NB II: több mint 200 millió forintot is bukhat az ETO a légiósok miatt

A Magyar Labdarúgó-szövetség 2013-tól kezdve szabályozza egy ösztönző támogatási rendszerrel az NB II-ben pályára küldhető futballistákat életkor és származás, illetve állampolgárságuk szerint. Mivel a szövetség közvetlenül nem tilthatja meg külföldiek szerepeltetését, azzal ösztönzi a klubokat magyar játékosok alkalmazására, hogy légiósok (pontosabban magyar igazolvánnyal nem rendelkező labdarúgók) szerepeltetése esetén a központi marketingbevétel rájuk eső részét és a megszerzett pontokért járó díjazást nem kapják meg, továbbá a „fiatalszabály” révén szerezhető forrásokból sem részesülhet a klub.

A GYŐR LEHET A MÁSODIK CSAPAT, AMELY VÁLLALJA A NEM TÁMOGATOTT LÉGIÓSOK SZEREPELTETÉSÉT

Ilyen, hogy ezekről a forrásokról lemondott volna egy klub, az előző tíz évben mindössze egyszer történt, 2015 tavaszán a Balmazújváros esetében, amely a bennmaradás érdekében nyolc külföldi játékost igazolt – és bár bukta a központi bevételeket, a pályán végül elérte a célját.

A második ilyen magyar klub az ETO FC Győr lehet, amely már több olyan külföldit igazolt ezen a nyáron, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal és az MLSZ az ösztönző rendszere révén nem támogatja a szerepeltetésüket – a román Paul Anton, a spanyol Cádiztól érkező, tavaly a spanyol élvonalban is szerepelt mali Mamady Diarra, a szlovák Michal Skvarka és a DAC-tól érkezett argentin Luciano Vera ebbe a kategóriába esik. A kettős állampolgárságú játékosokra, amilyen például a Botosani-tól szerződtetett magyar-román Pap Eduárdés a román U-válogatott Kovács Márk, valaminta 2003. január 1. után született légiósokra, amilyen a 20 éves montenegrói Matija Krivokapics, mentesség vonatkozik, ők következmények nélkül futballozhatnak az NB II-ben.

Amennyiben azonban az Anton, Diarra, Skvarka, Vera négyes bármelyik tagja pályára lép az NB II-ben, kiesik az ETO az MLSZ fent említett támogatási rendszeréből. A győri változásokhoz további adalék, hogy a csapat irányítását tavasszal átvevő spanyol vezetőedző, Antonio Munoz mellé szakmai tanácsadóként csatlakozott a szerb válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a 70 évesSzlavoljub Muszlin.

ENNYI PÉNZTŐL ESHET EL AZ ETO

Nézzük, várhatóan mennyi pénzt bukhatnak el az MLSZ támogatási forrásaiból a győriek a légiósok szerepeltetésével!

Az NSO NB II-es kluboktól megtudta, hogy a központi marketingbevételből minden klubnak 145 millió forint jár a bajnokságban való részvétel, illetve a televíziós közvetítések jogcímén.

Emellett minden egyes győzelemért 3 millió forint jár (mostantól emelkedik kettőről hárommillióra ez az összeg), ez 11 nyertes meccs esetén – az előző idényben ennyiszer győzött az ETO – 33 millió forint, továbbá a hazai, a televízióban közvetített meccsek után is jár egymillió forint. Ha a Győr a feljutásért küzd és húsz mérkőzés fölött tud nyerni, akkor a pontpénz 60 millió forint fölé is rúghat.

Ugyanakkor nemcsak a pontpénz esik ki a légiósok szerepeltetésével, hanem a bajnokság végi helyezésekért járó prémium is. A bajnokság végén az első helyezett 70 millió, a második 60 millió, míg a harmadik helyezett 55 millió forintos díjazásban részesül a szövetségtől.

A nem támogatott légiósok szerepeltetésével kieső további összeg az a pluszpénz, ami a kötelező „fiatalszabályon” felül (egy 2004. január 1-je után született futballistát kötelező játszatnia minden klubnak, ezért plusz pénz még nem jár) több fiatal labdarúgó szerepeltetése után jár a kluboknak, ezen a jogcímen – a fiatalok bevetésének arányában – 200 millió forintot osztanak szét a 18 klub között, ami átlagosan számolva 11 millió forintos tételt jelenthet.

A négy tétel összeadva, 20 fölötti győzelemszámmal és bajnoki címmel együtt már akár megközelítheti a 300 millió forintot is, de gyengébb szereplés mellett is meghaladhatja a 200 milliót.

Ráadásul további veszteség lehet, a társaságiadó-kedvezményen alapuló sporttámogatási programokból, közismertebb nevén taoprogramokból származó bevételek jelentős részének kiesése. Ugyanis„A 2023/24. évi sportfejlesztési programok értékelésének elvei” című dokumentumban megtalálható (a 15. oldalon), hogy a most kezdődő idényre vonatkozó rendelkezés alapján a nem hazai játékost szerepeltető, NB II-es vagy annál alacsonyabb osztályban szereplő klubok csökkentett összegre jogosultak nem hazai játékos szerepeltetése esetén (ez az ETO esetében a 2024-ben leadandó pályázatokat érintheti, ha a pályázati feltételek nem változnak a 2024–2025-ös évadra vonatkozóan).

MEGÉRI?

Mindent egybevéve megközelítőleg 300 millió forintos (vagy a tao kiesésével együtt azt meghaladó) bevételkiesésről persze csak feljutást érő szereplés esetén beszélhetnénk, tehát ha nem támogatott légiósokat szerepeltet és nem jut fel a klub, akkor a valós kiesés ennél kevesebb. Viszont feljutás esetén az NB I-ben 325 millió forintnyi központi támogatással már minden klub számolhat, a „fiatalszabály” betartásával pedig további 325 millióval emelkedhet ez az összeg.

Tehát hosszú távon a feljutás még az NB II-es támogatási összegek elvesztése mellett is kifizetődő lehet. Arra azonban nincs garancia, hogy az említett légiósokkal biztosan meglesz a feljutás, a klub működését pedig ebben az idényben is finanszírozni kell, azt nem lehet a jövőbeli bevételekre alapozni. Itt jöhet a képbe Világi Oszkár tulajdonos felvidéki klubja, a Mol-csoport által támogatott DAC, amely játékosfronton – ezen a nyáron eddig négyen érkeztek a DAC-tól az ETO-hoz, de a játékosáramlás fordítva is működhet, tehát akár a győri légiósok, akár a saját nevelésű fiatalok lehetőséget kaphatnak később a DAC-ban is – szakmailag nyújthat segítséget, a DAC szponzorai pedig anyagilag is támogathatják a győriek feljutásról szőtt terveit, pótolva ezzel a kieső bevételi forrásokat. Így valósulhat meg az a szoros együttműködés Győr és Dunaszerdahely között, amiről Világi Oszkár már egy tavalyi interjúban is beszélt.

„Nagyon közel van a két város egymáshoz, közel hozhatjuk a két klubot, együttműködhet a két társaság. Tudunk együtt nagyot lépni. Az együttműködés a régiónak csak jót fog tenni” – nyilatkozta Világi, miután az ETO FC többségi tulajdonosa lett.

Az ETO játékospolitikája és a kieső bevételi források témakörében többször is kerestük Köteles Lászlót, a győriek sportigazgatóját, de a sportvezető egyelőre nem kívánta kommentálni a lehetséges, 200 millió forintot meghaladó bevételkiesést, annyit mondott, hogy a közeljövőben hivatalos tájékoztatást adnak a témában a saját felületeiken.

NYÁRI JÁTÉKOSMOZGÁS AZ ETO FC GYŐRNÉL
Érkezők: Paul Anton (román, Arad – Románia), Buna Gábor (Kecskemét), Claudiu Bumba (magyar- román, Fehérvár FC – szabadon igazolhatóként), Csóka Bálint (DAC – Szlovákia), Farkas Balázs Kesző (Siófok – kölcsönből vissza), Hamed Yasin (szudáni-magyar, Nyíregyháza, legutóbb Békéscsaba – kölcsönben), Matija Krivokapics (montenegrói, DAC 1904– Szlovákia, legutóbb Zemplín Michalovce – Szlovákia), Kovács Márk (román-magyar, DAC 1904 – kölcsönbe), Mamady Diarra (mali, Cádiz– Spanyolország), Pap Eduárd (román-magyar, FC Botosani – Románia), Michal Skvarka (szlovák, szabadon igazolható, legutóbb: Levadiakosz – Görögország), Szépe János (szlovák-magyar, MTK), Luciano Vera (argentin, DAC – legutóbb kölcsönben Deportivo Maipu – Argentína)
Távozók: Babati Benjámin (Mezőkövesd – kölcsönből vissza), Bekker Roland (Tiszakécske), Bencze Márk (Tiszakécske), Borsos Filip (Ajka), Csinger Márk, Vitális Milán (mindketten DAC 1904 – kölcsönből vissza), Fadgyas Tamás (Kecskemét), Fodor Ferenc (Tiszakécske), Kiss Bence (Kecskemét), Kovács Krisztián (Paks), Kovácsik Ádám (Fehérvár FC – kölcsönből vissza, onnan ?), Papp Milán (Kazincbarcika), Priskin Tamás (visszavonult), Óvári Zsolt (Szeged), Szendrei Ákos (DAC 1904 – kölcsönből vissza, majd Kecskemét kölcsönbe), Toma György (Nyíregyháza), Urblík Norbert (DAC 1904)