Tarolt a magyar válogatott a néhány nappal ezelőtt befejeződött újvidéki divízió2-es junior-világbajnokságon: a Bíró Ignác vezette együttes kiemelkedő teljesítményt nyújtva, veretlenül végzett az élen, s ezzel feljutott a divízió1-be, a torna legjobb játékosának pedig a spanyolok ellen öt gólt szerző Kovács Csabát választották meg.
Látható boldogsággal ünnepelték a feljutást Újvidéken a magyar juniorválogatott tagjai
Látható boldogsággal ünnepelték a feljutást Újvidéken a magyar juniorválogatott tagjai
– A világbajnokság előtt úgy gondoltuk, három csapat, a jugoszláv, a holland és a magyar válogatott közül kerülhet ki a győztes, de a szakemberek azt mondták, hogy ebből a hármasból is talán mi vagyunk a legjobbak – mondta az Alba Volán-FeVita fiatal csatára. – Az eredményeket látva különösebben nem nyomasztotta az együttest az esélyesség terhe… – Igyekeztünk nem foglalkozni vele. A gyengébb válogatottakkal szemben egyébként sem volt miért izgulnunk, az utolsó napon, a hollandok elleni döntő előtt viszont volt bennünk egy kis feszültség, de szerencsére ez hamar feloldódott és így nem befolyásolta a teljesítményünket. – Érdekes volt, hogy szinte minden öszszecsapáson az utolsó harmadban szórták meg az ellenfeleket, s azt is meg lehetett figyelni, hogy feltűnően sok volt a magyar csapat kiállítása. Mi lehetett ennek az oka? – Mivel érezhetően jobban voltunk a mezőny nagyobb részénél, ezért az ellenfelek alapvetően védekező stílusban játszottak ellenünk, s amíg bírták erővel, romboltak. Viszont ahogy telt az idő, egyre inkább elfáradtak és így a találkozó vége felé mindig könnyebb dolgunk volt. Ami pedig a kiállításokat illeti, érzésem szerint egy-két kirívó esetet leszámítva nem voltuk durvábbak, mint a többiek, az erőfölényünk miatt azonban a játékvezetők általában védték az ellenfeleket. Szerintem ennek tudható be a viszonylag sok büntetésünk. – A torna legjobb játékosának választották meg, ami érthető is, hiszen szinte végig kiemelkedően játszott. Benn a pályán érezte, hogy az ellenfelek képtelenek tartani? – Amióta a Volánban játszom, sokat fejlődtem, jó erőben vagyok és az is számít, hogy rendszeresen a felnőttek között szerepelhetek. Hosszászoktam ehhez a ritmushoz, ezért a juniorok között mindent meg tudtam csinálni, ráadásul több időm is volt egy-egy cselre, vagy mozdulatra. – Ha már a Volánt említette, vasárnap délután Debrecenben következik a kupadöntő, mégpedig az örök rivális, a Dunaferr ellen. Miként készülnek az összecsapásra? – Szerdán Zágrábban Interliga-meccset játszottunk, csütörtökön szabadnapot kaptunk, péntektől pedig ismét jégen leszünk. Úgy érzem, fizikálisan és mentálisan is készen állunk a találkozóra. – Nem nyomasztja a csapatot, hogy az utóbbi másfél évben a fontos tétmeccseket rendre a dunaújvárosiak nyerik meg? – Én csak fél éve kerültem Székesfehérvárra, így bennem nincs semmiféle rossz érzés ezzel kapcsolatban. De úgy gondolom, hogy a többiek sem foglalkoznak ezzel, bizonyára tanultak az esetleges hibákból. – Ezek szerint optimisták? – Természetesen. Én úgy érzem, hogy vasárnap délután Debrecenben a Volán nyeri meg a kupadöntőt.