maradandó nyomokat hagyott a prológon történt borulás.
A dízel kategóriában a Lukács András, Ferke Viktor duó alkotott maradandót. És nemcsak azért keltettek feltűnést, mert nyertek, hanem azért is, mert a célba érkezés után leginkább a varacskos disznókhoz hasonlítottak. Az autó levegőbeömlő nyílásán ugyanis nem levegő, hanem víz és sár érkezett az utastérbe. Lukácsék egyébként vasárnap már nem siettek nagyon, hiszen a fő rivális Riglerék kiestek, a Gyabronka-féle Nissant bérelő Palik Lászlóék nem voltak vészes közelségben. A tévékommentátor kocsijában forrt a víz, úgyhogy be kellett kapcsolni a fűtést. Körülbelül hetven fok volt az autóban, úgyhogy Palik üléspárnájából a leintés után csavarni lehetett a vizet. A körülmények már-már a Dakart idézték.