Értékes érmek a magaslatról

Nos, a Nemzeti Sport szerkesztőségének szavazata végül az asztaliteniszező Tóth Krisztinára esett, aki a Courmayeurban szerzett három magyar érem mindegyikéből részt vállalt, sőt vegyes párosban
az osztrák Werner Schlagerrel a dobogó tetejére is felállhatott, és ezzel az ötödik Európa-bajnoki címét szerezte meg.
Rossz idők járnak mostanság az asztaliteniszezőkre: sok a verseny… Jó, mondhatja bárki, de hát ez a dolguk. Ebben természetesen van igazság, de az azért korántsem tekinthető természetesnek, hogy másfél hónap leforgása alatt egy Európa- és egy világbajnokságon is asztalhoz kell állni, hasonlóra korábban nem nagyon akadt példa. Most viszont április elején Courmayeurban a kontinens elitje találkozott, május 19-én pedig már rajtol az egyéni vb Párizsban.
Lehet ezt bírni?
Kell.
Mindenesetre a Németországban profiskodó Tóth Krisztina a maga részéről eddig mindent megtett ennek érdekében, hiszen az "első felvonást” igazán parádés eredménnyel zárta: csapatban bronz-, Bátorfi Csillával az oldalán női párosban ezüst-, míg az osztrák Werner Schlager partnereként vegyes párosban aranyérmet szerzett a courmayeuri Európa-bajnokságon. A versenyt követő napokban mégsem volt maradéktalanul elégedett.
– Azóta sokat gondolkoztam a történteken, és ma már sokkal pozitívabban értékelem az Európa-bajnokságot, mint néhány héttel ezelőtt. Egyre jobban örülök az érmeimnek, különösen, hogy nem ment igazán a játék, a csapat például kifejezetten rajtam ment el, miattam nem jutottunk be a döntőbe – mondta az immár ötszörös Európa-bajnoknő.

Az egyes mindig nehezebb

– Visszagondolva, mi lehetett ennek az oka?
– Százszázalékos biztonsággal nem tudnám megmondani, de könnyen elképzelhető, hogy lehetett abban valami, amit a magaslatról és az azzal összefüggő élettani hatásokról mondtak. A versenyt majdnem kétezer méteren rendezték, és sokan ennek tudták be a meglepő eredményeket, azt, hogy sorozatban potyogtak ki a favoritok szinte minden számban. Ami engem illet, én talán még sohasem játszottam ilyen idegesen, ilyen feszülten, ami lehet, hogy a szintkülönbség miatt volt. Azért is volt érthetetlen számomra a gyengébb produkció, mert a kontinensversenyt megelőző hetekben kifejezetten jól ment a játék, a Bundesligában is fontos meccseket nyertem meg.
– Visszatérve Courmayeurra: az elveszített csapatelődöntőt ezek szerint magára vállalja?
– Igen, mint említettem, rajtam ment el, ez nem is lehet kérdés. De azt ne feledjük, hogy azért még így is bronzérmesek lettünk, ami nem olyan drámaian rossz eredmény, bár az is igaz, hogy ennél tényleg többre számítottunk.
– A vegyes párosban viszont vigasztalódhatott.
– Nagyon jó érzés volt, hogy három év után ismét ott állhattam a dobogó tetején. Ezt megelőzően ugyanis a kétezres brémai Európa-bajnokságon nyertem aranyérmet, igaz, ott kettőt is, csapatban és női párosban.
– Az eddig öt első helye között egyetlen egyéni aranyérem sincs…
– Így van, pedig már többször is közel voltam ehhez, kétszer játszottam döntőt, és van egy bronzérmem is. Az az igazság, hogy nagyon sűrű a mezőny, rengeteg a jó játékos, vagyis mindennek tökéletesen stimmelnie kell ahhoz, hogy az ember a végén odaérjen a dobogó tetejére. A gyengébb produkcióm miatt erre sajnos most esélyem sem volt, de javíthatok, hiszen van még előttem néhány Európa-bajnokság.

Párizsban a páros fontos

– Legközelebb két év múlva, ám addig még lesz egy olimpia, az előtt pedig még a május tizenkilencedikén kezdődő párizsi vébé. Milyen versenyre számít?
– Nehézre. Ez ugyebár világbajnokság lesz, ahol indulnak a legjobb ázsiaiak, a kínaiak, a hongkongiak, a koreaiak, a szingapúriak és a japánok…
– …Bocsánat, de az iménti országok többsége mostanában nem feltétlenül az asztaliteniszben elért eredményei miatt került az újságok címlapjaira.
– Igen, a fertőzéses tüdőgyulladás. Naponta hallom én is a híreket, és megmondom őszintén, egy kicsit aggódom. Pekingben például napról napra több a fertőzött és a meghalt betegek száma, és a kínai asztaliteniszezőknek is ott van a központi edzőtáboruk. Úgy tudom, hogy a franciák mindenkinek megadták a beutazási engedélyt, és abban is biztos vagyok, hogy alaposan átvizsgálják majd az abból a térségből érkezetteket, de én akkor sem vagyok teljesen nyugodt. Tapasztalatom szerint a nemzetközi szövetség vezetősége az ezekhez hasonló kérdésekben elég határozatlan, nincs egyértelmű állásfoglalása. Itt volt például március elején a katari nemzetközi bajnokság. Nyilvánvaló volt, hogy az iraki háború napokon belül kirobban, a közelben sorra halasztottak el mindenféle eseményt, az ITTF azonban semmit sem mondott. A versenyt megtartották, ám a körülmények miatt szinte senki sem mert elmenni Katarba, így elég gyenge mezőny gyűlt össze, ami miatt viszont megsértődtek a szervezők. Most valami hasonló a helyzet, a nemzetközi szövetségnél senki sem meri azt mondani, hogy a kialakult helyzet miatt inkább halasszuk el a világbajnokságot.
– Igen, egyelőre úgy tűnik, mindenképpen lesz vébé, amelyen – mint említette – nagyon nehéz lesz egy európainak bizonyítania.
– Nem is tudom megmondani, mikor fordult elő utoljára olyan, hogy valamelyik női számot ne ázsiai versenyző nyerje meg. Ahhoz, hogy egyesben akár a dobogó közelébe kerüljön bárki, óriási bravúrra van szükség. Reálisan nézve nekünk elsősorban a női párosra kell koncentrálnunk. Ha Bátorfi Csillával sikerül jó teljesítményt nyújtanunk, akkor talán nem elképzelhetetlen, hogy a dobogó közelében végezzünk, sőt, ha egy kicsit merészebb akarok lenni, akkor azt mondom, hogy egy kis bravúrral akár meg is ismételhetnénk a nyolc évvel ezelőtti tiencsini bronzérmünket. De ez már tényleg a csúcsot jelentené.
– A Courmayeurban mutatott játék ehhez elég lehet?
– Az Európa-bajnokság előtt már hoszszabb ideje nem versenyeztünk párosban, ezért az azt megelőző edzőtáborban ezt igyekeztük még többet gyakorolni. Ennek szerintem látszott is az eredménye, végül a döntőben kaptunk ki, és szerintem egészen jól játszottunk. Most, a világbajnokság előtt Tatán ismét közösen készülünk, remélem, hogy ennek meg is lesz az eredménye Párizsban.
– Pihenésre, kikapcsolódásra nincs is ideje?
– Néhány napja fejeződött be számunkra a Bundesliga, az elődöntőben kikaptunk a Kroppachtól, azaz nem jutottunk be a fináléba. Így viszont van néhány extra szabadnapom, igyekszem is kihasználni, mert a jövő héten megyek haza, és már kezdődik a felkészülés a világbajnokságra.

Busenbach is ünnepelt

– Csalódottak voltak Busenbachban a vereség miatt?
– Á, nem. Két évvel ezelőtt jutottunk fel az első osztályba, a csapat történetének legjobb eredménye ez a mostani elődöntős szereplés. Nagy volt az ünneplés, a meccs után elmentünk egy kicsit bulizni a többiekkel, kiengedtük a gőzt.
– Az Európa-bajnokság után egyébként hogyan fogadták Busenbachban?
– Kedvesek voltak, éppen a Kroppach elleni meccs előtt köszöntöttek, kaptam virágot és pénzjutalmat. Egyszóval örültek, bár hogy nem voltak felhőtlenül boldogok, abban nyilván szerepet játszott az is, hogy a németek számára nagy csalódást hozott ez a kontinensbajnokság, szerintem minél gyorsabban szeretnék kitörölni az emlékezetükből a Courmayeurban történteket.
– Majd’ elfelejtettem mondani: a Nemzeti Sport április hónap sportolójának választotta…
– Köszönöm. A három érem után otthonról is sok gratulációt kaptam, más szavazásokon is első lettem, azaz nagyon kedvezően fogadták az eredményeimet.
– Még ennél is kedvezőbb lehetne a fogadtatás, ha május végén is "kénytelenek lennénk” Tóth Krisztinának adni a hónap sportolója címet…
– Szép is lenne… De még egyszer mondom, ez világbajnokság lesz, ami sokkal nehezebb a kontinensbajnokságnál. Annyit viszont mindenképpen ígérhetek, hogy rajtam semmi sem fog múlni…


Áprilisi top 10: a Nemzeti Sport hónap sportolója választásának élmezőnye
1. Tóth Krisztina (asztaliteniszező) 25 pont
Három érmet is nyert a courmayeuri Eb-n, csapatban bronzérmes, párosban ezüstérmes, vegyes párosban pedig aranyérmes lett
2. Szuper Levente (jégkorongozó) 20
A budapesti divízió–1-es világbajnokságon a magyar csapat legjobbja volt, ha ő nincs…
3. Polgár Judit (sakkozó) 16
Short mögött második lett a Tehetség és Kurázsi nemzetközi budapesti tornán
4. Barta Nóra (műugró) 12
Bravúros győzelmet aratott Stockholmban, az Európai Bajnokok Kupáján (minden országból az ob-aranyérmes indulhatott)
5. Bedák Pál (ökölvívó) 10
Az isztambuli rangos nemzetközi versenyen lepofozta a mezőnyt a fiatal magyar öklöző
Szabics Imre (labdarúgó) 10
Négy gólt lőtt a svédeknek az áprilisi olimpiai selejtező mérkőzésen, első felnőttválogatott meccsén pedig kettőt Luxemburgnak
7. Bátorfi Csilla (asztaliteniszező) 8
A courmayeuri Európa-bajnokságon női párosban ezüst-, csapatban pedig bronzérmet szerzett
8. Füri Csilla (öttusázó) 6
Megnyerte a fehérvári Világkupa-versenyt
9. Sós Ildikó (vízilabdázó) 2
Főszerepet játszott abban, hogy a Dunaújvárosi Főiskola második lett a Bajnokok Ligája négyes döntőjében
10. Kovács Ágnes (úszó) 1
Az amerikai nyílt bajnokságon Indianapolisban 200 méter mellen legyőzte a világ legjobbjait, és még két érmet nyert

Összesített top 10
1. Polgár Judit (sakkozó) 41
2. Tóth Krisztina (asztaliteniszező) 35
3. Palkovics Krisztián (jégkorongozó) 26
4. Lékó Péter (sakkozó) 25
Pérez Carlos (kézilabdázó) 25
6. Kovács Antal (cselgáncsozó) 22
7. Mandula Petra (teniszező) 21
8. Dobos Gábor (atléta) 20
Szuper Levente (jégkorongozó) 20
10. Ungvári Miklós (cselgáncsozó) 16
Gál Róbert (tornász) 16
Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó) 16