Tatabánya és a pénz – egymásnak ismeretlen, idegen fogalmak az utóbbi hónapokban…
A baj ugyanis nem oldódott meg, az NB III Nyugati csoportjában szereplő klubnál továbbra is a pénztelenség az úr, az olasz érdekeltségű többségi tulajdonban lévő egyesület a játékosokkal és a szakmai stábbal szemben körülbelül háromhavi tartozást halmozott fel.
Ígéretekkel teli a padlás, a futballisták pedig megunták, hogy – már bocsánat – hülyének nézik őket.
Szatmári Zoltán kapus lapunk hasábjain október közepén mondta el, „hitegetéssel nem lehet ebédet vásárolni vagy éppen lakást, hitelt fizetni. A Magyar Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága is rendre megbünteti a klubot a fennálló tartozások miatt.”
Tavaly augusztusban távozott Várhidi Péter korábbi szövetségi kapitány is, aki szakmai igazgatóként, majd vezetőedzőként dolgozott a patinás klubnál, de nem volt más választása, mert a Tatabánya FC jókora tartozást halmozott fel vele szemben. Az MLSZ egy évre kizárta az átigazolásokból a klubot, majd egymillió-ötvenezer, végül hétszázötvenezer forintra büntette. Persze a pénzbeli elmarasztalás nem segít a bajba jutott labdarúgókon és szakembereken…
A kedvezőtlen helyzethez képest le a kalappal a csapat tagjai előtt, elvégre a katasztrofális körülmények ellenére is összegyűjtöttek huszonöt pontot, s a tizenegyedik helyen állnak. A futballisták iránt meg is nőtt az érdeklődés, a legjobbakat vinnék a riválisok, sőt magasabb osztályból is érdeklődnek utánuk.
„Egyoldalúan felbontottam a szerződésem – mondta a Nemzeti Sport Hajrá, Foci! mellékletében P. Nagy László, aki Várhidi Péter távozása után vezetőedzőként segítette az együttest. – Elég volt a hitegetésből, az üres beszédből. Maradok az utánpótlásban, eddig is dolgoztam a Tatabányai Alapítvány Sportkör Egyesületnél. Senki sem tudja, mi lesz a klub sorsa…”
A játékosok sem. Szatmári Zoltán, a tatabányai gárda 37 esztendős csapatkapitánya is értetlenül áll a kialakult helyzet előtt.
„Ügyvéd javaslatára minden bizonnyal az MLSZ vitarendezési bizottságához fordulunk, hogy megkapjuk a játékengedélyünket – mondta a korábban az MTK-ban és a Vasasban is megforduló Szatmári Zoltán. – Persze ez sem rövid procedúra, mert az első- és a másodfok között el kell telnie tizenöt napnak. Érthetően a játékosok nem szeretnék, hogy márciusig húzódjon az ügy, mert a remek közösség ellenére mindenki szeretné tudni, hol folytatja a pályafutását. Tatabányán remek futballozni, nagyszerű hely, jó pályákon készülhettünk és játszhattunk, ám a pénzhiány mindent átírt… Ráadásul értesülésem szerint a Tatabánya FC jogellenesen működik, nincs ügyvezetője, vagyis senkinek sincs aláírási joga, nincs kivel tárgyalni. Szeretnénk már edzeni, de egyelőre semmit sem tudni, mikor kezdjük a felkészülést. Ha megkaptuk a játékengedélyeket, munkaügyi pert szeretnénk indítani, mert komoly összeggel tartozik a klub. Sok mindent megéltem már a magyar labdarúgásban, ilyen helyzettel azonban még nem találkoztam… Remélem, hamarosan megoldódik a játékosok ügye.”
A baj ugyanis nem oldódott meg, az NB III Nyugati csoportjában szereplő klubnál továbbra is a pénztelenség az úr, az olasz érdekeltségű többségi tulajdonban lévő egyesület a játékosokkal és a szakmai stábbal szemben körülbelül háromhavi tartozást halmozott fel.
Ígéretekkel teli a padlás, a futballisták pedig megunták, hogy – már bocsánat – hülyének nézik őket.
Szatmári Zoltán kapus lapunk hasábjain október közepén mondta el, „hitegetéssel nem lehet ebédet vásárolni vagy éppen lakást, hitelt fizetni. A Magyar Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága is rendre megbünteti a klubot a fennálló tartozások miatt.”
Tavaly augusztusban távozott Várhidi Péter korábbi szövetségi kapitány is, aki szakmai igazgatóként, majd vezetőedzőként dolgozott a patinás klubnál, de nem volt más választása, mert a Tatabánya FC jókora tartozást halmozott fel vele szemben. Az MLSZ egy évre kizárta az átigazolásokból a klubot, majd egymillió-ötvenezer, végül hétszázötvenezer forintra büntette. Persze a pénzbeli elmarasztalás nem segít a bajba jutott labdarúgókon és szakembereken…
A kedvezőtlen helyzethez képest le a kalappal a csapat tagjai előtt, elvégre a katasztrofális körülmények ellenére is összegyűjtöttek huszonöt pontot, s a tizenegyedik helyen állnak. A futballisták iránt meg is nőtt az érdeklődés, a legjobbakat vinnék a riválisok, sőt magasabb osztályból is érdeklődnek utánuk.
„Egyoldalúan felbontottam a szerződésem – mondta a Nemzeti Sport Hajrá, Foci! mellékletében P. Nagy László, aki Várhidi Péter távozása után vezetőedzőként segítette az együttest. – Elég volt a hitegetésből, az üres beszédből. Maradok az utánpótlásban, eddig is dolgoztam a Tatabányai Alapítvány Sportkör Egyesületnél. Senki sem tudja, mi lesz a klub sorsa…”
A játékosok sem. Szatmári Zoltán, a tatabányai gárda 37 esztendős csapatkapitánya is értetlenül áll a kialakult helyzet előtt.
„Ügyvéd javaslatára minden bizonnyal az MLSZ vitarendezési bizottságához fordulunk, hogy megkapjuk a játékengedélyünket – mondta a korábban az MTK-ban és a Vasasban is megforduló Szatmári Zoltán. – Persze ez sem rövid procedúra, mert az első- és a másodfok között el kell telnie tizenöt napnak. Érthetően a játékosok nem szeretnék, hogy márciusig húzódjon az ügy, mert a remek közösség ellenére mindenki szeretné tudni, hol folytatja a pályafutását. Tatabányán remek futballozni, nagyszerű hely, jó pályákon készülhettünk és játszhattunk, ám a pénzhiány mindent átírt… Ráadásul értesülésem szerint a Tatabánya FC jogellenesen működik, nincs ügyvezetője, vagyis senkinek sincs aláírási joga, nincs kivel tárgyalni. Szeretnénk már edzeni, de egyelőre semmit sem tudni, mikor kezdjük a felkészülést. Ha megkaptuk a játékengedélyeket, munkaügyi pert szeretnénk indítani, mert komoly összeggel tartozik a klub. Sok mindent megéltem már a magyar labdarúgásban, ilyen helyzettel azonban még nem találkoztam… Remélem, hamarosan megoldódik a játékosok ügye.”