„Örülök, hogy megvalósulhatott a vágyam, és az 1860 München lehetővé tette számomra, hogy Angliába szerződhessek, mert ez nem jött magától – mondta a válogatott kapus a sport1.de-nek. – A Fulham két héttel ezelőtt jelezte, hogy érdeklődik utánam, majd a két klub megkezdte az egyeztetéseket. Erről tudomásom volt, de edzettem tovább szorgalmasan, próbáltam függetleníteni magam tőle. Ekkor csináltam azt a hülyeséget, hogy letéptem a társam fejpántját a meccsen, és emiatt a második csapathoz küldtek. Akkor nagyon csalódott voltam, ám a Fulham érdeklődése miatt egyre izgatottabb is. Nagyon szép öt évet töltöttem el Münchenben, ez a lépés nekem és a német klub számára is egy jó megoldás.”
Király 168 mérkőzésen állt az 1860 kapujában, 51 alkalommal kapott gól nélkül játszotta le a találkozót. A Fulhamnél a németek között is legendás szigoráról híres, kemény fizikai munkát követelő Felix Magathtal dolgozhat együtt, akivel beosztottként most találkozik először.
„Mivel kapus vagyok, vélhetően nem kapok olyan kemény fizikai terhelést, mint a mezőnyjátékosok – adott vicces választ a Magath-féle edzésmunkára vonatkozó kérdésre Király. – Magathról mindenki tudja, milyen edzéseket tart, nagyszerű trénernek tartom. Még sohasem dolgoztam vele, így várom a közös munkát, bár a kapusedzővel vélhetően többet leszek majd, mint vele. Jó egy olyan tapasztalt edzővel együttműködni, mint Magath, de nem azért igazolok a Fulhamhez, mert ő az edző.”
Király elmondta, hogy a müncheni búcsú számára szomorú. Szeretett volna ismét játszani, bizonyítani a klub szurkolói előtt, de az ő döntése is közrejátszott abba, hogy végül így és most távozott. Azt viszont kiemelte, egyik félben sem maradhatott rossz érzés a váltása, távozása miatt.
A rossz rajt ellenére továbbra is bízik a bajor csapatban, hogy megvalósíthatja a célját, és felkerülhet az élvonalba. Bár tisztában van azzal, hogy ez eleve nem volt könnyű feladat. Hát még most…