NS: közeledik, közeledik – de micsoda?; A belga is nekünk szurkol – vasárnap

• Egyre közelebb a sorsdöntő Európa-bajnoki pótselejtező, vagyis minden bizonnyal egyre közelebb Király Gábor századik válogatottsága is. A kapus nemcsak asszociációs játékot játszott Voleszák Gábor kollégánkkal, de azt is elmondta, mérföldkő ide vagy oda, van most fontosabb gondolkodni valója. Király Gábor századik válogatottsága is. A kapus nemcsak asszociációs játékot játszott Voleszák Gábor kollégánkkal, de azt is elmondta, mérföldkő ide vagy oda, van most fontosabb gondolkodni valója.

• Bernd Storck szövetségi kapitány most a keretszűkítéssel kapcsolatos gondolatokkal rótta tele szokásos napi jegyzetlapját: mint elárulta, a tapasztalat és a fiatalság megfelelő elegyét kísérelte meg összeállítani. Az élet majd eldönti, mennyire sikerült.

• Nemcsak válogatott van a világon, de Szombathelyen még egy belga is szurkol majd a mieinknek. Stef Wils, a remeklő Haladás remeklő védője csak nyár óta futballozik hazánkban, de máris érzi, mennyire áhítják mifelénk az emberek a futballsikereket. És tudják, miben rejlik a Hali ereje? Kíváncsiak, igaz?

• Rostás Sándor – aki követte a futballt a nyolcvanas években, máris elmosolyodott, mert az egykori újpesti támadót nem lehetett nem szeretni. És azt sem lehet nem szeretni, ahogyan most szereti a futballt: bár Jászjákóhalmára vetette a sors, és a műanyaggyárban dolgozik két műszakban, tömörítőként (jelentsen ez bármit), harminc gyereket tanít a szakma alapjaira (mármint a labdarúgáséra, és nem a tömörítésére), és már fejébe vette, hogy jövőre megszervezi a helyi megye hármas csapatot. Semmi megkeseredettség, okoskodás vagy nyafogás – bár mindenki ilyen lenne… Sinkovics Gábor beszélgetett vele.

• Dárdai Pál együttesét egyre komolyabban kell venni (a Hertháról van szó, ugyebár), és mint Kamler János kibogarászta a statisztikákból, a berliniek már most majdnem annyi pontot szereztek idegenben, mint tavaly az egész szezonban, és kis szerencsével BL-selejtezős helyen zárják majd a fordulót, ami nyilván túlzás, de akkor is. Ja, és itt ragadnánk meg az alkalmat, hogy szóljunk, hogy már csak egyet kell aludni lapunk nagyszabású Dárdai-interjújáig.

• Az a jó ezekben az őszi hétvégékben, hogy meccsdömping van a csapatsportokban, és most sincs ez másként: ahol csak parkettára, linóleumra vagy vízre pattant egy labda, mi ott voltunk. Laklóth Annától és Aaron Youngertől kezdve Iváncsik Gergőn és Pásztor Ákoson át Szekeres Kláráig és Szamoránsky Piroskáig mondják el a hétvége főszereplői, mit láttak és éltek át.

• Ha még nem olvastak helyszíni jelentést Stavangerből, ideje elkezdeni: Szűcs András a hokiválogatottat kísérte el a festői Norvégiába, ahol ugyan nem sok sikerélmény termett a csapat számára, de tanulságból annál több jutott.

• Lassan nincs olyan vetülete a Formula–1-nek, amelyet Zsoldos Barna szakírónk ne elemzett volna: most hat olyan pilótát mutat be, akiknek szerencsésebb csillagzat alatt születvén akár helyük is lehetne a jövő évadban valamely normális istállónál, helyette azért kell szurkolniuk, hogy legalább a csoffadék Manorba beülhessenek, és ők kapjanak futamonként három kört a legjobbaktól. Ja, és hatan vannak két helyre.

• A Kozák Danuta, Szabó Gabriella kajakpáros Floridában edzőtáborozott három hétig, ami annyiból mindenképp kardinális kérdés, hogy a páros lesz a fő számuk jövőre, abban viszont akár egy riói aranyérem is kinézhet. Meg is tudjuk, hogyan sikerült a felkészülés eme állomása.

Négyoldalas juniormellékletünkben pedig a sportpszichológusok szerepéről, a Puskás Akadémia U19-eseinek nemzetközi kupameccséről és a magyar alpesi sí jövőképéről is olvashatnak (most érdemes lécet csatolni, csak annyit mondanánk), a kardvívó olimpiai bajnok Nébald György pedig pályafutása korai pillanatait eleveníti fel.