Pokolból a mennyországba

Kizártnak tartom, hogy akkor a courmayeuri sportcsarnokban lévők közül bárki – beleértve Bátorfit és Tóthot – akár csak egy fikarcnyi esélyt is adott a magyar duónak.
Arra vonatkozóan, hogy ott és akkor, abban a pillanatban mi történt, vélhetően sosem kapunk magyarázatot, de ha elárulom a végeredményt, szerintem már nem is lényeges: Bátorfi, Tóth–Fagyejeva, Melnyik 4:3!
"Igaz, nagyon rosszul álltunk, mégis arról beszéltünk Krisztivel, hogy próbáljuk meg, hiszen Európában bárki ellen képesek vagyunk négy szettet zsinórban megnyerni” – idézte fel a harmadik játszmát követő szünetben történteket Bátorfi.
Mit mondjak, megpróbálták…
Az addig az asztalt is alig-alig találó magyar páros a szó szoros értelmében kiküzdötte a negyedik szettet, s ez olyan lendületet adott, hogy azután szinte már izgulni sem kellett.
"Huh, ez nagyon nehéz volt, ezért duplán is örülök az elődöntőbe jutásnak. Ha jobban belegondolok, már nagyon régen fordult elő, hogy ilyen reménytelen helyzetből tudtunk fordítani, és ezt kifejezetten jó előjelnek tartom a vasárnapi elődöntő előtt” – tette még hozzá mosolyogva Bátorfi. Ami az előjeleket illeti: a Bátorfi által említettek mellett az sem elhanyagolható, hogy a fordulatot követően, de különösen az utolsó két játszmában már nagyon jó teljesítményt nyújtottak a mieink, élmény volt nézni minden mozdulatukat, bár ezt a véleményt az orosz kettős két hölgytagja vélhetően nem osztja.
"Nagyon fontos volt, hogy a negyedik szettet megnyertük, ugyanis attól kezdve – hiába voltunk még hátrányban – mi uraltuk az asztalt. Az oroszokkal szemben általában nekünk van lélektani fölényünk, hiszen csak nagyon-nagyon ritkán tudnak nyerni a magyarok ellen, és ez a gátlás most is érezhető volt a játékukon” – magyarázta lelkesen Tóth Krisztina, aki a szombat esti vegyes páros döntő óta már ötszörös Európa-bajnoknak vallhatja magát. Mint mondta, valamelyest az is befolyásolta a teljesítményét, hogy az előző este megnyert finálé után nagyon nehezen tudott elaludni, még éjjel egykor is "pörgött az agya”.
A pörgésre vasárnap délelőtt is nagy szükség lesz, no meg a pörgetésekre, ugyanis az elődöntőben a védekező stílusban játszó szerb-montenegrói Erdélyi testvérpár, Szilvia és Annamária lesz az ellenfél. A magyar iskola köztudomásúlag tökéletesen alkalmas a védőjátékosok ellen, ám a Courmayeurban eddig történtek alapján nem árt az óvatosság: a Chen Weixing, Csetinyin férfi páros aranyérmet, a Chen Weixing, Viktorija Pavlovics vegyes páros ezüstérmet, női egyesben pedig Erdélyi Szilvia bronzérmet szerzett, s ugyebár az Erdélyi testvérek női párosban már dobogósok, és a felsoroltak mindegyike védő. Lehet, hogy ez a stílus a reneszánszát éli? Elképzelhető, de Bátorfi Csilla szerint van egy másik magyarázat is: "Mivel magaslaton vagyunk, a ritkább levegő miatt a labda másképp pattan. Szerintem elsősorban ennek tudható be, hogy ennyi esélyesnek kikiáltott versenyző kiesett, s lehet, hogy ezek a körülmények a lassúbb játékot játszó védőknek jobban kedveznek.”
Valljuk be, az elmélet igen érdekes, s egészen más megvilágításba helyezi a courmayeuri Európa-bajnokság meglepetéssorozatát. Más kérdés, ha megkérdeznénk Otilia Badescut, mit szól ehhez, bizonyára lelkesen tiltakozna, s úgy vélné, hogy a courmayeurinál ideálisabb körülményeket el sem tudna képzelni az asztalitenisz Európa-bajnokság számára. És, ugye, a győztesnek mindig igaza van…
Apropó, Badescu. Javaslom, hogy a román lány hőstette előtt mindannyian emeljük meg a kalapunkat, hiszen olyat tett, amire 1996 óta várunk: európaiként sikerült megnyernie az Eb-t. Ne tessék mosolyogni, mert ez nem is annyira természetes: a német Struse 1996-os sikerét követően 1998-ban a luxemburgi Ni Xialian, 2000-ben a német Qianghong-Gotsch, 2002-ben pedig ismét Ni Xialian győzött, s ha netán valaki nem ismerné őket, a nevek alapján már az is kitalálhatta, hogy kínai születésű asztaliteniszezőkről van szó. Ráadásul Badescu ellenfele a fináléban a korábban Tóth Krisztinát is legyőző olasz Tan Wei-Monfardini volt, akit – talán mondanom sem kell – szintén Kínából honosítottak. A meccs egyébként árnyaltan fogalmazva is drámaian alakult, ám végül Badescu örülhetett.
S hogy el ne feledjem: az újdonsült Európa-bajnoknő a Postás-Matáv SE játékosa!
Ami pedig a nap további történéseit illeti: volt még egy osztrák-fehérorosz kooperációban megnyert férfi páros döntő (a győztes duó osztrák fele, a kínai származású Chen Weixing is játszott néhány évvel ezelőtt a Postásban!), s Szamszonovnak köszönhetően az is eldőlt, hogy a klasszikus szám, a férfi egyes döntője sem fullad unalomba. A fehérorosz klasszis ugyanis beékelődött az elődöntőbe jutott német trió, Boll, Rosskopf és Wosik közé, s így német házidöntő helyett a Szamszonov–Wosik derbi dönt az aranyról.
Rögvest utána pedig jön majd a női páros finálé…

Tv: m2 19.40 és 20.30: a Telesport este kétszer is beszámol az Eb utolsó napjának eseményeiről