Múlt hétfőn már foglalkoztunk azzal, hogy Székesfehérvárott december 22-én leállították a Sóstói-stadion átépítését. Eredetileg 2001-ben még a város közgyűlése fogadta el az 1967-ben felújított, azóta többször bővített létesítmény rekonstrukcióját, és nyitányként a 2008-as Eb-pályázat sikerében bízva az épület és főlelátó teljes átépítéséről döntöttek, mégpedig az állam és az önkormányzat támogatásával.
Fehérvárott áll az építkezés, és kérdéses, az állam mennyi pénzt áldoz még a stadionra
Fehérvárott áll az építkezés, és kérdéses, az állam mennyi pénzt áldoz még a stadionra
A helyi vállalkozók 200 millió forinttal járultak volna hozzá az építkezéshez, a tervezett összeg pedig 1.4 milliárd forint volt. Igen ám, de az előirányzott pénz kevésnek bizonyult… Minden valószínűség szerint az építkezés leállásában döntő szerepet játszott az anyagiak mellett az, hogy Magyarország nem kapta meg a 2008-as lab-darúgó-Eb rendezését. Ami viszont furcsa, hogy 2001-ben a város önkormányzatának közgyűlése döntött az építkezésről, a város részéről történő finanszírozásról, most viszont az ősszel megválasztott testület érdemben nem foglalkozott az építés leállításával. Legközelebb februárban lesz az önkormányzatnak közgyűlése, ajánlatos lenne tehát a stadion kérdését is napirendre tűzni. Addig is segíthetnek a fehérvári vállalkozók, és szerencsére az elmúlt napokban többen is foglalkoztak a gondolattal. Viniczai Tibor, a csapatot működtető kft. egyik korábbi ügyvezetője, jelenleg résztulajdonosa és önkormányzati képviselő véleménye szerint nem szabad áttervezni a stadion főlelátójának építését – már maga az újratervezés is sok pénzbe kerülne… –, hanem az eredeti elképzelés szerint kell azt felépíteni. Viniczai megerősítette, ő maga a VIP-terem építésének költségét vállalja, de rajta kívül több vállalkozó nyilatkozott arról, hogy egy-egy VIP-rész kivitelezését fedezi. A debreceni Főnix-csarnok építése, eddigi kihasználtsága bizonyítja, lehet igényesen, takarékosan is építkezni. Az államnak és Fehérvárnak nem szabad lemondani arról, hogy az eredeti elképzelés szerint valósuljon meg a székesfehérvári stadion építése. Az idősebb generáció jól emlékszik a megyeszékhelyen arra, hogy a hatvanas évek végén jelentős központi támogatást kínáltak egy városi sportcsarnok építésére, de az akkori városi tanács nem volt képes a beruházás tíz–tizenöt százalékát sem vállalni. Ezért nincs ma sem egy minden igényt kielégítő sportcsarnoka a városnak, csak foltozgatják, bővítgetik a meglévőket. Joggal félnek a fehérváriak: ha áttervezik a stadiont, hasonló helyzetbe jut a város. Pedig Székesfehérvárnak kitűnő földrajzi adottságai vannak, a most már teljesen felújított M7-es autópályától három percre van a futballaréna, a megépülő börgöndi repülőtérről tizenöt perc alatt, míg a fővárosból bő félóra alatt elérhető lesz a pálya. Viniczai Tibor igyekszik minél több céget megnyerni a VIP-szektor(ok) megépítésének finanszírozására, hiszen ezzel jelentős mértékben csökkentené a beruházás végösszegét. Hivatalosan az az információ jelent meg, hogy 700 millió forintra van szükség a teljes megvalósításhoz. Ez az összeg azonban részekre bontható, és fokozatosan előteremthető, így a nemzetközi meccsek megrendezésére is alkalmas A-kategóriás stadion megépíthető – a nagy kérdés, hogy az állam mennyiben segíti ennek megvalósítását.