Pátkai Máté: Úgy érzem, helyem lenne az első osztályban

– El akart jönni a Mol Fehérvártól,    vagy el kellett jönnie?
– Jó kérdés, magamtól is mondtam volna, hogy nem kellett eljönnöm – válaszolta lapunknak a 23-szoros válogatott Pátkai Máté. – Maradhattam volna, de végül közösen úgy döntöttünk, hogy elköszönök.

– Közösen?
– Még nyolc hónap lett volna a szerződésemből, és a vezetőség világosan jelezte, hosszabb távon nem biztos, hogy számol velem. Ezt harminckét évesen tiszteletben kell tartanom. Sokat köszönhetek a fehérváriaknak, remélem, a szurkolók ugyanolyan jó szívvel gondolnak azokra az évekre, amelyeket ott töltöttem, mint én.

– Elnézést, ez a szakmai vezetőség vagy a klubvezetőség döntése volt?
– Nem tudom, igazából nem is érdekel, de ami nekem fontos: nincs bennem rossz érzés. Így alakult, tudomásom szerint a klub fiatalítást tervez, Kovács Zoltán sportigazgató is őszintén elmondta, mire számíthatok, ezért megbeszéltük: nekem rokonszenves a Vasas ajánlata, egyezzünk meg úgy, hogy átigazolhassak.

– Ön NB II-es szintű játékos?
– Úgy érzem, a tudásom, a tapasztalatom alapján helyem lenne az első osztályban. Azon vagyok, hogy egy év múlva ott legyek, már a Vasas színeiben.

– Nem is lett volna NB I-es ajánlata?
– Az átigazolási határidő legvégén voltunk, nagyon nem volt idő ezen gondolkodni. Nekem a családom, a szeretteim biztonsága az első. Telkiben élünk, időben ugyanannyi a Fáy utca, mint Székesfehérvár, habár sokkal közelebb van, de a budapesti forgalom nem egyszerű. Három gyermekem van, iskolába, óvodába járnak, és nem akarom őket kirángatni a megszokott környezetükből, csak hogy elmondhassam, még mindig az NB I-ben játszom. Lehet, hogy kétszáz kilométerre innen lett volna lehetőségem, de nem csak a saját szakmai érdekeimet tartottam szem előtt, sőt! Ettől még nagyon komolyan veszem a futballt, de azt is tudtam, nélkülük a szomszéd faluba sem mennék el. Komolyan mondom, ha Kínába hívtak volna hatalmas pénzért – nem hívtak, csak a példa miatt mondom –, a családom nélkül egy nagyon vonzó ajánlatra is nemet mondanék.

– Ez érthető, csak a szurkoló azt látja, nemrég a vb-döntős Horvátország, aztán Wales ellen győztes gólt szerzett a válogatottban, most meg a DEAC, a Szentlőrinc ellen készül – tisztelet az említett ellenfeleknek, de talán sokan gondolják, ez nem az ön szintje.
– Jólesik, ha van, aki ezt mondja, és arra is felkészültem, hogy valaki kritizál majd a döntésem miatt. A Vasas mellett is rengeteg érv szól: remek körülmények, erős keret, jelentős célok. Szeretném én is hozzátenni a magamét ahhoz, hogy elérjük a feljutást.

– Szó esett arról, mit várnak öntől?
– Persze, pályán és azon kívül is vezérnek kell lennem, nyerő típusnak tartanak. Tudom, hogy ez küzdelmes, sok párharccal fűszerezett bajnokság. Nagyon motivált vagyok, hogy sikeres legyek Angyalföldön.

– Mi nem működött eddig a Vasasnál?
– Kívülről nem mindent lehet jól látni, és nem is lenne elegáns, ha nekiállnék elemezni, miért szerzett kevés vagy kapott sok gólt a csapat. A keret erős, de igaz, nem működött valami. Remélem, az érkezésem is látható változást hoz az eredményességben.

– Szó esett a horvát, a walesi meccsről...
– Most kerettag voltam, de csak mert sokan kikerültek a keretből a vírus miatt. Nem is léptem pályára. A szövetségi kapitány, Marco Rossi fiatalítást tervez, ez teljesen érthető. Fantasztikus élményeim vannak a nemzeti színekben lejátszott mérkőzésekről. Sajnos elképzelhető, hogy nem lesz több. Ám ez nem feltétlenül rajtam múlik, csak megértem, ha mást részesít előnyben a kapitány. Ettől függetlenül bízom benne, hogy ezután is nagyon sok örömöm lesz a futballban.