MAGABIZTOS NYÍREGYHÁZA, REMEKLŐ ÚJONC
Imponáló teljesítménnyel, a bajnokságot végig vezetve lett őszi bajnok a Nyíregyháza Spartacus. A szabolcsiak kerete a nyáron jelentősen átalakult, külföldi labdarúgók helyett magyar fiatalokat igazoltak (Rubus Tamás, Szokol Zsolt, Paku Roland, Huszák Tamás, Csordás Szabolcs, Gengeliczki Gergely, Törtei Tamás), akik a gólvágó Bajzát Péterrel és néhány rutinosabb futballistával kiegészülve remekül szerepeltek. A Szpari az első hét mérkőzését megnyerte, első vereségét csak a 9. fordulóban szenvedte el. Igaz, az első fordulókban látott, látványos játékkal tarkított, nagy különbségű győzelmek után főképpen egygólos sikereket ért el, de ezekért is ugyanúgy három pontot adtak. A Nyíregyháza a legtöbb gólt lőtte és a legkevesebbet kapta a bajnokságban, így az ősz legjobb együttese hárompontos előnnyel várhatja a tavaszi folytatást és a feljutás első számú esélyesévé avanzsált.
A bajnokság meglepetéscsapata egyértelműen a Dunaújváros PASE, amely az előző szezonban még az NB III Dráva-csoportjában szerepelt, és a nyári osztályozón biztosította be a másodosztályú tagságát. A szezon előtti célkitűzés a biztos bennmaradás volt, azonban arra talán még az elöljárók sem számítottak, hogy a gárda ilyen remekül fog szerepelni, hiszen az ősz után a 2., még feljutó helyen áll, ráadásul hét pont az előnye a harmadik helyezett Siófokkal szemben! Dobos Barna szakmai igazgató hamar megtalálta azt a csapatot, amely az eredményes szerepléshez szükségeltetett, s a húzóemberek (Böőr Zoltán, Egujuru Godslove, Thiago Ribeiro da Silva, Lázár Zsolt, Csehi Tamás) végig egyenletesen jó teljesítményt nyújtottak. Az Újváros elsősorban hazai pályán remekelt, hét mérkőzésből hatot megnyert (mindössze a Tatabányával ikszelt) és a hajrára vendégként is acélos lett, amit az jelez, hogy az utolsó három idegenbeli mérkőzését megnyerte. A holtszezon nagy kérdése lesz, hogy a vezetők változtatnak-e az idény előtt kitűzött célokon és tavasszal esetleg megcélozza-e a feljutást az együttes.
VISSZAESETT A JÓ RAJT UTÁN A SIÓFOK, PÉNZ NÉLKÜL ÉRT EL EREDMÉNYT A ZTE
Alaposan kicserélődött a nyáron az NB I-ből kieső Siófok kerete, a Balaton-partiak 17 új labdarúgót igazoltak, így Horváth Károlynak teljesen új csapatot kellett építenie. A siófoki „mindenes" emellett határozottan kijelentette, hogy az azonnali visszajutás a cél. A rajt remekül sikerült, az első hét találkozóból hatot megnyertek, azonban a szezon közepén visszaesés következett, és a három egymást követő vereség után is csak kétszer tudott győzni a gárda az ősz végéig. Pedig még idény közben is igazolt a klub egy játékost (Pál Andrást), de végül annak is örülhetett, hogy dobogósként zárt. A feljutást érő pozícióban álló Dunaújvárossal szemben a hétpontos hátrány jelentősnek tűnik, de nem ledolgozhatatlan.
Jól szerepelt ősszel a Balmazújváros, amely annak ellenére található a 4. helyen, hogy a szezon derekán egyre-másra hullottak ki a játékosok a védelemből. Így a Gyirmót elleni, 14. fordulóbeli összecsapáson előfordult, hogy egyetlen igazi hátvéd sem szerepelt a védősorban! A csapat ebben a periódusban nyeretlen is maradt. Igaz, előtte zsinórban öt mérkőzésen győzött, amivel megalapozta, hogy az élmezőnyben álljon és végül a dobogóról sem maradt le sokkal. Az együttes vezéregyénisége – ahogy tavaly is – Urbin Péter, aki 15 találatával vezeti az NB II góllövőlistáját (tavaly az egész szezonban lőtt 17 gólt és ezzel lett gólkirály), nélküle nagy gondban lenne Híres Gábor legénysége.
Tulajdonképpen pénz nélkül játszották végig a ZTE FC labdarúgói a bajnokság első felét, Darko Pavicsevics bevallása szerint mindössze egyszer kaptak aprópénzt. Ilyen körülmények közepette nagy bravúrnak számít az 5. hely, amelyet elért a csapat. A montenegrói csatár volt ősszel is a zalaiak vezére, 13 mérkőzésen 10 gólt szerzett. Igaz, a rajt nem sikerült túl jól, az első öt meccsből mindössze egyet nyert meg a gárda és ez Simon Antal állásába került. Bár a szakembert azóta sem fizették ki a vezetők, Lendvai Miklós megbízott edzőként leülhetett a kispadra, és összerázta a társaságot, vezetésével tizenegy meccsen hét győzelmet arattak. A zalai őszt még fűszerezte egy gyanús tippmixügy, a szerb légiósok sztrájkja és az utolsó mérkőzés előtti figyelemfelkeltő sztrájk is...A klub jövője pedig teljesen ködös.
Sokan féltették az elmúlt években az NB II Nyugati csoportjában rendkívül stabilan szereplő FC Ajkát, hogy a csapatnak az új, egycsoportos másodosztályban komoly gondjai lehetnek, de ez nem igazolódott be, sőt! Az együttes közvetlenül az élmezőny mögött helyezkedik el, ráadásul kiugró eredményekre is képes, ennek bizonyítéka két idegenbeli siker, a Siófok elleni 3–0, és a Vasas elleni 5–1. Ifjabb Mihalecz István a Horváth Károly mellett töltött siófoki évek után Ajkán önállóan dolgozhat, és sikerült jól futballozó, eredményes gárdát építenie. Az persze sokat jelent, hogy a klubnál évek óta nyugodtan lehet „alkotni", biztosítva vannak a körülmények és az együttest elkerülik a botrányok. A 6. helyezést ráadásul úgy érték el, hogy az egyik leggólerősebb játékos, a vezetőedző öccse, Mihalecz Péter sérülés miatt csak a mérkőzések felén tudott pályára lépni.
A légiósokkal kapcsolatos korlátozás elsősorban a Békéscsaba 1912 Előrét érintette (mint ismeretes, aki külföldi játékost igazol, elbukja a központi marketingbevétel rá eső részét), mivel a csabaiak az elmúlt években rengeteg román és délszláv futballistát hoztak. Így kényszerűségből változtatott a koncepcióján a klub, a korábban érkezettek mellé több, tehetségesnek tartott magyar fiatalt szerződtettek a nyáron (Albert István, Soós János, Tölgyesi Viktor, Szűcs István). A rajton aratott magabiztos, 4–0-s győzelem azt vetítette előre, hogy acélos csapata lesz a városnak, azonban az első sikert követően csak a 6. fordulóban jött meg a második, és elsősorban hazai pályán gyengélkedett az Előre: kötelezőnek vélt sikereket nem tudott behúzni, igaz, idegenben (elsősorban a Dunántúlon: Sopronban, Gyirmóton, Siófokon) bravúrgyőzelmeket aratott. Végül ez csak a 7. helyhez volt elég, a feljutás ebben a szezonban biztosan csak álom marad. Az együttest egyébként nem kerülték el a belső feszültségek, a szezon közben a román csatár, Adrian Voiculet, a montenegrói kapus, Nemajna Scsekics és a román-közép-afrikai védő, Ali Tolmbaye sportszerűtlen magatartás miatt kikerült a keretből, de végül csak Voiculettel bontottak szerződést a vezetők.
A nyáron Csank János helyett Sisa Tibor vette át a stafétabotot a Gyirmót FC Győrnél, amely a rutinos, kipróbált játékosok helyett zömében tehetségesnek mondott fiatalokat szerződtetett (Papp Kristóf, Farkas Márk, Fejes János, Lengyel Dániel, Sós Márkó, Beliczky Gergő), így az átlagéletkor a tavalyi közel 30 helyett 25 lett. A csapat repülőrajtot vett a bajnokságban, az első hat meccsén tíz pontot szerzett, az azt követő öt mérkőzésen azonban csak egyetlen pontot gyűjtött be, így korán kihullott a feljutásra esélyesek közül. Az idény utolsó harmada aztán már jobban sikerült, de a szoros mezőny miatt a nyolcadik helyről várhatják a folytatást. Sisa Tibor azonban többször is hangsúlyozta, hogy a gyirmótiaknak az átalakított, megfiatalított csapattal nem is céljuk idén a feljutás, ezt majd a következő bajnokságban tervezik elérni.
Ha csupán a bajnokság rajtját és hajráját kellene értékelni, akkor biztosan az élmezőnyben szerepelne a Soproni VSE-GYSEV, hiszen ebben a két időszakban 6 győzelem mellett 3 döntetlent ért el. Azonban volt a pontvadászatnak egy középső szakasza is, amelyben nem kevesebb mint zsinórban hét (!) vereséget szenvedett el a „leghűségesebb város" együttese, amelyet ebben az időszakban folyamatos belső válság zilált szét. Az ötödik vereség után a szakmai igazgató, Supka Attila két játékost, Bognár Zsoltot és Bali Pétert kitett a keretből, azonban a labdarúgók petíciót fogalmaztak meg a vezetőség felé, kérve, hogy azonnal vegyék vissza a két futballistát. A vezetőség úgy döntött, hogy ha négy meccsen hat pontot szerez a gárda, akkor eleget tesznek a kérésüknek, ez azonban nem sikerült. Supkát közben megerősítették a posztján, de az áldatlan állapotot az ügyvezető, Csiszár Ákos megelégelte, lemondott a posztjáról, azonban kisvártatva Skála János elnök visszahelyezte a pozíciójába Csiszárt. A felek végül összezártak, a csapat a hajrában elindult felfelé és végül felzárkózott a középmezőnyhöz.
Rapszodikus őszön van túl a Vasas, amelynek kerete a szezonkezdet előtt alapos vérfrissítésen esett át. Néhány rutinos labdarúgó mellett elsősorban a Kubala Akadémiáról érkező fiatalokkal kötöttek szerződést, és a terv az volt, hogy fokozatosan építik őket be. Azonban a csapatot a szezon közben elérő sérüléshullám miatt az ifjúsági korú játékosokat egyszerre, nagy számban kellett bevetni, így a rossz rajt után a hajrában is elmaradtak az eredmények a várttól. A szezon közepén elfogadhatóan teljesített az angyalföldi gárda, azonban a kiszámíthatatlan szereplés miatt csak a középmezőnyben áll jelenleg. Emellett persze a német tulajdonost, Michael Budzinskit és a német trénert, Dirk Bergert övező közutálat sem vált a csapat javára, a tréner a Dunaújváros elleni, utolsó őszi meccs után be is adta a felmondását. A nagy bomba pedig csak ezután robbant: vasárnap nyilvánvalóvá vált, hogy Michael Budzinski a továbbiakban már nem kívánja finanszírozni a Vasast, eladná a többségi tulajdonrészét. A jövő így teljesen bizonytalan Angyalföldön, csak az biztos, hogy a keret létszáma máris csökkent, hiszen az összes külföldi labdarúgóval szerződést bontottak.
BAJBAN A KOZÁRMISLENY ÉS A TATABÁNYA, DE A SZOLNOK ÉS AZ SZTK IS VÁRAKOZÁS ALATT TELJESÍTETT
Elmaradt a várakozásoktól a Szolnoki MÁV, pedig a tavaszi sikercsapatból nyáron csak Busai Attila távozott, és csatlakozott a kerethez többek között egy korábbi NB II-es gólkirály, Máté János. A csapat beragadt a rajtnál, az első öt meccsén nem tudott nyerni és később sem volt képes egymás után két mérkőzést megnyerni. Csupán az utolsó fordulóbeli, Gyirmót elleni bravúrgyőzelemnek köszönhető, hogy a Tisza-partiaknak nem kell kieső helyen tölteniük a telet. A keret pedig nem rossz, azonban érdekes módon az elöljárók nem a szakmai stábban keresik a hibát, hiszen az ősz végeztével – a feltétlen bizalom jeleként – Kis Károly vezetőedzővel 2015 júniusáig szerződést hosszabbított a klub.
A várakozásokon alul teljesített az erős kerettel rendelkező Szigetszentmiklósi TK-Erima, amelynél különös módon egy fölényes győzelem, a 8. fordulóbeli, Tatabánya elleni 3–0 után edzőváltásra került sor. A szerb Zoran Kuntics helyét megbízott trénerként az addigi technikai vezető, Csurka Zoltán vette át, pedig ekkor a csapat még a középmezőnyben szerepelt. Az ősz végére azonban visszaesett és most már csak egyetlen pont az előnye a kieső helyen állókkal szemben. Igaz, egy nagy skalpot ebben az időszakban azért begyűjtöttek, hazai pályán 1–0-ra legyőzték a Nyíregyházát. A keret erőssége alapján tavasszal mindenképpen előre kellene lépnie az együttesnek.
Ismét munkát kapott a magyar futballból magát kitaszítottnak érző, korábban többek között a Maldív-szigeteken dolgozó Kiss László; a szakember a 9. forduló után a Ceglédi VSE kispadjára ülhetett le. Pedig a Pest megyeiek nem szerepeltek kifejezetten rosszul a klub mellett jóban-rosszban kitartó Ványi Zsolttal, azonban a vezetők a Sopron és a Balmazújváros elleni mérkőzések előtt ultimátumot adtak a trénernek: ha nem szerez az együttes négy pontot, az edző búcsút inthet az állásának. A Sopron elleni győzelem után a Balmaztól egy bírói hibának köszönhetően kaptak ki a ceglédiek, így Ványi vehette a kalapját. Kiss Lászlóval az első három mérkőzését elveszítette a Cegléd, de az azt követő kettőt megnyerte, így nem kell kieső helyen töltenie a telet.
Egyetlen forduló után sem állt kieső helyen az újonc Kisvárda, egyet kivéve: az őszi idényt záró 16. kört követően, így a telet a nyomasztó képzeletbeli „vonal alatt" kell töltenie Révész Attila együttesének. Pedig a szezon nagy részében a szabolcsiak jól szerepeltek, a bajnokság során álltak az ötödik helyen is (a 6. forduló után), arattak meglepő és nagy különbségű győzelmeket (5–0 a Tatabánya, 5–2 az Ajka, 3–1 a Szolnok és a ZTE ellen), de a hajrábeli negatív széria – hat meccsen öt vereség – miatt visszacsúsztak a 14. helyre. A szakmai igazgató a bajnokság előtt arról beszélt, hogy erős kezdő tizenegye mellett a kispadon nincsenek minőségi cseréi. Ez részben beigazolódott, hiszen a stabil alapcsapatban szerepelt egy csatárreménység, a brazil Myke Bouard Ramos, aki nyolc gólt szerezve vezére volt az együttesnek, de a hajrában vele együtt több kulcsember is kidőlt a sorból és a helyükre lépők már nem tudták azt a teljesítményt nyújtani, amit elvártak tőlük.
A mezőny egyik leggyengébb keretével állt rajthoz a Tatabánya FC, és szerkesztőségünk idény előtti jóslata beigazolódott, a Bányász gyengén szerepelt és kieső helyről várja a tavaszi folytatást. Az első nyolc fordulóban még P. Nagy László ült a kispadon, de a rossz rajt miatt (egyetlen győzelem nyolc mérkőzésen) a korábbi szövetségi kapitány, Bozsik Péter vette át az irányítást, P. Nagy pedig azóta a pályaedzői teendőket látja el. Az eredmények azonban Bozsikkal sem jöttek, irányításával is csak két meccset tudtak megnyerni, így nagyon nehéz tavasz vár a Bányászra. Ha a télen nem sikerül kellőképpen megerősíteni a keretet, szinte biztos, hogy jövőre csak a harmadosztályban szerepelhet a nagy múltú klub.
Az elmúlt években kiválóan szerepelt a Kozármisleny az NB II-ben. Az akkor még kétcsoportos másodosztályban, a Nyugati csoportban egymás után kétszer is ezüstérmet szerzett a gárda. Idén nyáron a „szokásos" teljes keretcsere után is bizakodtak a vezetők, hogy a mezőny első felében szerepelhet az együttes, de ez a mezőny már túl erős volt neki. A Misleny mindössze két mérkőzést nyert meg (első győzelmét a 8. fordulóban gyűjtötte be) és a gyenge szereplés miatt már ősszel váltás történt a kispadon: a Szabó Zsolt, Mucha József páros helyett megbízott edzőként Németh Zsolt ült le oda az utolsó két találkozón, ám vele sem tudta a csapat a pontszámát gyarapítani, az utolsó hat mérkőzését elveszítette a gárda. A Kozármisleny továbbá a legkevesebb gólt lőtte az ősszel, és a jelentős, 9 pontos hátrány miatt nagyon nehéz lesz megkapaszkodnia a másodosztályban.
1. Nyíregyháza Spartacus | 16 | 12 | 2 | 2 | 32–12 | +20 | 38 |
2. Dunaújváros PASE | 16 | 11 | 2 | 3 | 29–16 | +13 | 35 |
3. Siófok | 16 | 8 | 4 | 4 | 22–16 | +6 | 28 |
4. Balmazújváros | 16 | 8 | 3 | 5 | 32–27 | +5 | 27 |
5. Zalaegerszegi TE FC | 16 | 8 | 3 | 5 | 25–23 | +2 | 27 |
6. FC Ajka | 16 | 8 | 2 | 6 | 29–25 | +4 | 26 |
7. Békéscsaba Előre | 16 | 7 | 4 | 5 | 27–22 | +5 | 25 |
8. Gyirmót FC Győr | 16 | 7 | 3 | 6 | 26–20 | +6 | 24 |
9. Soproni VSE | 16 | 6 | 3 | 7 | 22–26 | –4 | 21 |
10. Vasas | 16 | 6 | 2 | 8 | 21–30 | –9 | 20 |
11. Szolnoki MÁV FC | 16 | 5 | 3 | 8 | 23–26 | –3 | 18 |
12. Szigetszentmiklósi TK | 16 | 5 | 3 | 8 | 14–20 | –6 | 18 |
13. Ceglédi VSE | 16 | 5 | 2 | 9 | 20–24 | –4 | 17 |
14. Kisvárda SE | 16 | 4 | 5 | 7 | 27–27 | 0 | 17 |
15. Duna FC Tatabánya | 16 | 3 | 3 | 10 | 14–34 | –20 | 12 |
16. Kozármisleny | 16 | 2 | 2 | 12 | 12–27 | –15 | 8 |