Kevés vetélytárs ellen olyan kedvezőtlen a magyar válogatott mérlege, mint a szerdai riválissal szemben: a szovjet érát is beleszámolva 30 mérkőzésen hat győzelem és nyolc döntetlen mellett tizenhatszor vesztesen hagyta el a pályát nemzeti csapatunk. Kiemeltünk a múltból öt korszakos jelentőségű találkozót.
1912. július 14., barátságos mérkőzés, Moszkva, SZKSZ Stadion: Oroszország–Magyarország 0–12 (0–3)
A két válogatott közös története a cári Oroszország idejére nyúlik vissza. A stockholmi olimpiáról kerülővel hazatérő magyar együttes két meccset vívott Moszkvában. Az elsőn, július 12-én „csak” 9:0-ra, két nappal később, a másodikon már 12:0-ra nyert a Herczog Ede irányította csapat a lényegében csak moszkvai játékosokra építő házigazdák ellen. Mindmáig ez a magyar labdarúgó-válogatott történetének legfölényesebb idegenbeli győzelme, egyben az orosz válogatott legsúlyosabb veresége is. A legeredményesebb az öt gólig jutó Schlosser Imre volt.
1977. április 30., vb-selejtező, Budapest, Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 2–1 (1–0)
Az 1978-as argentínai világbajnokság előtt a magyar válogatott Görögországgal és a Szovjetunióval került egy selejtezőcsoportba, és az athéni 1–1 után fogadta a csoport favoritját. Az első játékrész hajrájában Nyilasi Tibor szerzett vezetést, majd Pusztai László hatalmas partdobása után Kereki Zoltán duplázta meg az előnyt, a csereként pályára lépő David Kipiani már csak szépíteni tudott a hajrában. A vendégek szövetségi kapitánya, Nyikita Szimonyan így fogalmazott a lefújás után: „Összeszokott, nagyra hivatott együttes a magyar válogatott, minden tekintetben megérdemelte a győzelmet.”
1978. október 11., Eb-selejtező, Budapest, Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 2–0 (1–0)
Mindmáig az utolsó magyar győzelem a szovjet (illetve orosz) együttes ellen! A 42 évvel ezelőtti sikert Várady Béla és Szokolai László góljával érte el a Kovács Ferenc szövetségi kapitány vezette együttes. A szakvezető hét helyen változtatott a kezdő tizenegyen, mert az Eb-selejtezősorozatot kínos, 2–1-es finnországi vereséggel kezdte a csapat. A szovjetek legyőzése óriási fegyvertény volt, igaz, a szbornaja végül utolsó lett a selejtezőcsoportban, amelyből óriási meglepetésre Görögország jutott ki az első ízben nyolccsapatos Eb-re.
Negyvenkét évvel ezelőtt, 1978. október 11-én nyert legutóbb a magyar válogatott a Szovjetunió (az orosz válogatott „jogelődje”) ellen. A mérkőzés egyik hőse a második gólt szerző Szokolai László volt. „Felejthetetlen meccset játszottunk – mondta a 68 éves, korábbi 12-szeres válogatott labdarúgó. – Nem akármilyen szovjet csapatot vertünk meg. Olyan játékosok alkották a keretét, mint Oleg Blohin, Vlagyimir Besszonov vagy Leonyid Burjak. A győzelmet látványos fejessel tettem biztossá, sok ezer magyarnak örömet szerezve. Mert bár a pályán a futballal foglalkoztunk, azért a nézőtéren érezhető volt némi politikából eredeztethető feszültség.” A csupán 173 centi magas csatár a legjobban fejelő futballisták közé tartozott, s a 60. percben egy jobbról elvégzett szöglet után több mint tíz méterről fejelt a szovjet kapuba. „Kovács Ferenc volt a kapitány – folytatta a támadó. – S mivel korábban a bajnokságban is többször voltam eredményes fejjel, kérte, a szögleteknél, szabadrúgásoknál gyakoroljuk a fejeseket. Megérte, mert valóban csodás gólt csúsztattam a léc alá. Ám Várady Bélán és rajtam kívül volt másik hőse is a meccsnek, mégpedig Martos Győző, aki levette a pályáról Oleg Blohint.” V. GY. |
1986. június 2., vb-csoportmeccs, Irapuato (Mexikó), Sergio León Chávez Stadion: Szovjetunió– Magyarország 6–0 (3–0)
Könyvtárnyi irodalma van a nagy jelentőségű világbajnoki mérkőzésnek, amely már a C-csoport első meccsén porrá zúzott egy óriási reményekkel Mexikóba érkező csapatot. Mezey György együttese Hollandiát és Ausztriát is idegenben legyőzve jutott ki a vb-re, de a szokatlan körülmények, az időjárás és számtalan egyéb tényező (köztük sok összeesküvés-elmélettel is át van szőve) miatt mélyen tudása alatt teljesített, és történelmi vereséget szenvedett a „Nagy Testvértől”.
1991. április 17., Eb-selejtező, Budapest, Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 0–1 (0–1)
A rendszerváltás utáni első magyar–szovjet meccsen a felszabadult ország futballtársadalma – amelynek jelentős része máig meg van róla győződve, hogy a Kádár-korszakban „le kellett feküdni” a szovjeteknek – mindennél jobban áhította a győzelmet, amelynek sportértékén túl politikai jelentőséget is tulajdoníthatott volna. Óriási várakozás, fogadkozáscunami vezette fel a találkozót, de győzelmet érő góljával Olekszij Mihajlicsenko leforrázta a Népstadion közönségét.
Nyikita Szimonyan szívén viseli a magyar futball sorsát, de egészségügyi okból nem mehet ki a moszkvai stadionba. Hétfőn töltötte be 94. életévét Nyikita Szimonyan, a szovjet (orosz) futball legendája, akit a magyar szurkolók is jól ismerhetnek: a Népstadion 1953-as avatómérkőzésén, a Bp. Honvéd–Szpartak Moszkva (3:2) találkozón betalált Grosics Gyula kapujába, és ő végezte el a kezdőrúgást az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna 2019-es megnyitóján. A szovjetek (illetve oroszok) elleni legutóbbi magyar győzelem, az 1978-as 2–0-s siker idején egyébként ő volt a vendégek szövetségi kapitánya. „Vlagyimir Putyintól Franz Beckenbauerig a világ minden tájáról kapta a születésnapi köszöntéseket, jókívánságokat – mondta a Nemzeti Sportnak Varga Sándor kárpátaljai származású FIFA-licences játékosügynök, Nyikita Szimonyan közeli barátja. – Ebben a rendkívüli vírushelyzetben felköszönteni sajnos csak hárman tudtuk. Többször emelte a poharát Magyarországra, a magyar futballra és Puskás Ferencre, akinek az arcképe a lakásában is ki van téve előkelő helyre. Szívén viseli a magyar futball sorsát, és amikor Budapesten jár, mindig fejet hajt Puskás Ferenc sírja előtt a Szent István-bazilikában.” Varga Sándortól megtudtuk: már a szeptemberben rendezett budapesti magyar–orosz Nemzetek Ligája-meccsre is szeretett volna eljönni Nyikita Szimonyan, de orvosai ugyanúgy „megtiltották” neki, mint azt, hogy most szerdán ott legyen a moszkvai stadionban, pedig nagyon szeretett volna kimenni – de lélekben ott lesz. |
A MAGYAR VÁLOGATOTT ŐSZI PROGRAMJA
NEMZETEK LIGÁJA (2020–2021)
B-LIGA
3. CSOPORT
Szeptember 3.,Törökország–Magyarország 0–1
Szeptember 6.,Magyarország–Oroszország 2–3
Október 11.:Szerbia–Magyarország 0–1
Október 14., 20.45:Oroszország–Magyarország
November 15., 20.45:Magyarország–Szerbia
November 18., 20.45:Magyarország–Törökország
1. Oroszország | 3 | 2 | 1 | – | 7–4 | +3 | 7 |
2. MAGYARORSZÁG | 3 | 2 | – | 1 | 4–3 | +1 | 6 |
3. Törökország | 3 | – | 2 | 1 | 1–2 | –1 | 2 |
4. Szerbia | 3 | – | 1 | 2 | 1–4 | –3 | 1 |
Magyarország–Izland
A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE*
Kapusok:Dibusz Dénes(Ferencváros),Hegedüs Lajos(Paksi FC)
Védők:Bese Barnabás(Oud-Heverlee Leuven – Belgium), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Mol Fehérvár FC), Kecskés Ákos(FC Lugano – Svájc),LangÁdám(Omonia Nicosia – Ciprus), Loic Nego(Mol Fehérvár),Willi Orbán(RB Leipzig – Németország),Szalai Attila(Apollon – Ciprus)
Középpályások:Cseri Tamás(Mezőkövesd),Gazdag Dániel(Budapest Honvéd),Holender Filip (Partizan Beograd – Szerbia), Kalmár Zsolt(Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia),Nagy Ádám(Bristol City – Anglia),Schäfer András(Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia),Sigér Dávid(Ferencváros)
Támadók:Könyves Norbert(Zalaegerszegi TE FC),Nikolics Nemanja(Mol Fehérvár FC),Szalai Ádám (Mainz – Németország),Szőke Adrián(Heracles Almelo – Hollandia), Varga Kevin(Kasimpasa – Törökország)
*Sallai Rolandcsak a Bulgária elleni Eb-pótselejtezőn állhatott a szakmai stáb rendelkezésére
*Gulácsi Pétera Szerbia elleni NL-mérkőzés után visszautazott klubcsapatához