„Mi, honvédosok alkottuk az akkori csapat gerincét – mondta lapunknak Esterházy Márton, aki 1984 végén az athéni AEK játékosa volt. – Andrusch József, Sallai Sándor, Garaba Imre, Nagy Antal, Varga József a védelemből, a középpályán Détári Lajos, elöl Kovács Kálmán, Dajka László és jómagam – a mai napig tartjuk a szoros baráti kapcsolatot.
Én is ott voltam Stuttgartban, és rettentő ijesztő volt a helyszínen átélni a történteket. Amikor a skótok legyőzése szóba került közöttünk, mindenki azt kérdezte először: mi a helyzet Varga Barnabással? Minket is megrázott az eset. Remek futballistáról van szó, ráadásul emberileg is nagyon kedveljük, szóval, azóta is róla beszélgetünk. Mi lehet vele, milyen fájdalmai vannak, tud-e aludni, mennyi idő a felépülése?
Megnyugodva hallottuk a pozitív híreket róla, és bár nem beszéltem mindenkivel a mexikói világbajnokságon szereplő csapatból, azt hiszem, mindannyiunk nevében beszélhetek, amikor szeretnénk ez úton is kifejezni jókívánságainkat: mielőbbi gyógyulást kívánunk neki, reméljük, hamarosan ismét a futballpályán láthatjuk.”