Cagliari: Vissza az élvonalba!

A Cagliari Calcio zsinórban 11 Serie A-s szezont követően tavasszal csak a 18. helyen végzett és kiesett a másodosztályba. A rossoblu azonnal szeretne visszakerülni az első osztályba, ennek érdekében máris számtalan erősítést végrehajtott a játékoskeretén, ahogy arról a facebook oldalunkon időről időre olvashattatok. Most azonban nem a jelenről, sokkal inkább az együttes dicső múltjáról írnék.

Cagliari városa Szardínia szigetének fővárosa, 150 ezres lakosságával a régió leglakottabb települése. Szardínia Európa nyolcadik, a Földközi-tenger második és a világ 46. legnagyobb szigete. Olaszország különleges régiója, vízesések, tengerpartok, meseszép öblök jellemzi, miközben a lakosság többsége a mai napig a szárd nyelvet beszéli az olasz mellett és annak is vallja magát.

A Cagliari labdarúgó csapatát 1920-ban alapították, az első időszakban még csak a szárd bajnokságban versenyeztek, később 1931-ben kerültek fel a Serie B-be, 1964-ben pedig első Serie A-s szezonjukat kezdhették meg. Innentől kezdve az élvonalban 36 szezont töltöttek el, melynél többet a Dél-olasz csapatok közül csak a Napoli mondhat el magáról. Talán kevesen gondolnák, az első években az Interhez hasonlóan, fekete-kék csíkos mezben szerepeltek, az 1926-1927-es szezontól került képbe a piros-kék szerelés, amelyhez a mai napig hűségesek.

A klub legnagyobb sikere az 1970-es olasz bajnoki cím volt, egy évvel korábban egyébként második helyezést értek el a Serie A-ban. Ekkoriban játszott a Cagliariban a csapat emblematikus figurája, Gigi Riva, aki 1965 és 1974 között az olasz válogatottnak is tagja volt, az azzurrikkal VB-ezüstöt és EB-aranyat nyert. A Cagliari színeiben 315 találkozón 164 alkalommal volt eredményes.

A gárda ezen kívül 1971-ben elérte a BEK egyenes kieséses szakaszát, 1994-ben pedig elődöntős volt az UEFA-Kupában.

A Riva-féle aranykorszakot követően a '70-es évek második felétől a csapat egyre gyakrabban ingázott az első és a másodosztály között, hosszabb távon újra megragadni az élvonalban csak a '90-es években sikerült, amikor Claudio Ranieri ült a kispadon, és Gianfranco Zola kergette a labdát a csatársorban. Ennek ellenére 1997-ben a Piacenza elleni osztályozón újra kiestek, egy év múlva visszakerültek, de aztán 2000-től zsinórban négy szezont a másodosztályban kényszerültek eltölteni az újabb feljutásig. Ezt követően viszont egészen 2015-ig az élvonal tagjai voltak, menet közben egész ütőképes csapatot építettek, több alkalommal a középmezőnyt is sikerült elcsípni, idén azonban meglehetősen széthullott az azelőtt tudatosan felépített gárda, s nem is tudták felvenni a harcot a bennmaradásért a többiekkel.

A csapat otthona a Stadio Sant'Elia, amely 1965-től 1970-ig épült, azóta természetesen többször kisebb-nagyobb felújításon ment keresztül, jelenlegi formájában 16 ezer fő befogadására képes. Az 1990-es világbajnokságon három mérkőzést játszottak a stadionban, és az olasz válogatott is többször fellépett a pályán, utoljára 2005-ben.

A klub történetének első időszakaiban több alkalommal volt magyar edzője a csapatnak, például a legendás Winkler Róbert összesen hat idényen keresztül irányította a gárdát három megszakítás alkalmával 1927 és 1949 között.

Bár a Cagliari meglehetősen el van szigetelve a Szardíniában a többi csapattól és a szigeten is egyeduralkodó, azért a klub szurkolói jó barátságot ápolnak többek közt a Foggia, a Carbonia, a Nuorese, a Parma, a Sampdoria, a Livorno, az Atalanta és az Inter szurkolóival. Legnagyobb rivális a második legnagyobb szardínaiai csapat, a Sassari Torres, de nem különösebben szívlelik a Piacenza, a Napoli és a Milan csapatait sem.