Phelps lett a vegyes királya

Sokáig úgy tűnt, egyszámos klaszszisra találtak a tengerentúlon. Nos, Phelps mindenkire rácáfolt, nem csupán pillangón, háton és immár vegyesen is a világ legjobbjai közé tartozik. Ezt jelzi, hogy a négyszáz vegyes világcsúcsa után immár a kétszáz vegyes világrekordját is ő tartja (1:57.94), miután a kaliforniai Santa Clarában megdöntötte a finn Jani Sievinen sokáig megdönthetetlennek hitt csúcsát (1:58.16). A Phelps-féle ragyogás minket is érint, hiszen kétszáz vegyesen korábban Darnyi Tamás volt az egyeduralkodó, három alkalommal is világcsúcsig jutott a magyar klasszis. Ô volt az első, aki két perc alá nyomta a világrekordot (1:59.36 az 1991-es, perthi világbajnokságon), és Darnyi trónját foglalhatta el három évvel később, a római vb-n Sievinen (1:58.16). Darnyi akkor már nem úszott, Sievinen pedig sosem került hasonló formába, és az olimpiai bajnokságig jutó Czene Attila sem volt veszélyes Sievinen időeredményére (rövid pályán éppen a finnel társbérletben azért világrekordernek mondhatja magát).
Amikor Darnyi Perthben két percen belül úszott, Phelps mindössze hatéves volt. Most sem több tizennyolcnál, hétfőn volt a születésnapja. A Santa Clara-i parádénak persze volt előzménye, hiszen 400 vegyesen az idén repesztett világcsúcsot, és a kaliforniai viadalon is remekelt a 200 vegyest megelőzően. Száz és kétszáz pillangón is kiváló idővel diadalmaskodott, és a 200 háton úszott eredménye is jelezte, bármi megtörténhet vegyesen. Ezt Phelps is érezte, ő azonban csak annyit szeretett volna, hogy két percen belül teljesítse a távot. A világ idei legjobbját tervezte, ám minden idők legjobb időeredménye kerekedett ki belőle.
"Világranglista-vezetőként akartam Spanyolországba utazni, de meg sem fordult a fejemben, hogy egy perc ötvennyolc másodperc alá kerülhetek, erre tessék… – mondta boldogan. – A rajt előtt képzeletben többször is leúsztam a távot, végigvettem a fordulókat, és aztán maga a verseny pontosan úgy zajlott le, ahogyan megálmodtam.”
Michael Phelps ezzel a barcelonai világbajnokság (július 20–27.) egyik nagy favoritjává lépett elő, hiszen 200 és 400 méter vegyesen és 200 méter pillangón is ő az aranyérem várományosa. A tengerentúli tehetség lendületét elnézve, nehéz elképzelni, hogy valaki is megállítsa Barcelonában az új vegyes királyt.

Gyárfás: legyen a Margitszigeten az Eb

A gyors helyzetfelismerés a sportban különösen fontos. A sportdiplomáciában is. A lágymányosi uszoda felépítése határidős. A 2006-os vizes Európa-bajnokságot ugyanis 2006-ban kell megrendezni. Ráadásul az év közepén, júliusban… Mindenre idő kell, a tervezéstől az építkezésig. Az idő pedig fogy, főleg, hogy most időt kért az ELTE főigazgatója. Mert hiába született meg a Műegyetem rektorának az együttműködést garantáló levele, az egyetemen ugyancsak helyet kapó ELTE képviselője leállította a folyamatot. A sportminiszter kérésére ezért utazott ki a Magyar Úszószövetség elnöke Rómába, az Európai Úszóliga (LEN) elnökéhez. Gyárfás Tamás Bartolo Consolo jóváhagyásával érkezett haza. A LEN ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a vizes Eb színhelye a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában legyen. Az engedélyhez azonban Gyárfás szerint feltétel is járult: a lágymányosi úszókomplexumnak is el kell készülnie, hiszen Magyarország – többek között – azzal nyerte el a rendezést, hogy Budapest új létesítménnyel gazdagodik. A megállapodás része még, hogy a felújítandó Kőér utcai Spartacus-uszoda 50 méteres medencével bővül. De a részleteket halljuk Gyárfástól.
"A Szigeten az ötvenméteres medencét tízpályásra kell bővíteni. Jövőre, augusztus elsején utazik a vízilabda- és az úszóválogatott az olimpiára, tehát akkor lehetne kezdeni az építkezést. A harminchárom méteres medence lehet a műugrás és a műúszás helyszíne. A Műegyetemen ötvenméteres medencét érdemes építeni, mellé pedig minimum egy huszonöt méterest. A tervezett 3500 férőhelyes tribünnel pólórangadók és rövid pályás világversenyek fellegvárává válhat. A Spartacus is boldog lehet. A helyi önkormányzattal összefogva a meglévő uszoda újjávarázsolása mellett egy ötvenméteres medence is épülhetne.”
A Gyárfás-féle elképzelést a Műegyetem rektora, Detrekői Ákos is osztja.
"Örültem annak is, hogy az Európa-bajnokság Magyarországra került, még jobban annak, amikor arról volt szó, Lágymányoson épül fel a komplexum. Én minden olyan megoldásnak örülök, amely az egyetemi hallgatók sportolási lehetőségeit bővíti.”
A Spartacusnál sem bánkódnának, ezt jelzi Pazár Sándor klubelnök megjegyzése.
"Régi vágyunk, hogy ötvenméteres medencével gazdagodjon a sporttelep, csodálatos lenne. A felújítás is időszerű, hiszen a gépház, az öltözők állapota enyhén szólva siralmas. Remélem, a felújítás lehetősége legalább ilyen örömet szerez az önkormányzatnak, amely régóta szeretné, hogy a kerület lakossága új uszodát kaphasson.”
Ami tény: a Gyárfás-féle elképzelés jó a Műszaki Egyetemnek, a Spartacusnak, jó a Hajós Alfréd uszodának, jó a magyar sportnak. Európa-bajnokság is lesz, fejlesztés is, ráadásul több helyen. A gond csak az, hogy a kormány céltámogatásról döntött, arról, hogy Lágymányoson épüljön fel az Eb-uszoda. Erre adná a milliárdokat.
Nagy kérdés, hogy mit szólnak a kormánytagok az újabb variációhoz…