Izgalmas változások előtt

A magyar sportvezetőt először 1984-ben választották a tanács tagjává, ami azért érdekes, mert a tisztújító kongresszust Los Angelesben, az általunk is bojkottált olimpiával egy időben rendezték. Gyulai a második fordulóban kapta meg a kellő számú szavazatot, három évvel később azonban a negyedik legtöbb vokssal lett a vezető testület tagja. Tisztségében 1991-ben és 1995-ben is megerősítették, 1999-ben pedig ő kapta a legtöbb szavazatot. Tavaly – a professzionálódás jegyében – az IAAF szervezeti felépítését megváltoztatták, azóta a főtitkár hivatalból tagja a 28 fős tanácsnak.
– Az elmúlt évtizedek során a sportág és a nemzetközi szövetség hatalmasat fejlődött. Sokan úgy vélik, hogy ezen a szinten stagnálni is nehéz, nemhogy előrelépni. Mi erről a véleménye?
– A nemzetközi szövetség anyagilag nagyon jól áll, bár ez a helyzet két-három éven belül változhat. A televíziós jogdíjak ugyanis csökkennek, ezért nekünk is új források után kell néznünk, új módszereket kell találnunk. Úgy vélem, előre tudunk lépni, hiszen több nehéz problémát megoldottunk már. Három évvel ezelőtt a szövetség éves bevétele harminchárommillió dollár volt, s akkori partnerünk, az ISL évi harmincmilliós szerződést kínált nekünk, de azt mi nem fogadtuk el. Néhány társammal készítettünk egy tanulmányt, amit Lamine Diack elnök elé terjesztettünk. Azt tanácsoltuk, hogy a mi elképzelésünket kövesse, s akkor negyvenöt millió dolláros bevételre tehetünk szert. Az elnök ezt az utat választotta, és számításaink beváltak. A jövőre nézve is vannak terveink, a pénzünket pedig ma már hatékonyabban költjük el. Évi tíz-tizenegy millió dollárt fordítunk fejlesztési programokra, különböző kurzusokra, s most alakulnak az edzőközpontjaink. Ezek egyike Szombathelyen lesz.
– Az egyik legnagyobb kiadási tétel a világbajnokság helyezettjeinek díjazása. Ezen a versenyen nincs különbség az egyes versenyszámok között, a férfi száz méter és a női súlylökés aranyérme egyaránt hatvanezer dollárt ér.
– Alapvető sportpolitikai kérdésnek tartjuk, hogy a világbajnokságon ne tegyünk különbséget versenyszám és versenyszám között. Egy nemzetközi szövetség nem engedheti meg magának, hogy legnagyobb eseménye ebből a szempontból piacorientált legyen. Erre máshol van mód. A Golden League-viadalok műsorán például minden évben szerepel a száz méter, és ez továbbra is így lesz. E sorozatban az egyes versenyek pénzdíjain kívül rendkívüli nyeremény, egymillió dolláros jackpot vár a legjobban szereplőkre.
– A nemzetközi szövetség 1983-ban rendezte meg az első világbajnokságot, két évvel később indította útjára a Grand Prix-sorozatot, amelyet jövőre megreformál. Miért?
– Az újítás lényege, hogy 2003-tól a Grand Prix-sorozatban nem váltogatják egymást a versenyszámok, hanem minden évben teljes lesz a program. Ez az atléták érdekével összhangban van, hiszen ha valakinek volt egy jó éve, s a száma éppen nem volt GP-szám, tudását kevésbé kamatoztathatta. Igaz, hogy az első helyezés ötvenezer dollár helyett ezentúl csupán harmincezret ér, de ezt az összeget a jövőben nem kétévente, hanem évente lehet megnyerni.
– Milyen nagyobb változások lesznek még?
– Célunk a többszintes versenyrendszerünk profibbá tétele. A jövőben a Golden League-viadalokon és a Grand Prix-versenyeken a rendezők az előírtnak megfelelő összegeket fizetik a helyezetteknek. Ez nehéz helyzetbe hozhatja a szegényebb országok versenyrendezőit, amin úgy próbálunk segíteni, hogy a kisebb gálák egy-egy száma Grand Prix-státuszt kap. Így volt ez az idén a szombathelyi viadalon is. Jövőre változik a Grand Prix-döntőbe való jutás rendszere. Ezentúl nem a nyár során szerzett pontok, hanem a Spiriev-féle világranglistán elfoglalt helyezés alapján kerülhetnek a versenyzők a fináléba. De csak az első hét helyet töltjük be ilyen módon, a nyolcadikra bárkit meghívhatunk. Így szeretnénk biztossá tenni, hogy a döntőben mindig a lehető legerősebb legyen a mezőny.
– Hamarosan kezdődik az új év, és életbe lép az a szabálymódosítás, amelyik az utóbbi időben a legnagyobb vihart kavarta. Nevezetesen: ezentúl a második rossz rajtot követően kizárják a kiugró versenyzőt akkor is, ha elsőre nem ő hibázott.
– A vágtázó Jon Drummond levelet küldött az IAAF-nek, amelyben harminc másik sprinterrel együtt e szabály bevezetésével szemben foglal állást. A tanács tagjai között ugyancsak heves vita alakult ki, többen úgy vélekedtek, fel kellene függeszteni a módosítás bevezetését. Végül én azt javasoltam, hogy próbáljuk ki, miként működik az új rendszer, hiszen a márciusi fedett pályás világbajnokságig még van időnk. Ha az első öt-hat hétben azt látjuk, hogy az új szabály nem válik be, akkor még mindig léphetünk.