Tóth, Bátorfi: oda az éremálom

Reménykedni persze az utolsó pillanatig reménykedtek, de sajnos a papírforma ezúttal sem borult: a negyeddöntőben, tehát már világbajnoki éremért lejátszott mérkőzésen a Li Csü, Li Csia kettős 4:1-re legyőzte őket.
Pedig nem indult rosszul a meccs, sőt… Bátorfi és Tóth nagyon megérezte, hogy mivel lehet kimozdítani a kínaiakat a megszokott játékukból, s az első játszmát gyakorlatilag végig vezetve, végül a negyedik szettlabdát értékesítve nyerték.
Ekkor még úgy tetszett, megtörténhet a csoda.
A csoda, amire az 1995-ös tiencsini párosbronz óta várunk… Ám az ázsiaiak a folytatásra nagyon felgyorsultak, s ez a tempó már nem igazán feküdt a mieinknek, akik szoros csatában bár, de végül kikaptak.
"Az első játszma után a kínaiak stílust váltottak, ráadásul Li Csü szinte nem is hibázott, így igazából már nem volt esélyünk. Ettől függetlenül azért örülünk, hiszen négy év után ismét bejutottunk a nyolc közé. Azt mondom, soha rosszabb világbajnokságot” – magyarázta közvetlenül a mérkőzést követően Bátorfi Csilla, amire párospartnere egy fejbólintással jelezte, ezzel ő is egyetért: "Azzal, hogy a negyeddöntőben játszhattunk, igazán elégedettek lehetünk.”
Persze ahhoz, hogy idáig egyáltalán eljussanak, sok minden kellett. Először is egy kis szerencse. "A sorsolást látva úgy érzem, akár egészen messzire juthatunk. Ezúttal nem panaszkodhattunk, jó ágra kerültünk, így most tényleg csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel” – magyarázta meglehetős elégedettséggel még kedden a kilencszeres Eb-aranyérmes Bátorfi Csilla, amikor a női páros esélyeiről kérdeztem. Aztán az első meccsen, az ausztrál Cho, Cough kettős ellen még nem is volt semmi gond, a következő kanyar viszont pokolian nehéz volt. Tetszenek emlékezni? A szingapúri Csang Hszüe-ling, Tan Pej-fern duó már 3:1-re is vezetett a mieink ellen, akik ettől kezdve amolyan minden mindegy alapon elkezdtek játszani, és…
"Eszünkbe jutott a néhány héttel ezelőtti Európa-bajnokság. Akkor egy orosz párossal szemben álltunk vesztésre, mégis sikerült fordítanunk. Az ötödik szett előtt egymásra néztünk Csillával, és tudtuk, hogy megint meg kell csinálnunk” – idézte fel Tóth Krisztina a szingapúriak elleni összecsapást, amelynek végén még "csak” a legjobb 16 közé jutottak be. S lám, a jó elnyeri jutalmát, mert a küzdeni tudás jutalma csütörtökön délelőtt egy, a körülményekhez képest kényelmes nyolcaddöntő volt. Csilláék a fehéroroszok amúgy klasszis védőpárosával, a Viktorija Pavlovics, Tatjana Kosztromina duóval találkoztak, márpedig Bátorfiéknak az ilyen stílusú ellenfél köztudomásúlag csemege. A mérkőzés aztán ennek megfelelően álomszerűen alakult: a második, elveszített szettet leszámítva végig Bátorfi és Tóth irányított, és egy pillanatig sem jutott eszébe senkinek, hogy ezt a meccset nem a magyar páros nyeri.
Asztalhoz állt egyébként csütörtökön a Pázsy Ferenc, Lindner Ádám páros is, s már önmagában az bravúrnak könyvelhető el, hogy a versenynek ebben a szakaszában magyar férfi játékos egyáltalán még játszhatott.
Ráadásul a világbajnoki nyolcaddöntőben…!
Tessék megkapaszkodni: hiába állt a másik oldalon a dél-koreai O Szang Eun, Kim Taek Szu duó, egyáltalán nem volt sima, előre lefutott a meccs. Olyannyira nem, hogy Pázsyék az első játszmát meg is nyerték, és bár e tekintetben ez volt a kivétel, azért a továbbiakban sem voltak hajlandóak felvállalni a pofozógép szerepét, kis szerencsével bármelyik játszmát elcsíphették volna. Jó, mondhatja erre bárki, a lényeg a végeredmény, ami igaz is, de ettől még a páros szereplése kapcsán két szót feltétlenül érdemes leírni: végre valami…
A kis kitérő után vissza a nőkhöz, már csak azért is, mert a Pázsy, Lindner egység kiesésével a magyarok közül csak Bátorfi Csilla és Tóth Krisztina maradt versenyben a párizsi egyéni világbajnokságon. Ôk viszont csütörtökön a páros mellett még egyesben is érdekeltek voltak, bár az előjelek arra utaltak, hogy ebben a számban ez csak ideig-óráig lesz igaz. Ha szigorúan az időrendet nézzük, akkor előbb Bátorfi játszott. Ellenfele a tajvani Lu Jun-feng volt, aki ugyan a selejtezőből érkezett, ami nem az ő gyengeségét jelzi, sokkal inkább azt, hogy eddig kevés nemzetközi versenyen szerepelt, így nem is volt módja gyűjteni a világranglistás pontokat. Itt, Párizsban viszont pótolhatta ezt: előbb egy amerikait, aztán egy japánt és végül – sajnos – Bátorfit is legyőzte. A Csilla elleni, a 16 közé jutásért lejátszott meccse egyáltalán nem volt sima, de azt azért el kell ismerni, hogy jobban játszott és megérdemelten győzött. Pontosan ugyanúgy, mint a második helyen kiemelt címvédő kínai Vang Nan Tóth Krisztinával szemben: négyszeres Európa-bajnoknőnk hajtott, küzdött, akart, sőt a találkozó nagyobb részében még partiban is volt az ázsiaival, ám Vang Nan annyival feltétlenül jobb volt, hogy 4:2-re nyerjen. Bár ki tudja, mi lett volna, ha Kriszti a hatodik szettet 6:0-ról, 8:4-ről és 9:6-ról nem bukja el…
Szóval ilyen előzmények után kezdődött a női páros negyeddöntő, aminek a végén jött a pacsi, és vele a tény, miszerint a magyar küldöttség számára csütörtök este negyed 9 körül befejeződött a 47. egyéni asztalitenisz-világbajnokság…

47. egyéni világbajnokság, Párizs
Férfiak. Páros. Nyolcaddöntő. O Szang Eun, Kim Taek Szu (dél-koreai)–Pázsy, Lindner 4:1 (–8, 7, 8, 10, 8), Cseung Juk, Leung Csu-jen (hongkongi)–Csüan Csi-jüan, Csiang Peng-lung (tajvani) 4:2 (5, –9, –5, 12, 8, 9), Schlager, Jindrak (osztrák)–Taszaki, Kito (japán) 4:1 (9, 9, –6, 6, 4), Vang Hao, Kung Ling-huj (kínai)–Gatien, Chila (francia) 4:0 (3, 8, 4, 6), Vang Li-csin, Jen Szen (kínai)–Boll, Fejer-Konnerth (német) 4:1 (8, 10, 9, –8, 7), Grujics, Karakasevics (jugoszláv)–Rju Szeung Min, Li Csul Szeung (dél-koreai) 4:2 (–6, 8, 6, 9, –6, 6), Ma Lin, Csin Csi-csien (kínai)–Szmirnov, Mazunov (orosz) 4:1 (–9, 6, 10, 8, 7), Ko Laj Csak, Li Csing (hongkongi)–Szakamoto, Kisikava (japán) 4:1 (8, 7, –10, 4, 8)
Nők. Egyes. A 16 közé jutásért. Lu Jun-feng (tajvani)–Bátorfi 4:2 (8, –8, 6, 7, –6, 9), Vang Nan (kínai)–Tóth 4:2 (3, –9, 5, 2, –13, 9)
Páros. Nyolcaddöntő. Bátorfi, Tóth–Vik. Pavlovics, Kosztromina 4:1 (6, –9, 2, 5, 8), Vang Nan, Csang Ji-ning (kínai)–Nastase, Steff (román) 4:2 (–9, 8, 4, –9, 6, 6), Umemura, Takahasi (japán)–Logackaja, Ver. Pavlovics (fehérorosz) 4:1 (–5, 9, 5, 6, 9), Li Jia Wei, Jing Jun Hong (szingapúri)–Huang I-hva (tajvani), Lu Jun-feng (tajvani) 4:2 (6, –7, 4, 10, –6, 10), Szuk Eun Mi, Li Eun Szil (dél-koreai)–Tie Ja-na, Szong A-szim (hongkongi) 4:0 (10, 7, 8, 8), Li Csia, Li Csü (kínai)–Lau Suj-fej, Kvok Fong-fong (hongkongi) 4:3 (–13, –9, 3, 9, 13, –10, 4), Palina, Ganyina (orosz)–Konisi, Fukuhara (japán) 4:0 (9, 6, 14, 3), Niu Csia-feng, Kuo Csüe (kínai)–Kim Kjung Ha, Jun Hve Kjung (dél-koreai) 4:1 (10, 5, 9, –11, 9). Negyeddöntő. Li Csia, Li Csü–Bátorfi, Tóth 4:1 (–12, 4, 8, 6, 6), Niu Csia-feng, Kuo Csüe–Palina, Ganyina (orosz) 4:2 (9, –4, 6, 0, –8, 4), Vang Nan, Csang Ji-ning–Umemura, Takahasi 4:0 (5, 7., 7, 7), Szuk Eun Mi, Li Eun Szil–Li Jia Wei, Jing Jun Hong 4:2 (–10, 9, 8, 9, –4, 12)