Nem mondhatni, hogy szomorkodtak a siófokiak az utolsó percben döntetlenre mentett találkozó lefújása után. A klubházban összegyűltek a labdarúgók, a vezetők, a csapathoz tartozók, sőt, még a feleségek is, hogy egy rövid ünnepség keretében köszöntsék a jubilánsokat: a 400. élvonalbeli mérkőzését még az Újpest elleni találkozón jegyző Csank János vezetőedzőt, továbbá az ugyancsak jeles jubileumhoz érkezett Kuttor Attilát (375. élvonalbeli meccsét vívta a Győr ellen), Erős Károlyt (125. első osztályú mérkőzésén szerepelt a Győr ellen), Daniel Usvatot (125. fellépése volt a DVSC-vel vívott csata) és Schwarcz Zoltánt (szintén a 125. élvonalbeli összecsapásán jutott túl a DVSC ellen).
Regedei Csaba (jobbra) harcosan játszott (Fotó: Pluzsik Tamás)
Regedei Csaba (jobbra) harcosan játszott (Fotó: Pluzsik Tamás)
Egy hatalmas tortával is meglepték a vezetőedzőt, aki arról beszélt az ünneplés végeztével: sem a szomorkodásra, sem a bosszankodásra nincsen igazán ok a Győrrel vívott mérkőzésen látottak alapján, hiszen, bár valóban jóval több helyzetet kihagytak, mint az ETO, összességében elfogadható a Siófok produkciója. "A találkozó nagy részében folyamatos volt a játékunk, a második félidőben erőnlétileg is a Győr fölé kerekedtünk – mondta Csank János. – Futószalagon alakítottuk ki a helyzeteket, tehát mindent megtettünk az eredményesség, a győzelem érdekében. Annyi hibádzott csak, hogy az ellenfél kapuja előtt pontatlanok voltunk.” Felvetettük a szakvezetőnek, mintha csatárgondjai lennének a Siófoknak, azaz nincs egy igazi befejező támadó a keretben. Csank elismerte, az az igazán jó csapat, amelyiknek legalább egy futballistája ott van a góllövőlista élmezőnyében, és a többiek is be-betalálnak a kapuba. A szombat esti összecsapás két kulcsfigurája hazai részről Kuttor Attila és Csernyánszki Norbert volt. A középhátvéd a győriek vezető találata után többet tartózkodott a vendégkapu előtt, mint eredeti posztján. Négy alkalommal is egyedül állva fejelhetett kapura – többnyire Schultz Levente beadását követően –, ám mindanynyiszor célt tévesztett. A lefújást követő házi ünneplés végén Kuttor elismerte: legalább az egyik fejesből gólnak kellett volna születnie. Ám azt is hozzátette, lehet, hogy egy alkalommal mégiscsak eredményes volt, a kapu mögött álló Dömötör István főrendező ugyanis szentül bizonygatta, hogy az 56. percben Kuttor fejese után túljutott a labda a gólvonalon. A győriek találata sokak szerint elképesztő kapushibából született, ám amikor erre az esetre rákérdeztünk Csank Jánosnál, ő megvédte Csernyánszkit, mondván: a füvön is megcsúszott Branko Hucika szabadrúgása után a labda, ráadásul ketten is beleértek, úgyhogy egyáltalán nem lett volna könnyű hárítani a labdát, ezért nem is hibáztatja a játékost. Csank véleményét pedig nyugodt szívvel elfogadhatjuk, hiszen egykor ő maga is kapus volt…