Szabics duplával debütált

A nap másik mérkőzésén a Mönchengladbach 1–0-ra legyőzte az élvonalba visszatérő 1. FC Kölnt, amely a 63. percben ember- (Sichone kapott piros lapot), majd gólhátrányba (a kiállítást érő faultot követő szabadrúgás után Scherz fejéről került a saját kapujába a labda) került a Bökelbergben.
A Hansa Rostock elleni találkozón Felix Magath vezetőedző nem jelölte a kezdőcsapatába Szabics Imrét, igaz, ezen a magyar csatár sem csodálkozott, hiszen még nem tudta mindenben felvenni a Bundesliga ritmusát. Helyette Cacau került be a kezdőcsapatba, és a brazil támadó két ziccer kihagyásával vétette észre magát. Egy óra elteltével aztán Magath edző változtatott, Cacau helyett beküldte Szabicsot, és ekkor talán senki sem gondolta, hogy ászt húzott elő a pakliból. A magyar csatár fölészálló fejessel kezdte meg érdemben a Bundesliga-karrierjét, majd a 75. és a 76. percben egykori grazi csapattársa, Horst Heldt segítségével eldöntötte a találkozó sorsát. A középpályás (ő mondott le Szabics kedvéért a 19-es mezről) negyedórával a lefújás előtt jobbról ívelt középre szabadrúgásból, a tömörülésben Szabics emelkedett fel a legjobb ütemben, és a kimozduló Schober kapust megelőzve a hálóba csúsztatott. Egy perccel később pedig jött az újabb gól. Lahm, Heldt összjáték után iramodhatott meg az ifjú magyar, finoman eltolta a labdát a kirohanó Schober mellett, majd 14 méterről elegánsan a hálóba gurított. "Optimálisan kezdtük a találkozót. Szabicsot jó érzékkel cseréltem be” – értékelt a találkozó után Felix Magath.
Persze, a lefújás után akadt valaki, akinek a véleményére még többen voltak kíváncsiak, mint a trénerére. Aligha kétséges, régen volt magyar futballista annyira népszerű külföldi újságírók körében, mint Szabics Imre vasárnap este Rostockban. A német kollégák közül mindenki Szabiccsal akart beszélni, televíziósok, rádiósok és az írott sajtó képviselői szinte le sem engedték a pályáról a duplázó támadót, aki németül folyékonyan beszélve, profi módon szolgálta ki a sajtó munkatársait. Annyi nyilatkozatot kellett adnia, hogy a VfB csapata a buszon ülve már csak őrá várt, így a megannyi nyilatkozatot megunva az egyik klubvezető szabályosan kitépte Szabicsot az újságírók gyűrűjéből, és szó szerint feltuszkolta a járműre. Különben a Stuttgart Rostockban rostokolt volna egész éjjel…
A megannyi német nyelvű nyilatkozat közepette Szabics Imre természetesen a Nemzeti Sportnak is adott gyorsinterjút.

– Ezúttal mással nem is lehet kezdeni: gratulálok…
– Köszönöm – lihegte láthatóan boldogan Szabics. – Egyszerűen nem hiszem el, hogy mi történik itt körülöttem.
– Csak magának köszönheti a felhajtást! Ilyen bemutatkozásra számított?
– Ezt komolyan kérdezi?! Álmomban sem hittem volna, hogy ilyen lesz a premier, most nagyon boldog vagyok, bár félek, csak álmodom, olyan csodálatos az egész.
– Megnyugtatom, nem lesz keserű az ébredés, hiszen ez a valóság: akárcsak a magyar válogatottban, a Bundesligában is két góllal mutatkozott be.
– Na jó, ez azért nem jelenti azt, hogy minden meccsen duplázom… Ne felejtse el, címeres mezben először Luxemburg ellen játszottam, és azért a Rostock sem a legerősebb német csapat. Vagyis igyekszem a helyén, a valós értékén kezelni a két gólt.
– Mennyire viselte meg, hogy nem fért be a kezdőcsapatba?
– Ezzel az égvilágon semmi problémám sem volt. Az utóbbi két hétben nem éreztem tökéletesen magam, de ez, azt hiszem, természetes, hiszen rendkívül erős felkészülésen vagyunk túl. Az edzőnk, Felix Magath mondta is, látja rajtam, hogy megviseltek az edzések, de ez nem gond, idővel felveszem majd a ritmust. Éppen ezért én is úgy kalkuláltam, hogy eleinte csak csere leszek, és a távlati célom az, hogy beverekedjem magam a csapatba, vagyis arra egyáltalán nem gondoltam, hogy rögtön az első mérkőzés ilyen jól sikerül majd. Két nagyon erős ellenfél ellen játszottam az elmúlt napokban, és be kell vallanom, a Borussia Dortmund és az Inter ellen is úgy éreztem, a tempó egyelőre túl gyors nekem.
– Kapott-e valamilyen különleges taktikai tanácsot, amikor pályára lépett?
– A tréner csak annyit mondott: menjek be, és próbáljak veszélyt teremteni a kapu előtt. De ezt nem kellett túlbeszélni, hiszen egy csatárt azért küldenek a pályára, hogy gólt szerezzen, vagy gólpasszt adjon.
– Hogyan emlékszik vissza a találatokra?
– Az első gól előtt a jobb oldalról végeztünk el szabadrúgást, és szerencsémre Heldt állt a labda mögé. Vele még Grazban játszottam együtt, vagyis ismerem, tudom, hogy onnan körülbelül hova íveli a labdát, és ahogyan a labda közeledett, már éreztem, hogy el tudom érni fejjel.
– Mikor tudatosult önben, hogy gólt szerzett?
– Még akkor sem, amikor a fejes után megfordultam, és láttam, hogy a labda a hálóban van, mert először ösztönösen a partjelzőre néztem. Nem látott lest, szerintem nem is láthatott, de nemhogy akkor, még most sem tudom felfogni, hogy gólt szereztem.
– Nem volt sok ideje meditálni ezen, hiszen pillanatokkal később újra betalált.
– A középkezdés után a rostockiak elvesztették a labdát, és látja, milyen szerencsés ember vagyok, éppen Heldt elé került, és ő a lesre játszó védők között egyből engem indított. Láttam, hogy jön ki a kapus, de úgy éreztem, tart attól, hogy ha nem a labdát, hanem a lábamat találja el, kiállítják. Szerintem visszafogta magát, így meg tudtam tolni a labdát mellette, megkerültem, és csak arra kellett koncentrálnom, hogy a teljesen üres kapuba gurítsak.
– Hansa Rostock–VfB Stuttgart 0–2, 75., I. Szabics, 76., I. Szabics. Magyarként bizsergető érzés volt látni az eredményjelzőt…
– Én is többször odapillantottam, és arra gondoltam, ez a felirat rendben van. Nem tudom megfogalmazni, mit érzek, rendkívül boldog vagyok, de már most tudom, a két gól miatt nem lehetek kényelmes vagy elégedett, nekem továbbra is kőkeményen kell dolgoznom azért, hogy hosszú távon is megálljam a helyem a Bundesligában.