Almási Zoltán négyszeres országos bajnok és a világranglista 25. helyezettje. Eddigi olimpiai szerepléseiről felemás érzései vannak, de a Honvéd Auróra versenyzője reméli, hogy a mosolygósabb arcát mutatja majd a válogatott többi tagjával együtt a szlovén üdülőparadicsomban rendezendő viadal végén.
– Milyen emlékeket őriz az első olimpiájáról?– Sajnos nem a legjobbakat. A bemutatkozásom elég rosszul sikerült, hiszen 1994-ben, Moszkvában a csapat újoncaként húsz Élő-pontot vesztettem. Úgy emlékszem vissza, hogy egyáltalán nem izgultam, nem voltam lámpalázas.– Mennyire fontos önnek a szombaton kezdődő verseny?– Számomra az olimpia egyenértékű egy szupertornával. A legnagyobb baj az, hogy a nemzetközi sakkszövetség, a FIDE leginkább az amatőröknek szervezi az olimpiákat, és nem pedig a profiknak kedvez ez az egész. Előfordult egyszer már olyan eset is, hogy az orosz sztár, Garri Kaszparov hiába szerepelt fantasztikusan a legrangosabb táblán szupernagymesterek ellen, a hatalmas mezőny sereghajtó csapatainak egyikében egy afrikai annyi pontot gyűjtött össze a jóval gyengébb ellenfelekkel szemben, hogy összesítésben simán megelőzte a volt világranglista vezetőjét, és teljesítményével tábladíjas lett. – Melyiket tartja a legsikeresebb szereplésének? – Egyértelműen négy éve, Elisztában sakkoztam a legjobban, miután hat pluszt értem el az első táblán, amivel nagyon megugrott az értékszámom.– Bledben Lékó Péter és Polgár Judit mögött fog játszani.– Igen és jóval nehezebb lesz ezen a táblán olyan teljesítményt nyújtanom, mint amilyet az élen tudnék játszani, mivel itt nem annyira rangosak az ellenfelek, kevesebb az értékszámuk. Tehát az ugyanolyan értékű produkcióhoz több pontot kellene gyűjtenem, de várhatóan nem leszek annyival jobb, hogy ez meg is valósuljon.– Melyik válogatottól tart a leginkább?– Nem tartok senkitől, bár úgy hírlik az oroszokról, fantasztikus csapattal érkeznek. Mindig van egy-két gárda, amelyekről hasonlóakat mondanak, és aztán kiderül, hogy még csak nem is abban az összeállításban szerepelnek. Én meg csak röhögök a markomba, amikor ilyen történik.– Mit vár a csapattól?– Szeretnénk érmes helyen végezni. A mostani felállásban az a jó, hogy egy korosztályba tartozunk, és így biztosítva van a megfelelő hangulat. Az, hogy együtt van a csapat, a sikeres szereplés szempontjából sokkal fontosabb, mint ha mondjuk egy 2800-as értékszámú játékos sakkozna a sorainkban.