Légiósok: Karrier szempontjából megéri Görögországot választani – Megyeri

 

A futballberkekben járatos embernek Görögországról elsőként a 2004-es Európa-bajnoki győzelem jut az eszébe. Az Otto Rehhagel szövetségi kapitány irányította együttes a döntőben a Cristiano Ronaldóval felálló Portugáliát múlta felül (1–0), de a csodálatos menetelés során Franciaországot és Csehországot is búcsúztatta a kieséses szakaszban. A rutinos szakvezető jól mérte fel labdarúgói képességeit: a biztos védekezésre helyezte a hangsúlyt, és igyekezett a kontratámadásokra építeni.

Görögország történelmi diadalát követte a sikeres, hazai rendezésű athéni olimpia, amelyről világszerte elismerően nyilatkoztak. Emellett a szurkolók a klubfutballra sem panaszkodhattak: az Olympiakosz egyeduralma ugyan nem tett jót a bajnokság versenyképességének, ám Európában szép eredményeket ért el a pireuszi együttes. Hazai pályán legyőzte többek között a Real Madridot, a Juventust, a Manchester Unitedet, az Atlético Madridot, az Arsenalt és a Benficát.

Nem túlzás állítani, hogy a 2004-es Görögország éve volt.

Azóta sok minden történt...

Zavargás a lelőtt szurkoló miatt

Alexandrosz Grigoropulosz átlagos tinédzser volt. A fiatal Panathinaikosz-szurkoló délután még a klub székházában árulta a jegyeket a csapat aktuális mérkőzésére, majd este Athén Exarhia nevű negyedében találkozott barátaival 2008. december 6-án. A szurkolókból álló csoport szóváltásba keveredett a rendőrökkel, melynek következményeként egy rendőr lelőtte Grigoropuloszt. Egyes források szerint a lövedék gellert kapott, míg más beszámolók arra hivatkoznak, hogy a rendőrtiszt – akit a bíróság 2010-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt – egyenesen szíven találta a drukkert. A 15 éves fiú halála 2008 decemberében hetekig tartó erőszakos zavargásokat váltott ki az országban. Több ezren vonultak az utcára, harmincnál is több üzletet és tucatnyi bankfiókot gyújtottak fel a tüntetők a fővárosban. Grigoropulosz halála Görögországban összemosódott a gazdasági világválság nyomasztó hatásaival, és a szörnyű tragédia felett a mai napig nem hunynak szemet.

Ám nemcsak a pályán kívül tört utat az erőszak az országban. Idén márciusban három évre minden stadionból kitiltották Ivan Szavvidiszt, a PAOK elnök-tulajdonosát, mert pisztollyal rohant be a játéktérre, hogy számon kérje a játékvezetőn, lesre hivatkozva miért nem adta meg együttese gólját 0–0-s állásnál. Jorgosz Vassziliadisz sportminiszter-helyettes meghatározatlan időre felfüggesztette a bajnokságot az incidens után, ám végül rendben lejátszották a csapatok a tavaszi szezont.

Nem baj, hogy véget ért az egyeduralom

„A gazdasági világválság negatív hatásai az első görögországi ottlétem harmadik idényének elején ütötték fel a fejüket, akkor már kevesebb szurkoló nézte meg az élvonal mérkőzéseit – felelte lapunknak Megyeri Balázs, aki 2010 és 2015 között az Olympiakosz kapusaként ünnepelhetett öt bajnoki címet, és a nyártól az Atromitosz csapatát erősíti. – Elkezdődött a lejtmenet, több együttesnek voltak anyagi problémái, ez meglátszott a bajnokság színvonalán is. Az előző idényben már figyelemmel követtem a bajnokikat, amelyek ismét szorosak és küzdelmesek. Személyesen tapasztalom, hogy a három nagycsapat mellett egyre több a trónkövetelő. Az Olympiakosz egyeduralma a múlté, ennek következtében egyre élesebb a verseny a bajnoki címért. S ne feledjük, a görögöknek egy csapatuk a Bajnokok Ligájában mutathatja meg magát, míg másik kettő az Európa-liga csoportkörében vitézkedik.”

A nyári átigazolási szezon során három magyar játékos is a görög bajnokságot választotta. Megyeri Balázs és Ugrai Roland az Atromitosz csábításának engedett, Windecker József a Levadiakoszhoz szerződött.

„A magyar játékosoknak a görögországi váltás nem nagy ugrás, könnyen fel lehet venni a bajnokság ritmusát – folytatta Megyeri. – Ha valaki jól teljesít, megfelelő lépcsőfok lehet az életében a bajnokság: a futballisták bizonyíthatnak a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában. Karrier szempontjából megéri Görögországot választani, én a saját bőrömön tapasztaltam, hogy mennyire megbecsülik a labdarúgókat.”

A barátok is csupa jóval kecsegtették

Ugrai Roland és Windecker József elsősorban a bajnokság színvonala miatt döntött az új kaland mellett.

„Mindenáron külföldön akartam folytatni, persze az Atromitosz hívásakor átgondoltam a lehetőségeimet – mondta Ugrai Roland. – Megyeri Balázs végig bátorított, de a döntésem helyességét igazolja, hogy immár láthatom, a csapat milyen szintet képvisel Görögországban. Ugyanis az Atromitosznak impozáns edzőkomplexuma van, kifogástalan körülmények között készülhetünk mérkőzésről mérkőzésre. Hallottam a PAOK fegyveres tulajáról, és olvastam a szurkolókról is érdekességeket. Eddig semmilyen atrocitással sem találkoztam, ám a görög önérzetes nép, és a drukkerek alkalomadtán így fejezik ki nemtetszésüket.”

Windecker József nehéz hónapok után került Görögországba. A 25 esztendős középpályás januárban nem hosszabbította meg júniusban lejáró szerződését az Újpesttel, amiért a klub a második csapathoz küldte, és a visszautasított ajánlat részleteit is nyilvánosságra hozta.

„A görög bajnokságot erősségét tekintve jóval előrébb sorolják, mint a magyart – kezdte Windecker. – Két barátom véleményét is kikértem: Filip Sztaniszavljevics, az Újpest korábbi középpályása biztatott, mellette Pintér Ádám – aki megfordult a Levadiakoszban – is csupa jót mondott. Ha valaki a saját pályafutását tartja szem előtt, el kell hagynia a magyar bajnokságot, mert Görögországban minden adva van a fejlődéshez. Sokat tanulhat az ember légiósként.”