Légiósok: Bízom benne, hogy ennél is van feljebb – Sallai Roland

– A legutóbbi négy tétmeccsen négy gólt szerzett. Ezt nevezik csúcsformának?
– Bízom benne, hogy ennél is van feljebb – felelte lapunknak Sallai Roland, a Freiburg és a magyar válogatott 23 éves támadója. – Mindig igyekszem a legtöbbet kihozni magamból, örülök, hogy ez a hozzáállás a legutóbbi négy meccsen gólokban is megmutatkozott. Remélem, a folytatásban sem okozok csalódást.

– Négyből háromszor nem kapott ki csapata, a legutóbbi bajnoki fordulóban viszont kettő-egyes vereséget szenvedett a Mönchengladbach otthonában. Nagyon bántotta az elszalasztott lehetőség?
– Mivel a Gladbach az utóbbi hetekben gyengébben szerepelt a bajnokságban, a három pont megszerzése volt a cél. Az első félidőben négy tiszta gólhelyzetet alakítottunk ki, meg is volt az esélyünk, hogy lezárjuk a meccset. Sajnos a fordulás után visszaesett a teljesítményünk, és fordított az ellenfél. Nem tudom, mi okozta a törést a játékunkban, a szakmai stáb bizonyára megtalálja a magyarázatot. Az első félidőben mutatott teljesítményünkre építhetünk, a szünet után történtekből pedig tanulnunk kell.

SALLAI GÓLJA A MÖNCHENGLADBACH ELLEN

– Gyógyírt jelentett, hogy a jó formát a válogatott találkozókra is átmentette?
– Szerencsére címeres mezben is egyre inkább megszűnik a görcsösség, a válogatott meccseken is felszabadultan léptem pályára. Ha az ember hétről hétre jól futballozik, könnyebben oldódik fel a soron következő meccs előtt. Ezt a teljesítményt viszont egy másodpercig sem szabad természetesnek venni, sőt, ilyenkor kell még több plusz munkát elvégezni az edzések mellett.

– Milyen jellegű plusz munkára gondol?
– Az egyik legfontosabb az erőállapot fejlesztése, a másik a befejezések tökéletesítése. Akadnak olyan meccsek, amelyeken mindössze egyszer kerülök helyzetbe a kilencven perc alatt, szeretnék eljutni arra a szintre, hogy képes legyek azt az egyet kihasználni. Emiatt nem lehet elégszer gyakorolni a lövéseket, a befejezéseket, a kapu előtti utolsó passzokat.

– Tiszta sor, ám az erőállapot fejlesztésnél mire célzott? A Bundesligában aligha vannak problémák ezen a téren.
– Nem arról van szó, hogy nem bírom a tempót, vagy nem tudok végigrobotolni kilencven percet, de az erőnlétnek nincs felső határa. Szeretném fejleszteni magam, hogy a kilencven perc alatt még több sprintet tudjak teljesíteni a csúcssebességemen. Növelni akarom az indulósebességemet, dinamikusabbá tenni a mozgásomat, iIyen szegmensekre céloztam. A mai labdarúgásban az erőnlét az egyik legfontosabb tényező. Minél jobb állapotban vagy, annál nagyobb az önbizalmad, és annál többet mersz vállalni a pályán.

– A pályán kívül mivel segítheti a jó forma fenntartását?
– Maximálisan odafigyelek a pihenésre, arra, hogy idejében feküdjek le este, és ha tehetem, délután is ledőlök kicsit, hogy gyorsítsam a mérkőzés utáni regenerációt, vagy hogy a délutáni edzésen is maximális fordulatszámon pöröghessek. A pihenés olykor többet ér, mint a kétórás edzés, és persze az étkezés is sokat számít.

– Mikor ivott legutóbb cukros üdítőt, és mikor volt csoki a kezében?
– Hirtelen nem is tudom megmondani… Olykor a legmagasabb szinten is „bűnöznek” a játékosok, de külföldön hamar belém nevelték, ezekről le kell mondani, ha valaki topligába vágyik. A profi pályafutás többnyire tíz-tizenöt évig tart, ebben az időszakban nélkülözni kell bizonyos ételeket és italokat, de nincs ezzel semmi gond. A karrierem befejezése után bőven lesz még időm édességet enni.

– Az első lépést megtették, hogy futballkarrierje után a világbajnoki emlékeit felidézve majszolja a süteményeket, a válogatott első három meccsén hét pontot szerzett világbajnoki selejtezőcsoportjában. Elégedett?
– Az eredményeket tekintve talán csak a Lengyelország elleni döntetlen miatt van hiányérzetem. Ha valaki előzetesen azt mondja, három-háromra végzünk, talán aláírtam volna, de így, hogy két góllal vezettünk, keserűbb érzéssel vonultunk az öltözőbe. Hatvan percig nagyon jól futballoztunk, azt viszont nem tudom megmondani, mi történt abban a bizonyos egy percben. Alig hatvan másodperc alatt eltékozoltuk az előnyt. Ugyanakkor sokat elárul a csapat erejéről, hogy nem estünk össze, ismét vezetést szereztünk, sajnos a végén Robert Lewandowski villant egyet. A többi találkozón hoztuk a kötelezőt, az andorrai győzelemmel talán a korábbi kínos vereséget is sikerült némileg feledtetni. Kalmár Zsolt sérülését viszont nagyon sajnálom, a tévén keresztül is rossz volt nézni, ahogy megbicsaklott a térde. Bízom benne, hogy minél hamarabb felépül és visszatér, teljes mellszélességgel mellette állunk.

– Belegondolt abba, melyik lesz a következő válogatott tétmeccse?
– Ha jól sejtem, a Portugália elleni Eb-csoportmeccsre céloz. Természetesen ott motoszkál már a fejünkben a nyári torna, de előtte még jó néhány találkozó vár ránk a Freiburgban. Egyelőre nem is szeretnék messzebbre nézni a hétvégi Bundesliga-fordulónál.

– Mi a cél a hátralévő meccseken?
– Szeretnénk minél több élvezetes mérkőzést játszani, minél több győzelmet elkönyvelni, és hatalmas eredmény lenne, ha végül odaérnénk valamelyik Európa-liga-indulást érő helyre. Hat pont a lemaradásunk a hatodik helyen álló Leverkusen mögött, hét forduló alatt nem lehetetlen ledolgozni.