Pak Dzsi Szung (21) már megforgatta Sérgio Conceicaót (11), és a labda is elhagyta a lábát a portugálok kiesését jelentô gól elôtt
Pak Dzsi Szung (21) már megforgatta Sérgio Conceicaót (11), és a labda is elhagyta a lábát a portugálok kiesését jelentô gól elôtt
(Észak-)Korea három–nullára vezet Portugália ellen: ez meglepetés lenne ma is, képzelhetjük, miként keresgették állukat a rádió mellett ülő portugál szurkolók 1966-ban. Mielőtt azonban a csalódott nép megrohamozta volna az elnöki palotát (na jó, egy szélsőjobboldali diktatúrában ez nem mindennapos esemény lenne…), érkezett Eusébio, és négy gólt szerezve gyakorlatilag egymaga megfordította az eredményt – az angliai világbajnokságon végül 5:3-ra nyert Portugália. Harminchat évvel később egy másik Koreát, ezúttal a déli területek válogatottját kellett volna legyőznie a portugál csapatnak ahhoz, hogy továbbjusson a csoportból. Igen ám, de a házigazda Dél-Koreának meg éppenséggel kikapni nem lett volna szabad, mert akkor előfordulhat az, ami világbajnokságon még sosem esett meg: a házigazda már az első kört sem éli túl.
Ők mondták:
Guus Hiddink: – Ez a gyôzelem nagyon sokat jelent a koreaiaknak! Régóta vagyok már az edzôi pályán, de ez a mostani este különlegesen nagy örömet szerzett nekem. A mérkôzés elsô felében olyannyira az irányításunk alatt tartottuk a játékot, hogy a portugáloknak még helyzetük sem akadt. Ez óriási dolog, hiszen világklasszisokból álló ellenféllel álltunk szemben. Sok portugál játékost ismerek, és tudom, hogy nem szeretnek nagy nyomás alatt játszani. Éppen ezért az volt a célunk, hogy minél erôsebben letámadjuk ôket. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy az elsô kiállítás elônyös helyzetbe hozott minket, utána éreztem, hogy mi szerzünk majd gólt. Azt is éreztem, hogy a döntetlenre mindenképpen jók vagyunk, de nem akartam, hogy a csapat visszafogja magát, ugyanis az nem a mi stílusunk. Egyelôre szeretném élvezni a pillanatot, és az olaszok helyett inkább egy nagy üveg vörösborral foglalkozom majd.
António Oliveira: – A feltételek nem voltak egyenlôek. A kiállítások meghatározták a játékot, errôl nem is lehet többet mondani. Egyenlôtlen küzdelem folyt a pályán több mint egy órán keresztül. Ebben a pillanatban kedvem lenne mást is mondani, de inkább nem kommentálnám a bíró tevékenységét. A játékosaim mindent beleadtak, de a mérkôzés egyes pillanataiban érezhettük, hogy a szerencse nem a mi oldalunkon áll. Senki sem számított arra, hogy olyan válogatottak, mint Franciaország, Argentína és Portugália nem tud majd továbbjutni a csoportjából. Most már nincs más hátra, mint sok sikert kívánni a dél-koreaiaknak, és elismerni, hogy nem tudtuk elérni a célunkat.
An Dzsung Hvan: – Nagyon boldogok és elégedettek vagyunk. Olaszország? Ahogyan az egész csapat, én is nyugodtan várom a mérkôzést. Profik vagyunk, nem válogathatjuk meg az ellenfeleinket.
Paulo Bento: – Kutyából nem lesz szalonna. A lengyelek ellen remek mérkôzést játszottunk, de elôtte és utána csapnivalóak voltunk. Az Egyesült Államok és Dél-Korea is erôsebb volt nálunk, mindketten megérdemelten gyôztek le minket. Komoly önvizsgálatot kell tartanunk, mielôtt elkezdjük a felkészülést az Európa-bajnokságra, amely két év múlva lesz nálunk.
Ennek szellemében kezdték a mecscset az ázsiaiak: míg a szintén nem lassúságukról híres portugál játékosok egyet fordultak volna, a golyóként száguldó koreai futballisták már háromszor megkerülték őket. Na, gondoltuk, végre megint egy kiváló meccset látunk, amikor a 3. percben nagy baj történt: gólt lőttek a lengyelek. Igaz, ez a találat néhány száz kilométerrel odébb, Tedzsonban esett, de ezzel Dél-Koreának és Portugáliának már a döntetlen is nagyszerű, továbbjutást érő eredmény lett. Manapság, a fülbevalóba épített tévék és grillsütővel keresztezett kombájnok korában hozzávetőleg három másodperc múltán már az incshoni csapatok is tudták, hogy mi történt odaát, és ez bizony komoly problémával járt a mérkőzés színvonalát tekintve. Aki látta a csütörtöki Mexikó–Olaszország találkozó utolsó hat-hét percét, az tudja, miről van szó: a két együttesnek akkor is tökéletesen megfelelt a döntetlen, és az olaszok a világért sem zavarták volna meg a mexikóiakat a békés labdázgatásban. Most azért nem lehetett hasonlóképpen csalni a focit, hiszen szépen néztünk volna ki, ha csaknem kilencven percig csak az egyik oldal ér labdához, de – pláne a második lengyel gól után – nagy nívóra nem lehetett számítani. Nem is csalatkoztunk. A portugálok kényelmes játéka az első félidőben összesen egyetlen helyzetet ért, ám Pauleta jó húsz méterről nagyon gyengén találta el a labdát. A koreaiak már csak a közönségük miatt is valamivel aktívabbak voltak, előbb Ju Szang Csul küldött egy sistergőset a bal kapufa mellé, majd később a hazaiak már a hálóba is gyötörték a labdát, de Sánchez játékvezető visszavonta a gólt. Az argentin bíró azt nehezményezte, hogy Vítor Baia kezéből fejelték ki a labdát az ötös vonalán valamivel túl, és inkább szabadrúgást ítélt kifelé. Hát, igencsak véleményes volt eset, mindenesetre higgyünk a sporttársnak, na és Székely Ferenc partjelzőnek. Igaz, középkezdés esetén a portugálok vélhetően élve elföldelik Sánchezt az újabb, számukra kedvezőtlen ítélet miatt. Már három perccel korábban is megrohanta őt az egész csapat, miután piros lapot adott Joao Pintónak. Pedig a kiállítás bizony igencsak helyénvaló volt, lévén a Sporting-csatár a földdel tette egyenlővé Pak Dzsi Szungot. Fernando Cuotót azonban nem zavarta ez a kisebb szabálytalanság, nagy elánnal igyekezett meggyőzni Sánchezt az elhamarkodott döntés visszavonásáról, ám szerelmes verseket suttogva hiába borult érzelmesen az argentin vállára, annak nem volt a zsánere a hosszú hajú portugál.
Pinto megütötte a bírót
Nem lenne meglepô, ha Joao Pinto súlyos eltiltást kapna fegyelmezetlenségéért. Nem elég, hogy piros lapot kapott, a portugál a nagy tülekedésben késôbb ököllel gyomron is vágta az argentin játékvezetôt, akinek vérömleny keletkezett a testén. A portugálok olyannyira átérezték a helyzet súlyosságát, hogy a mérkôzés után Joao Pinto és Luis Figo bement a játékvezetôi öltözôbe bocsánatot kérni, információink szerint a vétkes még el is sírta magát. A FIFA illetékeseit nem hatotta meg a bocsánatkérés: Sánchez jelezte, ô nem haragszik, de az ilyen sportszerűtlenséget rögzíteni kell a jegyzôkönyvben.
A zöld-pirosak így tíz emberrel folytatták, de nem túl jól: a fordulás után ugyanis egész élvezhető lett a meccs, elsősorban a dél-koreai csapat miatt. Szeol Ki Hjeon és Ju Szang Csul egyaránt csak centikkel bólintott mellé, míg a másik oldalon újra Pauleta került helyzetbe, de fejese után Li Von Dzse kiütötte a labdát. Aztán Sánchez kiütötte a portugálokat. A már sárga lapos Beto belépője elől ugyanis Li Jung Pjo a gyepre vetette magát, és bár nem történt szabálytalanság, az argentin egy újabb kártyával kilencre csökkentette az európai válogatott létszámát. António Oliveira kapitány rögvest lépett, a védelmet megerősítendő levitte Pauletát – ám nem ez volt élete cseréje, mert egy perccel később Pak Dzsi Szung egy esernyő és egy kötény kiosztása után megszerezte a vezetést Dél-Koreának. Portugália ekkor már kiesésre állt. A kettős emberhátrányban küzdő együttes értelemszerűen támadni kezdett, de előbb Luis Figo tévedett másfél millimétert egy szabadrúgás után; majd Nuno Gomes rúgott egyedül állva az ötösön egy óriási luftot; végül Sérgio Conceicao találta el a jobb kapufát, ám a kipattanó gaz labda keresztben elhúzott a kapu előtt. Egyre fogytak a percek, és bár hatalmas lendülettel támadtak a portugálok, nem sikerült gólt szerezniük. Sőt, a másik oldalon egymást érték a ziccerek, a dél-koreaiak minduntalan létszámfölényben vezethették az egy-két előre-hátra rohangáló védőre a labdát, ám elszórakozták a lehetőségeket. Persze, ez érdekelte őket a legkevésbé, így simán továbbjutottak – bár csoportelsőként kifogták maguknak az olaszokat. Nincs kétségünk afelől, hogy Portugália is szívesen belement volna egy Olaszország elleni párharcba, ám az Egyesült Államokkal szembeni vereség miatt csak a harmadik helyet szerezte meg a csoportban. Franciaország és Argentína után tehát egy újabb, a végső győzelemre is esélyesnek tartott válogatott búcsúzott el az első körben – pedig most a (dél-)koreaiak csak egy góllal vezettek. Igaz, a másik oldalon nem volt ott Eusébio.