Sok a pénz, de nem elég

Az első osztályban szereplő alakulatok összesen 596.2 millió euróból próbálják megoldani a 2003–2004-es évadot – legalábbis ez derült ki a dpa hírügynökség felméréséből.
Az előző idény 590 millió eurós értékét tehát sikerült meghaladniuk a csapatoknak, igaz, elsősorban nem azért, mert tőke áramlott be a futballba. A növekedés sokkal prózaibb okra vezethető vissza: a tavasszal a Nürnberg, az Energie Cottbus és az Arminia Bielefeld esett ki a Bundesligából, márpedig ez a trió sokkal kevesebb pénzből gazdálkodott, mint a helyükre kerülő Freiburg, 1. FC Köln, Eintracht Frankfurt hármas.
Természetesen a címvédő, az idén az európai kupaporondon is merész álmokat dédelgető Bayern München a listavezető, igaz, a bajorok kétmillió euróval csökkentették a költségvetésüket, 62 helyett csak 60 millióból gazdálkodnak majd. A bajnokcsapat mögött a trónkövetelő, Ligakupa-döntőre készülő Borussia Dortmund (50 millió euró), a Hertha (49.2) és némi meglepetésre a Wolfsburg (48) következik a rangsorban.
Ugyanakkor általános tendencia, hogy "húztak a nadrágszíjon”, hiszen az újoncok, továbbá a Hertha, a Wolfsburg, a VfB Stuttgart és a VfL Bochum kivételével mindenki kevesebb pénzből próbál megélni, mint a legutóbbi bajnokságban. Hivatalosan nem tudni, hol kényszerültek a legnagyobb megszorításra, de gyanítható, a Leverkusen jó eséllyel pályázik erre a titulusra. A korábbi években rendszeres BL-szereplő gárda ezúttal lemaradt a nemzetközi porondról, sokkal kevesebb bevétellel kalkulálhat, emiatt a vezetők szeretnék körülbelül 30 millió euróból átvészelni az évadot.
A lista alján azonban nem a Bayer, hanem a Kaiserslautern szerénykedik, amely összesen 23 millió euróból szeretne "kijönni”, elsősorban azért, mert adósságai nem engednek meg ennél nagyobb mértékű költekezést. Igaz, az adósságok szinte a liga összes csapatára jellemzőek, több száz millió eurós mínuszt mutat az összkép, a Schalke például a közelmúltban több mint 80 millió eurós hitelt vett fel, amelynek egy részét lejárt határidejű kötelezettségeinek törlesztésére kénytelen fordítani. Egyes közvélemény-kutatások szerint a csapatok összesen 682 millió eurós tartozást halmoztak fel. (Az összeg a becslések pontosságától függően úgy 15 százalékkal több, mint a 2002-ben készült, hasonló jellegű felmérés eredményeként napvilágot látott érték.)
A kiadások csökkentése közepette a klubok pénztárosai legalább annak örülhetnek, hogy a bérleteladásokból több pénz folyik be, mint az előző szezon előtt. Egy héttel a 41. Bundesliga-évad rajtja előtt már 332 650 idénybelépő talált gazdára, és már most biztos, hogy megdőlt a két évvel ezelőtti, 330 ezres rekord. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a klubok minimum 5.65 millió néző után járó televíziós bevétellel kalkulálhatnak. Néhány gárdánál már nem is tudnak több bérletet eladni, mert nincs rá lehetőségük… A bérleteladási csúcs azért is figyelemre méltó, mert több stadiont is átépítenek, emiatt négy színhelyen összesen 25 ezerrel csökkent az arénák befogadóképessége.
Természetesen a két Ruhr-vidéki rivális, a Borussia Dortmund (49 ezer eladott bérlet – körülbelül két teljes magyar bajnoki forduló össznézőszáma) és a Schalke (42 100) áll, mögöttük az UEFA-kupában érdekelt Hamburgé (23 500) a harmadik hely. Dortmundban új nézőcsúcsra törnek, a többször átalakított Westfalen-stadion befogadóképessége jelenleg 83 ezer, a sárga-feketék elöljárói abban reménykednek, hogy meccsenként átlagosan 75 ezren buzdítják majd Rosickyéket. Mindössze három egyesület, a Wolfsburg (7500), a VfL Bochum (6000) és a Hansa Rostock (4550) szerénykedik a tízezres határ alatt, igaz, a következő egy hétben még ők is javíthatnak.