Amikor szabad a pálya

Nem közvetítette a televízió a Svédország–Magyarország Eb-selejtezőt, és csak kedd délben dőlt el, hogy a szurkolók láthatják a szerdai, San Marino elleni összecsapást.

Mezey György:

Mezey György: – Egész Európa rajtunk röhög, Eb-selejtezőt csak nálunk nem közvetített a televízió. De még ez is jobb, mint az a megoldás, hogy a riporter a budapesti stúdióból közvetítsen, az is röhejes lett volna. A hazai bajnokikon talán lehetne annyit spórolni, hogy a kommentátor ilyenkor ott legyen a helyszínen. Mellékesen jegyzem meg, miközben az Európai Unióba készülünk, a média néhány területen mintha Afganisztán felé tartana.
Nyilasi Tibor: – Szégyen. Az érdeklődés egy elismert csapat otthonában lejátszott tétmérkőzés kapcsán nyilván óriási. Ismerve viszont az MTV anyagi helyzetét, nem csoda, hogy a jogtulajdonos így járt el. A boldog békeidőket, az ötvenes-hatvanas éveket idézte a szombat délután, a rádió köré gyűltünk, igaz, akkoriban az emberek nem hívogatták az ismerősöket mobilon, hogy tudassák velük: vezetünk.
Détári Lajos: – Az illetékesek enynyire értenek hozzá. Engem nem érintett ugyan a hír nagyon, mert Londonban voltam szombaton, de ha már itt tartunk: a gyerekeket ingyen engedném be a szerdai meccsre. Mert ha valaki a két gyerekét kivinné a San Marino elleni meccsre, és tizenkétezer forintot kell adnia csak a jegyekért, lehet, hogy inkább otthon marad.
Kemény Dénes: – Én cseréltem volna: választási lehetőség esetén inkább a svéd meccset figyeltem volna, lemondva a szerdairól, így persze azt nézem. A rádióban a Novotny Zoltán, Hegyi Iván kettőstől értesültem a fejleményekről, mert úgy szerveztem a napom, hogy a meccs időpontjában autóban legyek.
Hajdú B. István: – Miután az élő közvetítés esetén a Sport1 másodsugárzásban, felvételről adta volna a meccset, érintett a dolog, és teljes bizonytalanságban voltunk szombat délután kettőig. Visszamentünk ötven évet, hiszen megint egy ország hallgatott rádiót. Hogy ki a hibás? Nem tudom, nyilván nem a riporterek, akik készen álltak volna, felkészültek a meccsre. Az viszont igaz: ha valaminek az árát negyedére alkudom, de ezt a pénzt sem utalom el, ne csodálkozzak, ha ez történik. Az eset példátlan, engem mint nézőt nagyon elkeserített.

Kenesei Krisztián és Zlatan Ibrahimovic gólja után 1–1-re végződött a svéd–magyar Eb-selejtező. A mieink az első félidőben egyértelműen felülmúlták a hazaiakat, s hetven percen át vezettek a vb-nyolcaddöntős otthonában.

Mezey: – Nekem szerencsém volt, ott lehettem Stockholmban, és láttam a meccset. Sőt, az utánpótlás találkozóját is, és noha a fiatalok kikaptak, tíz emberrel is helytálltak. Számomra öröm, hogy európai módon játszottak a magyar csapatok, s ez dicséri a futballistákat és a szakvezetőket is.
Kemény: – Sokszor szólhattam itt a magyar futballról, és az eredmények tudatában gyakran kritikát kellett megfogalmazni, így most kijár a dicséret. Két fontos dolgot azért megemlítenék. Egy erős csapat otthonában nyilván nem lehet sikert elérni, ha sok gólt kapunk, és/vagy nem rúgunk egyet sem. Persze mindkét szempontnak megfelelve ki lehet kapni mondjuk kettő–egyre is, de miután a szándék megvalósult, azt gondolom, a pszichés felkészítés jól sikerült, nagyon összeszedett lehetett a csapat.
Nyilasi: – Mindenki így jár, aki lebecsüli a magyar csapatot. A svédeknél van két-három klasszis, a többiek úgymond tanult futballt játszanak, és a mieink vannak olyan jók, hogy megkeserítsék egy ilyen csapat életét. Igaz, evés közben jön meg az étvágy, ahogy hallom, akár nyerni is lehetett volna, de ne legyünk telhetetlenek. Nekem külön öröm, hogy az élvonalban tizenkét éve nálam debütált Lipcsei Péter ismét a nemzeti csapat erőssége volt.
Hajdú B.: – Bár tizenhat éve nem vagyunk ott a világ- és Európa-bajnokságokon, minden selejtezőben van egy bravúros eredményünk. Korábban megvertük itthon a svédeket, vagy döntetlent értünk el az olaszok ellen, de ez a pont nagyon értékes, hiszen a legerősebb ellenfél otthonából hoztuk el. Egyszeri bravúrra mindenki képes ma már, s még nem tudjuk, hogy a lettek lengyelországi sikere jó-e nekünk vagy sem. Ha Lettországot kétszer megvernénk… No, de még ne számolgassunk, nyerjünk San Marino ellen.
Détári: – Jó döntés volt Urbán Flóriánt és Lipcsei Pétert újra behívni, alakul a csapat. Magam is iksz körüli eredményt vártam, és ha szerda este nyerünk, akkor két meccs után négy ponttal biztató lesz a helyzetünk.

A német bajnokság tizenegyedik helyén álló VfB Stuttgart lesz a Ferencváros következő ellenfele az UEFA-kupában. Garami József szakmai igazgató szerint talán előnyösebb lett volna idegenben kezdeni.

Nyilasi: – Úgy érzem, a Stuttgart most legyőzhető. A svábok sztárjai már túl vannak a zeniten, így látok esélyt a továbblépésre. A fülemben csengenek Otto Rehhagel szavai, aki, amikor a Fradival a Werder Brement vártuk, azt mondta: a német futballisták profik, de itt az a lényeg, hogy az Üllői úti katlan légkörét mennyire tudják elviselni. Bár mi akkor a későbbi KEK-győztessel szemben kiestünk, a közönség most is sokat számíthat.
Mezey: – Józsi bácsi nagyon igényes szakember, tiszteletben kell tartani a véleményét. Magam jónak találom az ellenfelet, hiszen játékát rendszerre építi, nem az ösztönös zsenikre, mint mondjuk a spanyolok, vagyis könnyebb ellenük felkészülni.
Hajdú B.: – A német csapat más kaliber, mint a ciprusi vagy a török. De Stockholmban öt ferencvárosi is pályára lépett, márpedig a Stuttgart és az FTC között nincs akkora különbség, mint a svéd és a magyar válogatott között. A VfB-t kiverni ezzel együtt nagyon nagy fegyvertény lenne.
Kemény: – Régen nagy előny volt idegenben kezdeni, mára kiegyenlítődtek a viszonyok, de valamennyi előnyt még mindig jelent, ezért egyetértek a szakemberrel.
Détári: – Szerintem mindegy, hol van az első meccs, ötven százalék esélye van mindkét csapatnak. Azt tartom fontosnak, hogy a Fradi ne kapjon gólt itthon.

A Vasas közgyűlése megfosztotta elnökségi tagságától Mészöly Kálmánt. Az indokok szerint a Szőke Szikla ritkán vett részt az üléseken, bár nem hivatalos információk szerint a döntésnek politikai háttere is lehet.

Mezey: – Marhaság egy ízig-vérig vasasos embernél belekeverni a politikát! Kérem, nem tudom, hogy Michel Platini vagy éppen Bobby Charlton milyen rendszeresen vesz részt az üléseken, de fel sem merül, hogy rájuk nincs szükség. Ilyen embereket élő legendaként kell kezelni.
Kemény: – Sokszor mondtam már, a Fáy utca mellett nőttem fel, szinte a Vasason nevelkedtem, számomra Kálmán egy idol volt, a Vasas egyik legfontosabb arca, és az máig is. Így hát furcsa a dolog, s miután világklasszis futballista és sikeres edző volt, sportbéli oka nem lehetett a határozatnak, csakis politikai.
Détári: – A választás a klub belügye, nehéz ezt kívülről kommentálni. Évtizedeket lehúzni egy klubban – ez ma már nem számít, jönnek az új emberek, akik a múlt érdemeire nincsenek tekintettel. Engem is szó szerint kirúgtak a Honvédtól, ilyen világot élünk.
Hajdú B.: – Azt nem tudom, Mészöly mit tett a Vasasért az utóbbi két évben, de azt igen, mennyi mindent az azt megelőző negyvenben. Azt sem tudom, az elnökségnek vagy egy elnökségi tagnak milyen feladatai vannak. A Mészöly név egybeforrt a Vasassal, ezért nem tudom, szerencsés-e a döntés. Még ha ez a Vasas már nem is az, mint régen, az új elnökségnek talán negyven évet kell dolgoznia ahhoz, hogy elérje azt a szintet, amelyet éppen a Mészöly fémjelezte klub képviselt annak idején.
Nyilasi: – Csak politika lehet a háttérben, hiszen egyre többet lehetett hallani a városban arról, kik lesznek a Vasas megmentői. Sajnos nem meglepő, hogy a klub világhírű tagjainak életébe így beleszól a politika. Engem is ez söpört el, pedig akik akkor eltávolítottak, most házi őrizetben vannak vagy illegalitásba vonultak.

Független képviselőjelöltként indul az önkormányzati választásokon Tokody Tibor, az Újpest egyszeres válogatott támadója. A huszonkét éves futballista úgy véli, tisztában van a negyedik kerületben élők problémáival. Az esetleges tiszteletdíját Tokody jótékony célra ajánlaná fel.

Kemény: – Sok sikert kívánok neki a választáson, és adott esetben eredményes munkát az újpestiekért. Ez a munka a szabadidejébe biztosan belefér.
Mezey: – A törekvés jó, még ha szerintem nem is összeegyeztethető az aktív futballal. Ôt amúgy is az alapján ítélik meg, hogy eltalálja-e a labdát vagy sem. Szerintem bukásra van ítélve az ötlet, bár én tiszteletben tartom, de félek, ez olyan öngól, amilyet anno a Dunaferr ellen éppen ő lőtt.
Nyilasi: – Én sem hiszem, hogy egy ilyen posztot be lehet tölteni profi futballistaként.
Détári: – Kicsit vicces a dolog. Jobb lenne, ha a pályán kamatoztatná tudását, arra törekedne, hogy az önkormányzati iroda helyett rangos külföldi csapathoz kerüljön, és stabil tagja legyen a válogatottnak. Edzőtáborok, meccsek között politizálni nem nagyon lehet, én a helyében a futballkarrierre szavaznék.
Hajdú B.: – Bátor kezdeményezés, és valóban jogos a felvetés: nem sérti-e a kampánycsendet három, ezen a hét végén lőtt gól? És hány szavazat elvesztését jelenti egy kihagyott ziccer? Mindenesetre hallom a szurkolói bekiabálást: te is inkább önkormányzatot vezess, ne labdát!…