Befejezetlen maradt a vár

Nagy kár érte, hiszen a reménysugár egyre fényesebb lett, ahogy előbb a bolgárokat, majd a horvátokat győzte le a Demeter György és Oláh János irányította gárda, sőt, a belgák ellen is sima 25:17-re diadalmaskodott az első szettben. Már-már biztosra vettük, hogy a négy A-osztályos csoportban a legjobb két második helyezett közé kerülnek a mieink, és szervezhetjük az utat a szeptemberi Eb-re.
Csakhogy a belgák térnyerésével párhuzamosan hihetetlen gyorsasággal elhalványult az a bizonyos reménysugár, a 3:1-es vereség pedig végleg kioltotta. Sajnos nem értük el azt az eredményt, amelynek segítségével számolgatni kezdhettünk volna, hiszen a három győzelem, három vereség statisztika ehhez nem volt elegendő. Vagyis hiába veszítettek a bolgárok 3:0-ra a horvátok ellen (csoportelsők is lehettünk volna!), hiába győzték le a spanyolok a 3. csoportban a hollandokat (a szintén második narancsmezeseket is megelőztük volna!) – itthonról kell figyelnünk az Eb-t.
"Ha nyerünk a belgák ellen, nem biztos, hogy kikapnak a bolgárok, és a spanyol–holland meccs sem biztos, hogy így végződik – mondta Demeter György szövetségi kapitány. – Mindenesetre sokkal bánatosabb lennék, ha négy győzelemmel estünk volna el az Eb-szerepléstől. Hogy miért nem győztünk az utolsó napon? Egyszerűen azért, mert a koncentrációnk romlott, a nyitásfogadásunk rosszabb volt, mint az első két találkozónkon, és a sáncunk sem ért oda időben a labdákra. A belgák ellenben jól fogadták a szervákat, ráadásul éppen ellenünk játszott legjobban Shittu, és Wijsmansszal sem tudtunk mit kezdeni.”

Vagyis a magyar válogatott precizitása, figyelme nem érte el a korábbi szintet, ami a pszichikai fáradtságra utal, ráadásul Gelencsér nem léphetett pályára fájós térde miatt, a feladó Kochot pedig nem tudta pihentetni a szakvezető, miután Gubik bokája sem volt az igazi. Ja, és ne felejtsük: a belgákat a B-osztályba zuhanás veszélye fenyegette.
"A végeredménytől függetlenül bebizonyítottuk az erőnket, és most már kijelenthetjük, hogy valóban az A-osztályba valók vagyunk – folytatta Demeter. – Újoncként jutottunk ki a két évvel ezelőtti Európa-bajnokságra, amelyen még csak szoktuk a légkört, de most már elmondhatjuk, hogy megragadtunk a legjobbak között. A Zágrábban tartózkodó menedzserek nem győztek dicsérni minket az első két napon, szervezett, higgadt, igazán remek csapatnak titulálták a válogatottat.”
A kapitány külön kiemelte Jánosit és Geigert, akiken nem látszott, hogy zöldfülűként kerültek a kezdőbe, ráadásul óriási szívvel küzdöttek. Koch feladójátéka minden szakembert lenyűgözött, és bár Veres igen kemény olasz idényt hagyott maga mögött, fáradtsága ellenére is a támadás alappillérének bizonyult. Kántor nagyságát mutatja, hogy a Japán Kupáról hazaérve, egyetlen közös edzéssel a háta mögött illeszkedett be, és a centerek teljesítménye is meccsről meccsre javult. Erre pedig lehet építeni, akár már az ősszel esedékes olimpiai selejtezőn.