Haladás: A meccsterhelés kiesése hosszú távon gond – Ferenczi

Az elkövetkező napokban vélhetően egyre többször halljuk majd ezt a két szót: egyéni edzésterv. A koronavírus miatt a labdarúgásban is megállt az élet, a bajnokságok mellett egyelőre az edzéseket is felfüggesztették, a futballisták többsége otthonában tölti ezeket a napokat, és a klubtól kapott program alapján igyekszik karban tartani magát. Vajon milyen jellegű feladatokat kell elvégezniük ezekben a napokban?

„A Haladásnál kéthetes programot állítottam össze a labdarúgóknak, többnyire speciális erősítő- és gyorsaságfejlesztő gyakorlatokat kell végrehajtaniuk – mondta lapunknak Ferenczi István, a szombathelyiek erőnléti edzője. – Nagyjából negyven-ötven perces, egyénre szabott edzésekről van szó, néhány szabadnappal. A törzsizmok erősítése mellett hosszabb távú futások, sprintek, lábizom és felsőtest erősítő gyakorlatok követik egymást, próbáltam olyan terhelést adni a labdarúgóknak, amilyet a bajnokság közben is kapnának. Ha egyedül edzenek, a terhelés is jobban érvényesül, kiegészítő sportnak pedig a lábteniszt és a biciklizést ajánlottam nekik. Ami nehézséget okoz, hogy a meccsterhelést nem lehet helyettesíteni.”

A kilencszeres válogatott korábbi támadó hozzátette, a szakmai stábnak és a labdarúgóknak is nehéz a mostani helyzet, ám a kéthetes kihagyás vélhetően nem okozna jelentős törést a játékosok formájában.

„Aki betartja a tizennégy napos programot, annak nem esik vissza az erőnléte, ennyi ideig még szinten tudjuk tartani a labdarúgókat. Az esetleges hosszabb kihagyásról azért nehéz beszélni, mert mindenkit alaposan fel kellett volna mérni az utolsó edzés után ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az állapotukról. Általánosságból annyit mondhatok, hogy az aerob edzéseket az anaerobbal vegyítettem. Ha bármelyik energiarendszer nincs megfelelően alkalmazva, akkor abban visszaesés lesz.”

A futás az erőnléti edző hétköznapjaiban is fontos szerepet játszik, március elején tizenhét óra és kilenc perces idővel teljesítette a négynapos Balaton Szupermaratonit, következő állomásként pedig az 220 kilométeres Ultrabalatont akarja egyedül teljesíteni.

„A bakancslistámon szerepel a Spartathlon is, ám a versenyre csak megfelelő szintidővel lehet egyáltalán benevezni, és még sorsolnak a részvételért, ezért első körben az Ultrabalatonon szeretném lemérni, mire vagyok képes. Hogy a labdarúgóknak mennyire hasznos a hosszú távú futás? Nekik felesleges lenne húsz-harminc kilométert kocogniuk, a terepfutás viszont hasznos lehet, különösen, ha dombra kell feljutni. Akkor ugyanis nehezebb betartani a pulzuszónát, erősödnek a végtagok, a törzs- és a lábizmok nagyobb terhelést kapnak, ami jobban igénybe veszi a szervezetet.”

Ferenczi István február végén csatlakozott erőnléti edzőként a Szombathelyi Haladáshoz, emellett az Illés Akadémia-Haladás U19-es együttesénél is dolgozik.

„Január elején Orbán Attila, az Illés Akadémia erőnléti edzője keresett meg, hogy lenne-e kedvem Szombathelyen dolgozni – tetszett, amit felvázolt – ezt már a klub honlapjának mondta Ferenczi. – Majd később másodszor is felhívott, hogy van-e már munkám és addigra eldöntöttem, hogy elvállalom a feladatot. Nem idegen közegbe érkeztem, Illés Béla anno csapattársam volt, csakúgy mint Mátyus János – utóbbival a válogatottban szerepeltünk együtt. A fiatalokkal speciális dolgokat kell elvégeztetni, míg az első csapatban zömében kész labdarúgók szerepelnek. Mindenesetre az is segíti a munkát, hogy az első csapat keretében sok az akadémista, könnyebb az átmenet. Keménykezű edző vagyok, a munkában hiszek. Úgy látom, Mátyus János elképzeléseire is vevők a futballisták, egyáltalán nem véletlen a jó szereplésünk.”