– Ön szerint mi a baj a magyar futballistákkal? Miért nem futnak be tehetségükhöz méltó pályafutást?
– A gondolkodással van a baj. A magyarok túl sokat rágódnak, problémáznak ahelyett, hogy továbblépnének. Azt is megfigyeltem, nehezen dolgozzák fel a kritikát, márpedig kellő önbizalom nélkül nem lehet sem élni, sem futballozni. Nem győztem mondani korábbi magyar csapattársaimnak, hogy inkább erőt merítsenek a nézőtéri bekiabálásokból, legyenek ettől dacosabbak, csakúgy, mint az újságban megjelenő negatív véleményektől.
– A brazilokkal ilyen gond nincs.
– A brazilokkal más gond van. A legtöbbjükből hiányzik az igazi profizmus. Fantasztikus képességek, virtuóz megoldások, utánozhatatlan technika, ám mellé bohém élet, amely tönkreteszi a karriert. Nézze meg, Ronaldinho hová jutott! Igazi zseni, volt néhány jó éve, de annyit bulizott, hogy képtelen volt tartani az iramot, a színvonalat.
– Ha már a brazil futballról beszélünk: a világbajnokság kudarca, különösen a németektől elszenvedett súlyos vereség hatására nem fordultak el az emberek a sportágtól?
– A futball ott örök szenvedély, de a válogatott ma már nem annyira népszerű, mint korábban, ezt magamon is érzem. A Corinthians a kedvenc csapatom, mindig figyelem az eredményeit, de a brazil válogatott már nem érdekel annyira, mint korábban. Azt gondolom, a szurkolók többsége is így van ezzel. Sajnos hiányoznak az egyéniségek, a sztárok, mindenki Neymartól várja a csodát.
– A ciprusi futball viszont fejlődik.
– Ezt magam is így érzem. A tizenkét csapatos bajnokság első hat helyezettje közül bármelyik megnyerné a magyar bajnokságot.
– Nem túlzás ez?
– Különben nem mondanám. Cipruson lényegesen gyorsabb a játék, jobbak, képzettebbek a labdarúgók, és bár a gazdasági gondok miatt már nincs annyi pénz a sportágban, mint korábban, így is remek brazil, portugál és kelet-európai idegenlégiósok szerepelnek ott. Képben vagyok a magyar futballt illetően, tudom, hogy most erős a Videoton, a Ferencváros, a Debrecen, s jól szerepel az MTK és a Diósgyőr, de egyiknek sem lenne esélye a dobogóra kerülni itt Cipruson. Öt éve vagyok az Omoniánál, ezalatt nyertem egy bajnoki címet, két kupát és két Szuperkupát. A szurkolók egyszerűen fantasztikusak, felejthetetlen pillanatok élhettem át általuk, az Omonia a legnépszerűbb csapat.
