Nehéz idők előtt a Volán?

SZŰCS MIKLÓSSZŰCS MIKLÓS
Vágólapra másolva!
2003.01.13. 21:48
Címkék
"Természetesen továbbra is bizalommal vagyunk Jan Jasko iránt, és én személy szerint az utolsó csepp véremig kitartok mellette. Hiszek abban amit csinál, mert látom, hogy nap mint nap milyen minőségű és intenzitású munkát végeztet el a csapattal  mondta szinte kérdés nélkül idősebb Ocskay Gábor, az Alba Volán-FeVita hokisainak menedzsere.
Kapusta: Jasko jó munkát végez

A pletyka természete olyan, hogy terjed. Most éppen arról szól, hogy nemrégiben, egy Volán–Dunaferr mérkôzés kapcsán összekapott egymással Dusan Kapusta a dunaújvárosiak és Jan Jasko a székesfehérváriak szakvezetôje, s a nézeteltérésük odáig fajult, hogy Kapusta kijelentette: másodedzôként nem szeretne együtt dolgozni honfitársával, a válogatottnál a szövetségi kapitányi teendôket ellátó Jaskóval. Nos, a történet – ahogyan az a pletykák esetében lenni szokott – sántít, amit maga Dusan Kapusta is megerôsített: „Jan Jasko a szövetségi kapitány és én vagyok a másodedzô. Ebben állapodtunk meg, és ezen nem is változtatunk. Én a magam részérôl nagyon tisztelem Jaskót, szerintem kiváló munkát végez a válogatott élén, s biztos, hogy ezt a szurkolók majd a pályán látottak alapján is megtapasztalhatják. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy minden ilyen helyzetben kell lennie egy vezetônek és egy beosztottnak, és ez így is van rendjén. Szerintem most az a legfontosabb, hogy minél jobb eredményeket érjünk el a válogatottnál is, mégpedig együtt.”
Kapusta: Jasko jó munkát végez

A pletyka természete olyan, hogy terjed. Most éppen arról szól, hogy nemrégiben, egy Volán–Dunaferr mérkôzés kapcsán összekapott egymással Dusan Kapusta a dunaújvárosiak és Jan Jasko a székesfehérváriak szakvezetôje, s a nézeteltérésük odáig fajult, hogy Kapusta kijelentette: másodedzôként nem szeretne együtt dolgozni honfitársával, a válogatottnál a szövetségi kapitányi teendôket ellátó Jaskóval. Nos, a történet – ahogyan az a pletykák esetében lenni szokott – sántít, amit maga Dusan Kapusta is megerôsített: „Jan Jasko a szövetségi kapitány és én vagyok a másodedzô. Ebben állapodtunk meg, és ezen nem is változtatunk. Én a magam részérôl nagyon tisztelem Jaskót, szerintem kiváló munkát végez a válogatott élén, s biztos, hogy ezt a szurkolók majd a pályán látottak alapján is megtapasztalhatják. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy minden ilyen helyzetben kell lennie egy vezetônek és egy beosztottnak, és ez így is van rendjén. Szerintem most az a legfontosabb, hogy minél jobb eredményeket érjünk el a válogatottnál is, mégpedig együtt.”
Persze nem véletlenül kezdte éppen ezekkel a mondatokkal a beszélgetést, ugyanis a vasárnap esti kupadöntő óta gyakorlatilag csak azt kérdezik tőle, hogy az együttes szereplése miatt vonnak-e le valamiféle személyi konzekvenciát. A válasz tehát: nem, pontosabban még nem… Mindemellett a menedzser készséggel elismeri, elméletileg az ilyesfajta spekulációknak is lehetne alapjuk, ugyanis a tények azt mutatják, hogy bár idehaza kiemelkedően a legjobb körülmények és anyagi feltételek között készülhet a vitathatatlanul legerősebb játékosállománnyal rendelkező Alba Volán-FeVita, a 2001 tavaszán megnyert bajnoki döntő óta – legyen szó bármilyen küzdelemsorozatról – csak az ezüstéremig jutottak a székesfehérváriak: a Magyar Kupában kétszer (2001 és 2003), a bajnokságban (2002), az Interligában (2002) és a Kontinentális-kupa harmadik fordulójában (2002) is csak másodikok lettek, ráadásul az Interliga-ezüstöt leszámítva mindannyiszor a Dunaferr előzte meg őket. Ha mindehhez hozzáteszszük, hogy a Volán edzője Jan Jasko, szövetségi kapitányként is a második helyig vezette a válogatottat a tavalyi divízió–1-es világbajnokságon (félreértések elkerülése végett, ez kizárólag a tényszerűség és nem az azonos minősítése miatt illik be a sorba, ugyanis míg az előbbieket Fehérvárott kudarcként élték meg, a válogatott ezüstérme bravúrnak számított!), akkor nem járhat messze az igazságtól aki azt gondolja, hogy a szlovák szakembernek már nagyon tele lehet a…
…a vitrinje az ezüstérmekkel…
S, ha már Jaskónál tartunk: a sportágban már egy ideje kérdezgetik, s egy-egy ilyen Dunaferr-sikerrel záruló mérkőzés után még hangsúlyosabban kerül szóba, hogy nem lenne-e célszerűbb, ha a válogatott élén vezércserére szánná el magát a szövetség, azaz az idehaza a Dunaferrnél klubszinten sikeresebb, ám a válogatottnál csak másodedzőként dolgozó Dusan Kapusta és a kapitány Jan Jasko helyet cserélne egymással. "Egyértelműen cáfolhatom az ilyen jellegű híreket, a szövetség elnökségénél ez most nem téma – mondta Kovács Zoltán főtitkár. – A két szakemberrel tavaly nyáron megállapodtunk, akkor Jasko és Kapusta is elfogadta a feltételeinket, és ezen most több okból sem szeretnénk változtatni: egyrészt az áprilisi budapesti divízió–1-es világbajnokság előtt nem szeretnénk kapkodni, másrészt pedig a mi nem a klub, hanem a válogatottal elért eredmények alapján adtuk a megbízást, amely egyébként a világbajnokság végéig szól, addig azonban ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk. Egyébként is, szerintem az a legfontosabb, hogy a két legjobb magyar csapat edzőinek irányításával készül a válogatott, s számunkra az lenne az ideális, ha a szlovák szakemberek, az esetleges kisebb surlódások ellenére még az eddigieknél is jobban együtt tudnának dolgozni.”
A világbajnokság előtt azonban még akad tennivalója Dusan Kapustának a Dunaferrnél, és Jan Jaskónak az Alba Volánnál egyaránt. Különösen utóbbi nincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen – miként arról idősebb Ocskay Gábor is beszélt – Székesfehérvárott már nagyon régen várnak egy kiugró eredményre: "Hosszú ideje próbáljuk megtalálni az okát annak, hogy a legfontosabb pillanatokban miért nem úgy teljesít a csapat, ahogyan az elvárható lenne. Vasárnap este, a debreceni kupadöntő alatt is úgy éreztem, hogy a játékosokban nincs elég tűz, pedig egy ilyen meccsen százhúsz százalékot kellene nyújtaniuk. Az első sor és a légiósaink képtelenek voltak húzni a többieket, márpedig ez tőlük elfogadhatatlan. Ha így nézem, akkor a többieket valamelyest fel is menthetjük a gyengébb produkció miatt, de az biztos, hogy pozitívumként kizárólag az egész idényben jó teljesítményt nyújtó Budai Krisztián nevét említhetem meg. Egyszer-egyszer természetesen előfordulhat egy kisiklás, de a mi esetünkben már ennél jóval többről van szó. Most olyan helyzetben vagyunk, mint az a magasugró, aki már két rossz kísérleten túl van, és csak akkor marad talpon, ha harmadszorra átugorja a lécet. Ebben a szezonban számunkra négy lehetőség adódott, s ebből kettőt – a Kontinentális-kupát és a Magyar Kupát – már elpackáztunk. Hátravan még az Interliga és a bajnoki döntő, ahol nem hibázhatunk, mindenképpen produkálnunk kell, mert… Szóval nagyon rossz idők jöhetnek még a csapatra…” – magyarázta a meglehetősen lehangolt menedzser, aki azt is hozzátette, hogy a felelősségnek a rá eső részét természetesen magára vállalja, sőt a következő hetekben, hónapokban a saját ténykedésével kapcsolatban is sok mindent kénytelen lesz átgondolni. Állítása szerint még az is elképzelhető, hogy hibáztak, amikor ilyen, valóban európai szintű feltételeket teremtettek a csapatnak, amely viszont talán még nem érett meg erre.
Fehérvárott tehát rendkívül kritikusan fogadták az újabb kudarcot – ami egyébként a helyzetükben érthető is –, ám az már meglepőbb, hogy a másik oldal a vártnál talán visszafogottabban értékelte a sikert. Legalábbis erről árulkodtak Dusan Kapustának, az Acélbikák szlovák mesterének szavai: "Ôszintén szólva én sem tudom mi lehet annak az oka, hogy ezeket a fontos meccseket rendre mi nyerjük meg a Volán ellenében. Az biztos, hogy vasárnap Debrecenben két nagyon taktikusan játszó csapat küzdött a kupáért, és a végén a valamivel szerencsésebb együttes győzött. Mert büntetőkkel már csak szerencsével lehet nyerni. Jól kezdtük a mérkőzést, hamar, már az első percben vezetést szereztünk, és ezt az előnyt majdnem a mérkőzés végéig sikerült is megőriznünk. A találkozó folyamán voltak ziccereink, ám ezeket kihagytuk, igaz a helyzetkihasználásban a Volán sem remekelt, amiben nagy része volt a kapuban Halmosinak, aki ezúttal is bizonyította tehetségét, és azt, hogy hosszú távon lehet rá számítani. Az edzések végén egyébként rendszeresen gyakoroljuk a büntetőlövéseket, s lám, ennek meglett a haszna. Most következik az Interliga, aztán pedig a bajnoki döntő, azaz nem pihenhetünk a babérjainkon. Ahogy mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy, szeretnénk mind a két fronton helytállni. Mivel előbb az Interliga zárul le, ezért most elsősorban arra figyelünk, márciusban pedig a bajnoki döntőre koncentrálunk” – magyarázta az újvárosi sikeredző, aki tisztában van azzal, hogy az albások alig várják már az alkalmat, hogy visszavághassanak a vasárnapi vereségért. Amúgy a lehetőség már ezen a héten adott, ugyanis pénteken délután (17.15) Székesfehérvárott az Interliga keretében csap ismét össze a két honi élcsapat, az Alba Volán-FeVita és a bajnoki címvédő és immár hatszoros Magyar Kupa-győztes Dunaferr SE. A kérdés csak az, hogy élni tud-e a lehetőséggel a Volán, vagy esetleg egy újabb skalpot gyűjtenek be Ladányiék. Ha abból indulunk ki, hogy nagy valószínűséggel mindkét együttes ott lesz az Interliga elődöntőjében, így ennek a meccsnek "csak” az alapszakaszbeli helyezések miatt lesz jelentősége, akkor…
Nos, az ilyen, igazi tétnélküli mecscseket – amelytől persze ők egyáltalán nem boldogok – általában a fehérváriak nyerik meg…
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik