Olimpia: sportágtörténelmet írt az orosz rg-királynő

A sportágtörténelmet írni szándékozó Kanajeva gyorsan tudatta a döntőben a rivális Dmitrijevával, hogy ez nem az ifjú trónkövetelő napja: magabiztosan hajtotta végre karikagyakorlatát, amelyben a selejtező során rontott, majd kiválóan dolgozott labdával is, így „féltávnál” konstatálhatta, hogy biztos, 1.9 pontos előnnyel áll az élen.

Annál inkább meglepő volt, hogy a harmadik helyen az olimpián élete formáját hozó dél-koreai Szon Jeon Dzse állt, megelőzve a bronzra jóval esélyesebbnek tartott Ljubov Csarkasinát. Az általában az élmezőnybe tartozó versenyzők közül Szilvia Mitevának és Alina Makszimenkónak is meggyűlt a baja a labdával, Alija Garajevának meg a buzogánnyal, így mindhárman belenyugodhattak abba, hogy a dobogót valószínűleg külső szemlélőként nézik...

Csarkasina riválisai benyomták az „önmegsemmisítő gombot″, mivel Szon buzogánnyal hibázott nagyot, ezt pedig pontszáma is megsínylette – két korábbi 28 fölötti pontszámához képest most 27 alatt kapott, Miteva meg egy ejtéssel végképp betette a kaput saját esélyei előtt. Kanajeva – Dmitrijevához hasonlóan – hiba nélkül volt túl a harmadik szeren is, pazar buzogánygyakorlatát a bírók a közönség felhördülését kiváltva 29.450-re értékelték a harmincas maximumból.

Az utolsó rotáció (szalag) előtt az rg-királynő magabiztosan nézhetett körbe az „udvartartáson", mert közel s távol nem volt rivális – Kanajeva ráadásul az elmúlt négy évben csak attól a Darja Kondakovától kapott ki összetettben, aki most sérülése miatt be sem került az orosz küldöttségbe... Kanajeva előnye akkora volt, hogy még több hiba is belefért volna szalaggal, így érdekesebb volt a bronzért folytatott csata: Garajeva jó szalaggyakorlatot mutatott be, Szon még jobbat, de nem tudta megelőzni összetettben, így az azeri tornásznő virtuális bronzérmes pozíciójából idegesen figyelhette a rá még veszélyes Ljubov Csarkasinát. A nagy terhet cipelő Csarkasina nem bakizott az idegölő pillanatban – el is sírta magát, de örömében, mivel 28 fölötti pontszáma a dobogóra helyezte.

Kanajeva „uralkodóhoz méltó” szalaggyakorlattal zárt, mehetett a koronáért (illetve az aranyéremért), a nap során először felszabadult mosollyal. A második helyen Dmitrijeva zárt, szintén megérdemelten – bár kérdés, hogy nem volt-e túl nagy a pontozók nyitotta „biztonsági rés” közte és Kanajeva között –, a harmadikon Csarkasina, így a dobogóval alighanem senki nem vitatkozhatott. Garajeva lett a negyedik, Szon Jeon Dzse ötödik helye pedig a legjobb, melyet távol-keleti tornász valaha elért rg egyéni összetettben, egyben holtversenyben a valaha volt legjobb ázsiai helyezés.

Jevgenyija Kanajeva pedig királynőként távozik Londonból: tizenhét világbajnoki és tizenhárom Európa-bajnoki cím után elsőként a ritmikus gimnasztika történetében második olimpiai bajnoki címét is megszerezte – ezzel minden idők legsikeresebb művészi tornásza lett, és igencsak kérdéses, hogy a közeljövőben jön-e olyan versenyző, aki meg tudja közelíteni teljesítményét. Az oroszok sorozatban negyedszer – 2000-ben Julia Barszukova, 2004-ben Alina Kabajeva, 2008-ban Kanajeva győzött – szerezték meg az egyéni összetett bajnoki címét.