Vendégjáték - a finnek nem szórják a pénzt

Ritka az olyan magyar labdarúgó manapság, aki külföldön bajnoki címet nyer –főleg, aki négyszeres aranyérmes. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a Vasas, az MTK, a Stadler és a Békéscsaba egykori kapusának, Babócsy Andrásnak ez két csapattal sikerült, akkor igazán ritka bravúrról beszélhetünk. A játékos ebben az idényben főszerepet vállalt a sikerből, hiszen 27 alkalommal játszott a HJK Helsinki együttesében, s mindössze 16 gólt kapott. Babócsy korábban a Haka gárdáját is erősítette, legemlékezetesebb meccse ebben az együttesben a Liverpool elleni BL-selejtező volt, amelyen a csapat nem vallott szégyent.– Ez a siker kicsit más, mint az előző három volt –mondta Babócsy András, aki a finn bajnokság befejeztével most itthon tölti a szabadságát. – Természetesen mindig a legfrissebb cím a legkedvesebb, de ez több szempontból is különleges. Először is a HJK a legnépszerűbb csapat Finnországban; olyan, mint Magyarországon az Újpest vagy a Ferencváros. Viszont úgy érzem, csökken a bajnokság színvonala, egyre kevesebb a jó csapat, az igazán kiemelkedő labdarúgók pedig megoszlanak néhány gárda között. Ennek ellenére felemelték a létszámot tizennégyre, és további bővítést terveznek, vagyis tovább hígul a mezőny.– A bajnoki címet azért nem kell megmagyarázni. – Ez így van, de ha elemeznem kell a sikert, akkor ezek is eszembe jutnak. A HJK sikerét már ezerkilencszázkilencvenöt óta várják. Ez volt a huszadik sikere a klubnak, számomra pedig szakmailag a legértékesebb. Attól félek viszont, hogy az útkeresés évekig tart majd, a színvonal és az érdeklődés pedig tovább csökken.– Akkor a továbblépés sem lesz könnyű.– Ez is összetett dolog. A HJK Helsinki egyszer már szerepelt a Bajnokok Ligájában, de akkor sem történt jelentős változás a klub életében. A vezetők úgy gondolják, hogy van egy pénzügyi keret az egyesület működtetésére, és ezt semmiképpen sem lépik túl. Egyfelől korrektek, kiszámíthatóan terveznek, és ami fontos: amit ígérnek, azt be is tartják. Ahhoz azonban nem járulnak hozzá, hogy drága pénzért megerősítsék a keretet, ugyanis tudják, hogy ez nem térülne meg.– Azt ne mondja, hogy egy Real Madrid elleni meccs és az esetleges siker nem vonzó Finnországban.– Dehogynem, de ezért nem áldoznának milliókat. Mert mi lenne, ha felépítenének egy jó csapatot? Toronymagasan nyernék a bajnokságot – ehhez ugye nem kell különösebben a zsebbe nyúlni –, viszont lehet, hogy a befektetés ellenére elvéreznének a nemzetközi kupában. Finnországban megfontoltak a vezetők, ráadásul itt nem olyan nagy az érdeklődés a futball iránt, és ez határt szab a pénzköltésnek. – A körülmények milyenek?– A stadionunk ismerős lehet az MTK futballistái számára, hiszen a kék-fehérek itt játszottak korábban a Jokerit ellen az UEFA-kupában. Ezt a létesítményt közösen használja a két csapat, hiszen a város tulajdona. Ezenkívül van három-négy pályánk a városban, itt edzhetünk és ezeken játszanak az utánpótláscsapataink is. A Haka más volt, az egy kisváros. A HJK hasonlít leginkább egy igazi profi egyesületre, kicsit persze finnes, de ez nem baj. Nekünk van a legnagyobb szurkolótáborunk, komoly múltja van az egyesületnek, amely immár kilencvenöt éves, és a HJK szerepelt legtöbbször a nemzetközi kupákban. Egyébként amikor idekerültem, még színvonalasabb volt az itteni nívó a hazai bajnokságénál, de ez mára megváltozott. A Ferencváros a Stuttgart ellen bizonyította, hogy előrelépett a magyar foci. A válogatott eredményei is azt bizonyítják, hogy valami történt, a svédekkel döntetlent játszani szerintem nagy bravúr. Ha már a válogatott szóba került, említsük meg a finn nemzeti csapatot, amely egymás után kétszer kapott ki hazai pályán, telt ház előtt, de harmadszorra is megtelt az Olimpiai stadion, ám újfent kikapott. Nem volt hangos füttykoncert, nem dobáltak meg senkit, ment az élet tovább. Ilyenek a finn szurkolók.– Amikor légiósnak állt, nevelőegyüttese, a Vasas még az élmezőnyhöz tartozott, most viszont a másodosztály egyik középcsapata. Mit szól ehhez?– Lehet erre valamit mondani azon kívül, hogy szomorú vagyok? Az biztos, hogy valami kiváltotta ezt a zuhanást, hiszen nagyon látványos a visszaesés. Nem állíthatjuk, hogy kivonultak a szponzorok, elfogyott a pénz, mint korábban mondjuk a BVSC-nél, amely szép lassan ment tönkre. A Vasasnál két év alatt esett szét minden a darabjaira. Bajnokesélyesből másodosztályú középcsapat lett. Elkeserítő.– Elképzelhető, hogy egyszer visszatér Angyalföldre?– Ez sok mindentől függ. A jövő év végéig szerződésem van, nem tudom, mi lesz egy év múlva. Ha érdemes lesz tovább maradni, ha előrelépünk, akkor nem mozdulok. Amennyiben elhagyom Finnországot, akkor is Skandináviában maradok. Én nem ábrándozom komoly nyugati bajnokságról, hiszen északon is jól érzem magam.