Szuper: Ez tengerentúli tempó volt

– Úgy készültem, hogy ezen a fontos meccsen száz százalékot nyújtsak – mondta Szuper Levente, a Saint John Flames magyar légiósa. – Jan Jaskóval megbeszéltük, hogy a kazahok ellen mindenképpen én védek majd, s miután nem akarta, hogy túlzottan leterhelt legyek, ezért szerdán a magyar–románon pihentetett. Péntekre így teljesen fitt voltam, bár a tengerentúlon hozzászoktam a hasonló terheléshez, ezért nem hiszem, hogy gondot okozott volna, ha szerdán is én állok a háló elé.
– A kapuból nézve milyennek látta a kazahokat?
– Gyorsaknak. Nagy jól játszottak, körülbelül azt a sebességet hozták, mint ami az AHL-ben van. Éreztem is a meccs végén, hogy legalább annyira elfáradtam, mint ott szoktam. A különbség csak az volt, hogy a kazahok orosz stílusban hokiztak, nagyon kijátszották a támadásaikat, többnyire tiszta helyzetből lőttek, míg a tengerentúlon nem feltétlenül törekednek erre, s a kevésbé jó szituációkból is elvállaják a lövést. Ezért nehezebb dolgom is volt, sokszor kerültek gólhelyzetbe a csatárok. Sajnos az első tíz percben nem játszottunk jól, de azután megtalálta a csapat a játékát.
– Mennyiben más ez a mostani válogatott, mint a tavalyi volt?
– A játékosok egy-két kivételtől eltekintve ugyanazok, vagyis elméletileg nincs nagy különbség. Ami mégis befolyásolja a teljesítményünket, az a túlzott várakozás. A világbajnokság rajtja előtt többször, több helyről is lehetett hallani, hogy akár még fel is juthat a csapat, ami egyrészt szerintem nem reális, másrészt pedig úgy látom, ezek a kijelentések görcsössé tettek néhány játékost. Ráadásul itt ez a szép új csarnok a rengeteg szurkolóval. Szóval mindezek így együtt egy kicsit "agyonnyomták” a csapatot.
– Ennek tulajdonítható a hollandok és a románok elleni, valamivel gyengébb produkció?
– Meg annak, hogy a magyar csapat még nincs olyan jó, hogy elbírja az esélyességet. Érdekes módon, ha előzetesen az ellenfél jobbnak ítéltetett, akkor felszabadultabbak vagyunk, mint amikor a győzelem kényszerével játszunk, támadnunk kell és gólt lőnünk.
– Ezek alapján a vasárnapi magyar–litvántól is tarthatunk…
– Szerintem most, hogy a kazahok ellen már egészen jó teljesítményt nyújtottunk, beindult a gépezet, nem lesz gond.
– Ki véd majd?
– Még nem dőlt el. Hétfőn a lengyelek ellen valószínűleg én, ám az még kérdés, hogy mi lesz vasárnap. Ha Jan Jasko úgy dönt, szívesen vállalnám a litván meccset is, szerintem fizikailag és fejben is bírnám.
– A vasárnapi lengyel–kazah meccs akár a feljutásról is dönthet. Melyik csapatot tartja erősebbnek?
– A lengyelek jó hokit játszanak, de szerintem a kazahok jobbak. Ne feledjük, ez a csapat hatodik lett a naganói olimpián, és ha valóban fel akar jutni, akkor szerintem nem lehet megállítani. Más kérdés, hogy a nemzetközi szövetség nem feltétlenül örülne a kazahoknak, hiszen ez a csapat nem vonzza a pénzt, ráadásul egy újabb volt szovjet tagköztársaság szerepelne az elitmezőnyben.
– Szóval ha tippelni kellene, akkor a kazahokra voksol?
– Szerintem igen. Mi pedig hétfőn este a lengyelek ellen szépen szeretnénk búcsúzni a közönségtől, amely valóban fantasztikus volt már eddig is, és bízom abban, hogy az utolsó két napon még kitart mellettünk.
– És persze Szuper Levente mellett…
– Nagyon jó érzés, hogy nem felejtettek el, és hogy ennyire szeretnek. De ez kölcsönös, mert én is imádom a magyar közönséget, s ahogy igyekszem kiszolgálni a szurkolókat, ők is nagyon sokat segítenek nekem. Mivel a jelenlegi állás szerint körülbelül a nyár végéig itthon leszek, így ebben az idényben nekem is a hétfői lesz az utolsó meccsem, ezért jó lenne közösen, emlékezetes módon búcsúztatni ezt a szezont.