Rábold Gusztáv lett az elnök

A közgyűlésen azonban még szót kért, és a küldöttek jóindulatának köszönhetően tetszőleges ideig szónokolhatott – végül 25 percig beszélt. Mondandójának lényege az volt, hogy ő semmiért sem felelős, viszont mindenki, aki kritikával illeti őt, hibás. Megállás nélkül szórta a vádakat, bemocskolt jó néhány embert, majd mondandója befejeztével kisétált az ajtón. Másfél éves tevékenységére így tette fel a koronát.
Az első döbbenet után a küldöttek folytatták a munkát, s a beszámolók végére kiderült, hogy a MASZ számláján pillanatnyilag 17 millió 294 ezer forint van, a szövetség adóssága 210 millió forint, míg várható bevétele 46 millió. Az előző kormány által a NAP-programra tervezett 325 millió forintból eddig 100 millió érkezett meg, de az ígéretek szerint ez az öszszeg növekedni fog.
A sportág tehát nincs könnyű helyzetben. Nem csoda, hogy az üzleti élet ismert szereplői közül senki sem pályázott az elnöki tisztre. A küldötteknek két jelölt közül kellett választaniuk. Egyikük a korábbi középtávfutó-válogatott Rábold Gusztáv, a Budapesti Atlétikai Szövetség elnöke, másikuk az évszázad magyar atlétája, az olimpiai bajnok kalapácsvető, Zsivótzky Gyula volt. Mindketten az átlátható gazdálkodás és a szakosztályok megerősítése mellett tették le a voksukat. A szavazást 72:37 arányban Rábold nyerte.
"Első tennivalóm, hogy átnézzem szerződéses kötelezettségeinket és a várható bevételeket – nyilatkozta Rábold. – Készíteni kell egy konszolidációs tervet arról, hogy milyen úton induljunk el. Elképzeléseim szerint a szövetségi támogatásokat a szakosztályok pontversenyben elfoglalt helyezése alapján kell szétosztani. A pontversenyben figyelembe kell venni az elért eredményeket, a versenyeken induló és ott eredményt elérő versenyzők számát. A MOB támogatása az olimpiai bizottság által meghatározott szempontok alapján szintén a szakosztályokhoz kerülne. Meggyőződésem, hogy az egyesületek tudják a leghatékonyabban felhasználni a rendelkezésükre álló pénzt. Ezzel a módszerrel a MASZ-iroda leterheltségét is csökkenteni lehet. A NAP-program költségvetésének átcsoportosítása elengedhetetlen. A NAP-iskoláknak szoros kapcsolatba kell kerülniük az egyesületekkel. Azokra a versenyszámokra, amelyekben nem rendelkezünk minőségi eredményt produkáló, utánpótláskorú atlétával, az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Nemzetközi versenyeket, világversenyeket vállalkozás formájában a MASZ keretein belül csak akkor szabad rendezni, ha az a magyar atlétikának erkölcsi sikert és anyagi hasznot hoz. Minden más esetben csak szerződésben rögzített állami garanciával vállalható el a rendezés. Szorgalmazni fogom, hogy minden régióban épüljön műanyag borítású pálya, a hátrányos helyzetű országrészekben felzárkóztató támogatásra van szükség.”
Egy korábbi elnökségi ülésen a szövetség vezetőtestületének tagjai úgy döntöttek, hogy a rendkívüli közgyűlésen munkájukról, személyenként kikérik a tagság véleményét. Úgy határoztak, hogy csak az maradhat elnökségi tag, aki titkos szavazáson a jelenlévők felének bizalmát élvezi. A szavazáskor 105 voksból Schulek Ágoston 82-t, Angyal János 79-et, Zsivótzky Gyula 59-et, Kun László 59-et kapott, s a testület tagja maradt. Kelemen Endre 52, Tölgyesi Ferenc 52, Szalay Péter 48, Orendi Mihály 36 szavazattal kiesett. Az ezt követő voksolás során Gécsek Tibor 73, Adamik Zoltán 63, Benkő Ákos 59, Madarász János és Petrika Ibolya 51-51, Klenóczky Bea 49, Salbert Ferenc 48 szavazattal tag lett. Schulek Ágoston és Zsivótzky Gyula mellé Gécsek Tibort és Salbert Ferencet alelnökké választották.