Válogatott: valószínűleg telt ház lesz a finnek ellen

Ezt Sipos Jenő szóvivő jelentette be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keddi sajtóbeszélgetésén, hozzátéve: az MLSZ egyik kiemelt stratégiai célja, hogy a szurkolókat a jövőben színvonalasabban szolgálja ki.

Ennek érdekében a szövetség már javában teszteli az online jegyértékesítési rendszert, amely a tervek szerint rövid időn belül működni fog az NB I-ben. Az MLSZ az elővételi internetes belépővásárlás elterjedésétől a nézőszám emelkedését várja a hazai bajnoki mérkőzéseken. A szóvivő elmondta: elvárják az élvonalbeli kluboktól, hogy a jövőben a találkozókat megelőzően intenzívebben egyeztessenek egymással a szurkolók várható létszámáról és arról, hogy melyik csapat drukkerei hol léphetnek be a stadionokba.

Sipos Jenő az MTI érdeklődésére arról is beszélt, hogy a szövetség az őszi két Eb-selejtezős mérkőzést a Ferencváros nyáron elkészülő új Üllői úti stadionjában tervezi lebonyolítani.

Az összejövetelen Anthony Radev, az MLSZ elnökségi tagja a magyar futball jövőképéről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a szövetség hosszú távú stratégiai célként az igazolt játékosok számának 300-350 ezerre emelését, az NB I-ben a hatezres átlagnézőszám elérését, valamint a felnőtt válogatott legalább egy világversenyre való kijutását jelölte meg.

A civilben üzletemberként tevékenykedő Radev úgy látja, hogy a magyar labdarúgás előrelépését az utánpótlásbázis kiszélesítésével, valamint az elitképzés fejlesztésével, ezen belül az akadémiák támogatásával lehet elérni. Emlékeztetett arra, hogy amióta három évvel ezelőtt bekerült az elnökségbe, az igazolt játékosok száma 100 ezerről közel 200 ezerre nőtt. Hozzátette: amíg 2010-ig évente 10 milliárd forintból gazdálkodott a magyar futball, addig a TAO-nak és az állami támogatásnak köszönhetően most már évi 20-25 milliárd áramlik be.

Anthony Radev szerint a magyar utánpótlásképzés fő problémája, hogy alulképzett gyerekek kerülnek a magyar labdarúgó akadémiákra, így nagyon alacsony és bizonytalan a találati arány. Az MLSZ elnökségi tagja úgy látja, egy akadémia éves költségvetése 200-300 millió forint, de évente csak mindössze egy NB I-es szintű játékos kerül ki onnan.

„Mivel egy magánembernek erre nincs elég pénze, ezért inkább vesz mondjuk 15 millióért egy montenegrói játékost” – fogalmazott a bolgár származású üzletember, aki az elmúlt két évben észrevehető előrelépést lát az akadémiák működésében, és szerinte ma már kétszer akkora az esély egy élvonalbeli játékos akadémiai kinevelésének, mint korábban.

Kiemelte: a magyar akadémiáknak nem az európai élcsapatok, például az FC Barcelona akadémiáját kell felülmúlniuk, hanem az a helyes cél, hogy a környező országokénál, vagyis a szerb, bolgár és román klubok akadémiáinál legyenek jobbak. Ha ugyanis évente már öt-hat labdarúgót tudnak kinevelni, akkor nyereségessé válik az akadémiák működése, és ezzel párhuzamosan a magyar klubok költségvetése a jelenlegi évi 1,5 millió euróról három millióra emelkedhet, s az MLSZ elnökségi tagja szerint ez a magyar futball előrelépésének a záloga. Az üzletember a játékosnevelés során a mentális képzést tartja a legfontosabbnak, mivel szerinte óriási a különbség abban, ahogyan a berlini Herthánál Dárdai Pál, vagy egy magyar akadémia foglalkozik a fiatalokkal. Emellett még a hazai edzések intenzitásának növelését tartja olyan területnek, ahol előre kell lépni.