Több érmet is nyerhetünk

Münchenben minden rajtra kész. Hétfő reggel az utolsó simításokat is elvégezték a felújított Olimpiai stadionon, délután a német, magyar, svájci ifjúsági válogatott viadallal megtartották a főpróbát, s kedden reggel a diszkoszvetőnők selejtezőjével megkezdődik a 18. Európa-bajnokság. Ugyancsak hosszú út vezetett a müncheni Königshof szállodabeli öszszejöveteltől idáig. Merthogy – emlékeztet az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) hírlevele – 1933. január 14-én ebben a luxusszállóban dőlt el, hogy a nemzetközi szövetség hozzájárul a kontinensviadalok megrendezéséhez. Az ötlet hazánk fiától, Stankovits Szilárdtól származott, aki hét éven át küzdött álma megvalósításáért. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tanácsának tagjaként először 1926-ban tett javaslatot az Európa-bajnokság megrendezésére, ám vastag falakba ütközött. A tervet ellenezték az angolok, akiknek nyílt bajnoksága ebben az időben a kontinensviadal szerepét töltötte be, s nem értettek vele egyet a nemzetközi szövetség tanácsának más tagjai sem. Az IAAF szabályzatának 10. paragrafusa ugyanis kimondta, hogy a szövetség az olimpiai játékokat tekinti a világbajnokságnak, s más "világbajnokságot” sem Európa-, sem Amerika-, sem Ázsia-bajnokság néven nem lehet rendezni.Stankovits azonban nem adta fel, s az 1932-es Los Angeles-i olimpiai játékokhoz közeledve támogatókra lelt. Az európaiak közül sokan ugyanis anyagi nehézségek miatt nem tudtak részt venni az olimpián, s ők lelkesen felsorakoztak a magyar sportember mögé. Paavo Nurmi pedig akaratától függetlenül játszott fontos szerepet az ügyben. A legendás finn futót ugyanis az amatőr szabályok megsértése miatt az IAAF svéd elnöke, Sigfrid Edström el akarta tiltatni, ezért üzletet ajánlott a kontinensviadalért küzdőknek: amenynyiben Nurmi ellen foglalnak állást, cserébe módosítják a 10. paragrafust. Az alku megköttetett, a döntés a Königshofban vált véglegessé. Azt a német célt azonban, hogy három Európa-bajnokságot Németországban rendezzenek, nem sikerült megvalósítani. Az olaszok ugyanis száz atléta utazási és tartózkodási költségeit fedezték, így 1934-ben Torino adhatott otthont az első kontinensviadalnak. Német földön először csak 52 évvel később, 1986-ban Stuttgartban találkoztak Európa legjobb atlétái, s most Münchenben kerül sor a második német rendezvényre.
A dátum mégis jubileumi, hiszen éppen harminc éve, 1972-ben rendezték e városban az olimpiát, s arra az alkalomra épült a gyönyörű stadion. A sikerhez, úgy tűnik, minden adott, egyedül az időjárás aggasztja a résztvevőket és a rendezőket. Vasárnap délután ugyanis megállás nélkül ömlött az eső, s hétfőn is sötét felhők ijesztgettek.

A rendezőkhöz 47 ország 1700 atlétájának a nevezése érkezett meg, a ténylegesen indulók létszáma ennél nyilván kisebb lesz. A legjobbak közül azonban csak néhányan hiányoznak majd, köszönhetően az európai szövetség ügyes politikájának. Az utóbbi kontinensviadalokon ugyanis már gondot jelentett, hogy az élvonal tagjai közül sokan kihagyták a versenyt, mert amíg a világbajnokságon jelentős pénzdíjakért küzdhettek, az Európa-bajnoki helyezésekért nem fizettek. Az EAA ezt továbbra sem vezeti be, ám a tagszövetségei támogatásakor figyelembe veszi az itt elért eredményeket. Így az egyes nemzeti szövetségeknek érdeke, hogy atlétáikat rábírják az indulásra. Természetesen így is lesznek hiányzók, de a menők közül egyedül az ukrán sprinter, Zsanna Pintuszevics az, aki egészséges és mégsem indul. A többiek – így a 800-as Stephanie Graf és a diszkoszvető Lars Riedel – sérülés miatt maradnak távol.
Négy évvel ezelőtt Budapest adott otthont a kontinensviadalnak, amely minden korábbit felülmúlóan sikeres volt. A németek – ki tudja, miért – az Eb-t megelőzően nem voltak velünk különösebben sportszerűek, egy évvel korábban vissza szerették volna vonatni tőlünk a rendezés jogát. Ôk már akkor Münchenbe hozatták volna a kontinensviadalt. Az egyik indokuk az volt, hogy nem lesz elég nézőnk. Nos, Budapest bizonyított, s most a bajor városon a sor. A rendezők fél évvel ezelőtt még jegyeladási gondokkal küszködtek, amit mi – talán érthetően – némi kárörömmel vettünk tudomásul. De egy nappal a megnyitó előtt, miként a sportág többi szerelmese, mi is örülünk annak, hogy már alig kapni belépőt. A velünk szemben hangoztatott másik fő kifogás az volt, hogy a budapesti rendezvény ütközött a hazai Formula–1-es futammal, ezért az esemény egy nappal rövidebb lett, hétfő helyett csak kedden kezdődött. Nos, a kényszerű változtatás olyan sikeres volt, olyan pergő és izgalmas volt a műsor, hogy az EAA úgy döntött, az Európa-bajnokság a jövőben hatnapos lesz. Ezért kezdődik most Münchenben is kedden a verseny.

S valóban, már az első nap kapkodhatjuk majd a fejünket. Igaz, a női 100 méter és 400 méter előfutamait, valamint a diszkoszvetés egyik selejtezőcsoportját törölték, de a minket különösen érdeklő számokban bőven lesz induló. Éremesélyeseink közül többen is pályára lépnek, a férfi kalapácsvetésben 79 méter, a női távolugrásban 660 centiméter lesz a selejtezőszint. Ennek teljesítése Annus Adriánnak, Gécsek Tibornak, Kiss Balázsnak, valamint Vaszi Tündének remélhetőleg nem jelent (nem jelenthet) problémát.
Az Európa-bajnokságon még két számban, férfi diszkoszvetésben (selejtező pénteken) és női 1500 méteren (előfutam pénteken) indulnak dobogóra esélyes versenyzőink, Fazekas Róbert és Varga Judit – vagyis az utóbbi időszakban megszokottnál nagyobb reményekkel érkezett csapatunk Münchenbe. Természetesen mások is szerezhetnek meglepetést, és az említettek is okozhatnak csalódást, de tény, hogy várakozással tekinthetünk az előttünk álló hét elé. Eddig csak két olyan Európa-bajnokságot rendeztek, amelyen nem született magyar érem, 1950-ben Brüsszelben és 1986-ban Stuttgartban – igaz, Belgiumban nem is állt rajthoz magyar atléta. Reméljük, hogy a müncheni kontinensviadalra örömmel emlékezhetünk majd.
Kedden 12 atlétánk lép pályára, közülük a már említetteken kívül még két versenyzőnknek van igazán esélye arra, hogy döntőbe jusson. Ehhez súlylökésben Kiss Szilárdnak 20.20 métert, gerelyhajításban Szabó Nikolettnek 61 métert kell teljesítenie vagy az első 12 közé kell kerülnie. Női 10 000 méteren egyből finálét rendeznek, itt Kálovics Anikó rajtol.