Az 1960-as években még olyan tekintélye volt a magyar labdarúgásnak, hogy nem volt meglepő, amikor négy honfitársunk is helyet kapott a selecaóval megmérkőző világválogatottban, amelynek bő keretét három zseniális mester, Helenio Herrera, Helmut Schön és Otto Gloria állította össze, magát a csapatot Dettmar Cramer dirigálta.
A magyaroknál az európaiak közül csak az aktuális világbajnok angoloktól hívtak meg több játékost, ötöt, tőlünk az akkor már aranylabdás Albert Flórián mellett Bene Ferenc, Farkas János és Szűcs Lajos szerepelt a listán, de Bene helyett Novák Dezső utazott. A Rio de Janeiróban, 93 ezer néző előtt tartott mérkőzésen a három ferencvárosi játékos kezdett, Farkas csereként állt be.
A hazaiak ugyan nyertek 2:1-re, de a világválogatott találatát Albert szerezte! A két évvel később, 1970-ben vb-aranyérmet szerző brazilok közül Carlos Alberto, Everaldo, Gerson, Rivellino, Jairzinho, Tostao és Pelé is szerepelt a gálán, Albertnek a gólpasszt egy előzetesen megbeszélt figura alapján Dragan Dzsajics adta. A hazaúton az NSZK-s sztárok az első osztályon utaztak, a keleti blokk tagjai a turisták között, ezt konstatálva Franz Beckenbauerék átugrottak Albertékhez borozgatni picit…