Egy nagy meccs Budapesten – Szentes Lázár a peruiak hálójába helyezte a labdát
Egy nagy meccs Budapesten – Szentes Lázár a peruiak hálójába helyezte a labdát
Aligha gondolta 1971. április 4-én Mészöly Kálmán a Práter-stadionban, amikor sérülés miatt az első negyedóra végén lejött a pályáról, hogy válogatott pályafutása ezzel az osztrák–magyar mérkőzéssel lezárult, ám kilenc évvel később újra közeli kapcsolatba kerül a nemzeti csapattal. Ugyanis 1980. május 31-én a skótok elleni összecsapásra már ő jelölte ki szövetségi kapitányként az együttest. Élvonalbeli edzőként került a válogatott irányító posztjára, 1978-tól két idényen keresztül készítette fel a Vasas együttesét, a második évben szép sikerrel zárta az idényt, a bajnokságban a harmadik, a kupában a második helyen végzett az angyalföldi együttessel. A válogatottal remekül kezdett, az első három meccsén két győzelem és egy döntetlen volt a mérlege, s figyelembe véve, hogy a skót, az osztrák és a svéd együttes volt az ellenfél, indulása ragyogónak minősíthető. Első vereségét 1980 augusztusában, a szovjetek elleni 1–4 alkalmával volt kénytelen elkönyvelni. A válogatott célja az 1981-es vb-selejtező sorozat sikeres megvívása volt. Az őszi idény gyengébb eredményeit feledtette, hogy az első tavaszi meccsén pazar játékkal 3–0-ra nyert a Mészöly-legénység Valenciában a spanyolok ellen, majd az egy hónapon belüli erőltetett menetben, három selejtező mecscsén öt pontot szerzett (a győzelem akkor még két pontot ért), amiből hármat idegenben. A júniusi népstadionbeli, angolok elleni, futballünnepnek remélt meccsen ugyan kikapott válogatottunk, de a következő három összecsapáson újra öt pontot szerzett a csapat, és az utolsó, angolok elleni mérkőzéstől függetlenül már továbbjutott. Időközben egyre több válogatott játékos szerződhetett nyugati proficsapathoz, ami a játékosok szemléletén sokat javított. A norvégok elleni októberi 4–1-es diadal alkalmával a kezdőcsapatban öt, külföldön futballozó játékosnak szavazott bizalmat a kapitány. A világbajnokság előtti tavaszon a Népstadionban kétszer is kikapott a válogatott, viszont a spanyolországi nyitómeccsén gólcsúcsot eredményező látványos játékkal 10–1-re nyert Salvador ellen. A világbajnok argentin csapat ellen a védőkkel teletűzdelt magyar együttesnek sem volt esélye, a csoport utolsó mérkőzésén viszont a győzelemhez nagyon közel állt Mészöly Kálmán együttese, de negyedórával a befejezés előtt a belgák egyenlítettek, és a döntetlen kevés volt a továbbjutáshoz. A vb után a kapitány jobban támaszkodott a bombaformában futballozó bajnok Rába ETO csapatára, négy-öt játékost is beválogatott felfrissített keretébe, de az 1983 tavaszi Eb-selejtezőkön ők sem tudtak jelentősen segíteni, mindhárom számottevő csoportellenfelétől kikapott válogatottunk, és a június elsejei, koppenhágai 3–1-es vereség után Mészöly Kálmán lemondott.