Üllôi út, ott, ahol a 4-es megáll: Kiss György két és fél évre írt alá a zöld-fehérekhez
Üllôi út, ott, ahol a 4-es megáll: Kiss György két és fél évre írt alá a zöld-fehérekhez
Üllôi út, ott, ahol a 4-es megáll: Kiss György két és fél évre írt alá a zöld-fehérekhez
Üllôi út, ott, ahol a 4-es megáll: Kiss György két és fél évre írt alá a zöld-fehérekhez
Egymást követik az Üllői úti premierek: kedd délután a sajtó munkatársainak, szerda délelőtt a csapattársaknak mutatták be Kiss Györgyöt, illetve Zováth Jánost, a Ferencváros új szerzeményeit. Előbbi szertartás a bevált forgatókönyv szerint zajlott (a játékosok szignálták a papírokat, majd belebújtak frissiben vasalt zöld-fehér szerelésükbe, aztán jött a kérdezz-felelek meg a fotózás), utóbbi viszont nem a szokásos jattolásokkal indult… Hallgassuk csak Kiss Györgyöt: – Már a székházban jártam, éppen beléptem volna a hazai öltözőbe, amikor megláttam a "Dunaferr-öltöző” feliratú papírt, és egy nyilat, amely a vendégek számára fenntartott helyiség felé mutatott – mesélte a balhátvéd. – A fecnin öt név volt olvasható: Marek Penksa, Tököli Attila, Sowunmi Thomas, Zováth János és Kiss György… Mi tagadás, jó poén volt. A viccet félretéve: nagyon kellemes fogadtatásban részesültem, igaz, sok ismeretlennel nem kellett kezet ráznom, elvégre – vagy csapattársként, vagy ellenfélként – majdnem mindenkivel találkoztam már a pályán. Nem titok, volt bennem egy kis drukk, én ilyen típus vagyok, a kelleténél jobban izgulok, ha valami nagy dolog történik velem. Sőt, noha túl vagyok már az első edzésen is, még most sem oldódtam fel teljesen. Persze tudom, ez csupán idő kérdése.
– Ha már említette az első foglalkozást: jól sikerült?
– Kint voltunk a Népligetben, ott paszszolgattunk, majd rendeztünk egy négyes viadalt. Amit a keddi tájékoztatón is mondtam, az a minitornára is igaz: remek gárdába kerültem. Gera, Leandro, Jovics, Vukmir és Zováth volt a társam, sajnos ebben az összetételben is lemaradtunk az elsőségről. Mentségünk természetesen akad: az ismerkedés jegyében, ráadásul idény eleji formában futballoztunk…
– Jó kifogás… No, most azt magyarázza meg, miért éppen a Fradi ajánlatára bólintott rá, amikor a fél élvonal szerződtetni akarta?
– Ennek roppant egyszerű oka van: ha szeretnék előrelépni, márpedig szeretnék, akkor az ország egyik legerősebb együttesében kell játszanom. Azért is írtam alá két és fél évre, vagyis hosszú távra a Ferencvároshoz, mert a stabil csapat mellé kiváló feltételrendszer párosul. Akivel csak beszéltem ez ügyben – elhiheti, Tökölitől kezdve Sowunmin keresztül Penksán át sokak véleményét kikértem –, azt mondta, ki ne hagyjam ezt a lehetőséget. És bár nyilvánvaló, hogy Dunaújváros után Pesten az "őrültek háza” vár rám, nem hagytam ki.
– Pontosabban: másodszorra már nem hagyta ki.
– Igen, igen, amikor eljöttem Nyíregyházáról, választhattam, hogy a Dunaferrben vagy az FTC-ben folytatom. Mivel a zöld-fehérekkel akkor nem tudtunk megegyezni, Dunaújvárosba szerződtem. Hozzáteszem, egy percig sem bántam meg, hogy így döntöttem, hiszen egy csodálatos társaságba kerültem. Miközben nagyon jó barátokra tettem szert, bajnokok lettünk és a nemzetközi porondon is letettük a névjegyünket. Szép évek voltak azok, kár, hogy így alakult a vége…
– Mit tippel, mi lesz egykori klubjával?
– Az egy dolog, hogy féltem a Dunaferrt, az pedig egy másik, hogy nagyon szurkolok neki. Bízom benne, hogy nem esik ki az első osztályból.
– Bezzeg az Üllői úton egészen mások a kívánalmak…
– Én személy szerint azt tűztem ki magam elé, hogy a következő két és fél esztendőben minél több aranyérmet szerezzek. Mondjuk hármat… Aztán ott van a válogatottság is. Mindent megteszek azért, hogy tagja lehessek a nemzeti együttesnek. És elárulom azt is, nem az a cél, hogy a keret tagja legyek, hanem az, hogy kezdőként vegyen számításba a kapitány.
– Ha meg nem sértem: előbb a Ferencváros kezdő tizenegyébe kellene beverekednie magát.
– Egyetértünk! Garami Józseffel természetesen beszéltem, ő közölte velem, hogy a bal oldalon, vagy védőként, vagy valamivel előrébb szerepeltet majd. Már persze, ha a bajnoki rajtig elhitetem vele, hogy én vagyok az embere. Március elsején, az Újpest elleni szezonnyitón kiderül, meggyőztem-e.
– Egy apró sikert már elkönyvelhet: megkapta a négyes számú dresszt.
– Nyíregyházán öltöttem magamra először ezt a mezt, azóta nem is váltam meg tőle. Amikor a Fradiban kérdezték, hányas szerelést szeretném, nyugodtan rávágtam, hogy a négyest, hiszen előtte kiderítettem, ennek a számnak nincs gazdája. Látja, ez is közrejátszott abban, hogy a Ferencváros mellett döntöttem…