Májusban búcsúzott a Siófok a másodosztálytól, sőt, a tulajdonosok is elköszöntek, így bizonytalanná vált, hogy egyáltalán lesz-e felnőtt labdarúgás Siófokon. A nyári időszak tele volt kérdőjelekkel, de aztán többhetes intenzív szervezkedés után újraindult az élet a Révész Géza utcai stadionban.
„A legkorábbi emlékem a 2024-es év elejéről származik – emlékezett a klub közösségi oldalán Tóth Gergely ügyvezető igazgató. – Már akkor megfogalmazódott bennem egy előérzet, amit meg is osztottam Lindemann Rolanddal, az utánpótlás-nevelő Siófoki Bányász SE elnökével valamelyik informális elnökségi ülésén: Roli, ugye tudod, hogy fel kell készülnünk arra a forgatókönyvre is, hogy át kell vennünk a felnőttcsapatot? Az NB III-as induláshoz szükséges licencet ugyan elfogadta a Magyar Labdarúgó-szövetség, de egyáltalán nem volt biztos, hogy a BFC Siófok el tud indulni a bajnokságban. Az is felmerült, hogy nem indulunk el az NB III-ban, ám miután kiderült, hogy vagy NB III, vagy nulláról kezdjük a megye III-ban, egyértelmű volt, hogy mindenáron el kell indulnunk a bajnokságban. Az volt az elképzelés, hogy szolid költségvetéssel, amatőr státuszú játékosokkal vágunk neki, akik a futball mellett tanulhatnak, dolgozhatnak. Én lettem a felnőttcsapatért felelős ügyvezető, azzal a vállalással, hogy megfelelő anyagi hátteret biztosítunk, amivel a klub az NB III-ban nyugodt körülmények között tud működni. Főtámogatónk a Vabeko Kft., de a Siófoki Szakképzési Centrum és Siófok városa egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradhasson a felnőttfutball. Az együttesnél betöltött funkcióval gyakorlatilag azonos pillanatban önkormányzati képviselő is lettem, amivel szükségszerűen együtt jár az a felelősség, amit egy ilyen múltú csapat fennmaradása jelent egy városnak.”
Az új klubvezetőség a siófoki labdarúgást teljesen új alapokra akarta helyezni. Az elsődleges cél a biztos anyagi háttér kialakítása mellett az volt, hogy a szakmai stáb siófoki szakemberekre épüljön, a másik pedig, hogy olyan játékosok alkossák a keretet, akik vagy eleve siófokiak, ott nevelkedtek, vagy évekig a klubnál játszottak; őket akarták kiegészíteni olyan karakterekkel, akik bizonyítási vágyukkal a gárda segítségére lehetnek a nehéz időszakban.
„A szakmai stábbal egyeztetve sikerült olyan rutinos futballistákat visszahozni, akikre felnézhetnek a fiatalok: ők alkotják a csapat magját, és velük felépíthető az új klubmodell, amit megálmodtam – folytatta Tóth Gergely. – A másik gondolat az volt, hogy folyamatosan működjön a tehetséges siófoki ifisták beépítése a felnőttkerethez, ami miatt kézenfekvő volt, hogy a vezetőedző szerepét az a Mészáros József töltse be, aki az U19-esek edzője is. Az őszi szezonnal kapcsolatban van némi hiányérzetem, mert volt olyan mérkőzés, amikor nem érdemelt vereséget a csapat, s olyan is, amelyen többet vártam. A következő bajnoki évben már szeretnék megcélozni az osztályozót és a visszajutást az NB II-be. Ennek szellemében érkezett az ősz második felében Mervó Bence, akinek leigazolásával minden rivális alakulatnak egyértelmű üzenetet küldtünk: a Siófokkal számolni kell!”
A stadion kardinális kérdés a Siófok esetében, hiszen hiába az ígéretek, a rekonstrukció az utóbbi években nem indult el a régóta használt Révész Géza utcai stadionban. A jelek szerint a klubvezetőség hosszabb távon nem is számol már a létesítménnyel…
„Ami a stadion kérdését illeti, hosszú távra tervezünk a Siófoki Bányász SE-vel és szeretnénk felfejleszteni a Kiliti edzőcentrumot olyan módon, hogy a klub idővel kiköltözhessen egy modernebb, minden előírásnak megfelelő, kulturált komplexumba.”
Az őszi szezon után a BFC Siófok az NB III Délnyugati csoportjának 6. helyén áll.