A lövés pillanata (Fotó: MTI)

Elérkezett a 80. perc a Törökország–Magyarország (0–1) Nemzetek Ligája-csoportmérkőzésen, Szoboszlai Dominik a labda mögé állt, és…

„Hihetetlen, micsoda gólt szerzett – mondta lapunknak Bognár György, korábbi 50-szeres válogatott középpályás. – Örültem, hogy Dzsudzsák Balázs nem volt a pályán, hiszen akkor valószínűleg ő lőtte volna el a labdát. Nem kérdés, Szoboszlai Dominik jobban rúgja. Amikor a labda mögé állt, csak azt mondtam, nehogy nyesse, mert akkor biztosan véd a kapus. »Rúgd meg erőből!« – ezt kiabáltam, s szerencsére így is történt. Ritkán látni olyan lövést, hogy a labda a sorfal mögött még »megnyúlik«, de csütörtök este ez történt. A távolság miatt is különleges a gól, harminchárom méterről betalálni nagy tett, ráadásul gól nélküli állásnál, döntő szituációban. Amikor Dominik még a Főnix Goldban futballozott gyermekként, sokszor játszott Csákváron, már akkor is szerzett gólt szabadrúgásból, látszott rajta, kivételes tehetség – nem volt meglepetés, hogy ilyen szituációban bizonyult eredményesnek. Amikor anno én lőttem a szabadrúgást, s csüddel rúgtam – mint ahogyan Dominik a törökök ellen –, az elsődleges célom az volt, hogy találjak kaput. Mert lehet bármit mondani, ilyen távolságból nagyon nehéz a sarkot célozni, csak az lebeg a szemed előtt, hogy menjen kapura a labda.”

Csucsánszky Zoltán is nagy szabadrúgáslövő hírében állt, kiemelkedő rúgótechnikával – a Videoton korábbi ötszörös válogatott középpályása ugyancsak álmélkodva figyelte a 19 éves futballista gólját.

„Szoboszlai Dominik fehérvári srác, ismerem, nem lepődtem meg, hogy képes ilyen gólt szerezni – nyilatkozta lapunknak Csucsánszky Zoltán.– Bizton állítom, hogy a rúgótechnikája világszínvonalú, bárkivel felveszi a versenyt. Magabiztosságát jelzi, hogy ilyen távolságból is bátran ellőtte a labdát, tökéletes, precíz kivitelezést láthattunk. Úgy csapódott a labda, mint ritkán, s meg sem mozdult a levegőben. Egyetértek Bognár Györggyel, ilyen távolságból egy célja lehet a rúgó játékosnak, aki csüddel lő: találjon kaput! Érdekes, hogy a mai labdák olyan könnyűek, hogy a kapusoknak még nehezebb dolguk van a védéseknél, olykor be is szitálnak. A török kapus kicsit bemozdult a sorfal mögé, de ha nem teszi, akkor sem védhetett volna. Ezt a mozdulatsort hosszú ideig ismételgetik majd, érdemes akár tízszer is visszanézni a képsorokat.”

Szoboszlai Dominik lapunknak két alkalommal is kitért arra az elmúlt hónapokban, hogy milyen szempontokat mérlegel a szabadrúgások ellövése előtt.

„Nincs kedvenc sarkom, a távolság, a szög, a kapus helyezkedése és a sorfal helyzete határozza meg, hova rúgom a labdát –mondta Szoboszlai Dominik a Nemzeti Sport június 12-i számában. –Csaknem minden edzés után kint maradok gyakorolni a szabadrúgásokat, örülök, ha van eredménye.”

Szűk egy hónappal később bővebben is kitért a lövésekre, valamint arra, mit tanácsol annak a kisgyereknek, aki úgy akarja rúgni a szabadrúgásokat, mint ő.

„Azt tanácsolom, hogy rengeteget gyakoroljon – emelte ki a támadó lapunk július 7-i számában. –Sőt, még annál is többet, mert semmi sem hullik az ölünkbe. Ezt a saját példámon tanultam meg. Azt hittem, hogy sokat túlórázom, aztán később rájöttem, hogy az még csak a kezdet volt. Nem nekem kell megítélni, hogy a lövéseimben mekkora szerepe van a tehetségnek és mekkora a munkának, ám aki ismer, pontosan tudja, mennyi pluszmunkát végzek. Igazából mindegyik szögből ugyanazzal a technikával lövöm meg a labdát, úgyhogy inkább a távolság, a kapus helyezkedése és a sorfal magassága a döntő. Olykor a kapus helyét célzom, máskor a sorfal felett igyekszem eltekerni a labdát, és van, amikor az a lényeg, hogy a labda nagy erővel csapódjon lefelé.”

Ezt most már Törökországban is megtanulhatták.