Már a tavasz kezdetén is nagyon kevesen tippeltek arra, hogy nem a Puskás Akadémia FC győzelmével érnek véget a Nyugati csoport küzdelmei. A felcsútiak ráadásul még rá tudtak tenni egy lapáttal az őszi teljesítményre, hiszen egészen a 27. (!) fordulóig veretlenek maradtak, és feltételezzük, hogy ha nagyon akarták volna, vereség nélkül fejezhették volna be a bajnokságot. A szakmai munka és a játékosok teljesítménye egyaránt remek volt: a góllövőlistán 15 találattal második helyen végző Zsolnai Róbert, a rutinos irányító, Polonkai Attila mellett Kleinheisler László és Szakály Dénes vezérletével a fiatalok is remekeltek, így egy pillanatig sem forgott veszélyben az elsőség. Benczés Miklós együttese vállalja az NB I-et, a klub bele is vágott egy új stadion építésébe, a vezetők pedig tovább erősítik a csapatot. A háttér rendezett, ha a gárda ezt a fegyelmezett, taktikus játékot tudja hozni az NB I-ben is, akkor megnehezítheti a nagyok dolgát is.
AKIK OSZTÁLYOZÓ NÉLKÜL HOSSZABBÍTOTTÁK MEG NB II-ES TAGSÁGUKAT
16 gólos: Darko Pavicsevics (ZTE FC) |
15 gólos: Honma Kazuo (Veszprém), Zsolnai Róbert (Puskás AFC) |
14 gólos: Szabó Zsolt (Veszprém) |
13 gólos: Magasföldi József (Gyirmót FC), Oross Márton (Gyirmót FC), Szakály Dénes (Puskás AFC) |
A Keleti csoporthoz hasonlóan az NB II Nyugati csoportjában is a 2-5. helyezettek vívták ki rájátszás nélkül a másodosztályú tagságot. Közülük a gyirmótiak mindenképpen az élvonalba való feljutást tűzték ki célul, számukra csalódás ez a szezon, és a zalaegerszegi szurkolók is nehezen élték meg, hogy kedvenceiknek egy pillanatig sem volt esélyük arra, hogy rögtön visszakerüljenek az NB I-be.
Sikerült megismételnie tavalyi remek teljesítményét a Kozármisleny FC-nek, a baranyaiak akkor is és most is ezüstérmesek lettek! Sőt, mivel az ősz végén csak a harmadik helyen álltak, ehhez képest is sikerült előrelépniük, de már nem Márton Gáborral a kispadon (aki télen Pécsre távozott), hanem a Szabó Zsolt, Mucha József edzőpárossal. A tavasz közepén volt egy kis hullámvölgy (négy meccséből hármat is elveszített az együttes), de dobogós helyezését egy pillanatig sem fenyegette veszély, ráadásul a hajrában rátett még egy lapáttal: utolsó nyolc meccséből három döntetlen mellett ötöt megnyert. Ahogy korábban, úgy most is a csapategység volt a siker záloga, és a mislenyeik elbírták azt is, hogy egyik legjobb játékosuk, a házi gólkirály Koller Krisztián a télen Pécsre igazolt.
Nem volt valós esélye a bajnoki címre a Gyirmót FC Győrnek, így az őszi negyedik helyezés után már az is sikernek tekinthető, hogy a dobogó alsó fokára felléphetett. A csapat tavasszal nagyjából azt hozta, amit várni lehetett tőle, az első ötbe kerüléssel nem volt gondja, bár a hírek arról szóltak, hogy az öltözőben nem volt igazán egység. A gyirmótiak ötödik éve próbálkoztak sikertelenül a feljutással, pedig a tulajdonosok energiát és pénzt nem kímélve minden szempontból megteremtették a feltételeket. A feljutás elmaradása miatt a vezetők nem hosszabbítottak szerződést Csank János vezetőedzővel. Sisa Tibor lett az új tréner, akitől jelentős fiatalítást várnak, így elképzelhető, hogy több rutinos játékostól elköszön a klub.
Ősszel veretlen maradt az FC Ajka, ehhez képest visszaesésnek tekinthető, hogy az együttes tavaszi első hét mérkőzéséből négyet elveszített, így váltás történt a kispadon, Németh Zoltán vezetőedző kénytelen volt átadni helyét. Az új tréner Csank János korábbi segítője, Vass László lett, akivel sokat nem javult a csapat, de az edző végül is behozta az Ajkát a biztos bennmaradást jelentő ötödik helyre. Érdekesség, hogy a korábbi házi gólkirály, Mihalecz Péter idén csak 6 találatig jutott, az ajkaiak legeredményesebb játékosa az egyik védő, Subicz Gábor lett 8 góllal. Összességében persze újabb sikeres szezonon vannak túl a bakonyi zöld-fehérek, hiszen ha csak az anyagi lehetőségeket és a játékosállományt tekintenénk, akkor maximum a középmezőnyben végezhettek volna.
Beragadt a tavaszi rajtnál (első három meccséből kettőt elveszített) a ZTE FC, ezért a vezetőség az edzői poszton Preisinger Sándor helyett Simon Antalnak szavazott bizalmat. A zalaiaknál korábban már dolgozó tréner jól irányította a kék-fehéreket, akik a következő nyolc meccsükből hatot megnyertek, mindössze az ezt követő Baja elleni, arcpirító vereség rontja az összképet. Emiatt aztán izgulniuk kellett a biztos bennmaradásért, de a hajrában ismét veretlen maradt a gárda, és gond nélkül hosszabbította meg másodosztályú tagságát. Elévülhetetlen érdemei vannak a sikerben Darko Pavicsevicsnek, aki tavasszal 9 gólt szerzett, és 16 találattal a csoport gólkirálya lett.
SIKER AZ OSZTÁLYOZÓN – MEGMENEKÜLT A TATABÁNYA ÉS AZ SZTK
Nagyot hajrázott a télen tulajdonosváltáson átesett (a felcsúti Mészáros Lőrinc helyett az önkormányzat lett a többségi tulajdonos) FC Tatabánya, ez sem volt azonban elég az első öt hely valamelyikének megszerzéséhez. A Bányász az utolsó öt bajnokiját megnyerte, igaz, előtte a középcsapatok remeklése miatt még az osztályozós helyezés elérése sem tűnt biztosnak, ezért a vezetők leváltották Csertői Aurélt és a tatabányai legendát, P. Nagy Lászlót ültették a kispadra. Vele szárnyalni kezdett a csapat, mégis pótvizsgára kényszerült, amelyen könnyen átment: a Budaörsöt oda-vissza legyőzte (Tatabányán 4–2-re, Budaörsön 3–1-re), így a minimális célt teljesítette.
Az első öt mérkőzését hazai környezetben vívhatta meg a Szigetszentmiklósi TK, és az új tréner, Zoran Kuntics vezetésével repülőrajtot vett a csapat, hiszen mind az öt meccsét megnyerte (olyan együtteseket legyőzve, mint a Gyirmót, az Ajka, a Tatabánya és a ZTE)! A folytatás már nem sikerült ennyire jól, a hátralévő tíz találkozóból csak kettőt nyert meg a gárda, így pótvizsgára kényszerült; szerencsés módon azonban az NB II-es licenc nélküli Bakony-csoportos bajnok, a Dorog került az útjába, amelyet idegenben óriási fölénnyel, 6–0-ra intézett el, a visszavágó (1–1) már csak formalitás volt. A Pest megyeiek téli igazolásai beváltak, nagy erőssége volt az együttesnek a tavaszi szezon előtt érkezett két csatár, Fekete Ádám és Takács Tamás, utóbbit már élvonalbeli klubok is szeretnék szerződtetni.
BÚCSÚ AZ NB II-TŐL – KIESŐK ÉS NB I-ES TARTALÉKCSAPATOK
Remekelt tavasszal Bücs Zsolt vezetésével a Soproni VSE, a csapat tíz mérkőzésen keresztül veretlen maradt, és a rossz őszi szereplés után ismét esélye nyílt a biztos bennmaradásra. A gárda fordulóról fordulóra magabiztosabb játékkal rukkolt ki (legyőzte többek között a Kozármislenyt, a Gyirmótot, a Szigetszentmiklóst), de az utolsó öt mérkőzésen három vereséget is „beszedett”, így csak az osztályozón maradt lehetősége az NB II-es tagság megőrzésére. Ez pedig a végzetet jelentette a soproniak számára, hiszen az NB III Dráva-csoportjának bajnoka, a Dunaújváros PASE túl nagy falatnak bizonyult, az idegenbeli 1–1-es döntetlen utána hazai pályán – „bűn rossz” játékkal – 1–0-ra kikapott a gárda, és már csak a zöld asztalnál elért bennmaradásban bízhat; az MLSZ Versenybizottsága a közeljövőben dönt a feltöltésekről, és a SVSE-nek esélye van rá, hogy mint az osztályozón vesztes legjobb NB II-es gárda, az osztályban maradhat. A vezetőedző, Bücs Zsolt azonban biztosan nem folytatja a munkát, hiszen az osztályozós kudarc miatt lemondott posztjáról.
Reális esélye volt az osztályozós helyezés megszerzésére a Csákvári TK-nak, Bognár György együttese az áprilisban aratott négy győzelmével alapozta meg ennek lehetőségét. Ezután azonban négymeccses nyeretlenségi sorozat következett, és a rendkívül szoros mezőnyben ez nagy hátrányt jelentett, így a hajrában a gárda hiába győzte le az SZTK-t és a Kaposvár II-t, végül két ponttal lemaradt a pótvizsga lehetőségéről. Egyes hírek szerint a Fejér-megyeieknél anyagi problémák (is) okozták a visszaesést, de ezek megalapozatlannak bizonyultak, és Bognár György vezetőedző a harmadosztályban is szeretné folytatni a munkát a csapattal.
Bár az őszi hatodik helyéhez képest visszaesett, mégis a tartalékcsapatok közül a legjobban a Szombathelyi Haladás II szerepelt. Tóth László együttese ugyanazt a lendületes, gólra törő futballt játszotta, mint korábban, és ami fontos, hogy a legtöbb esetben visszajátszók nélkül ért el jó eredményeket. Több fiatal ígéretre érdemes lesz odafigyelni a jövőben, Németh Márió, Jagodics Márk, Szakály Attila, Hanzl Máté, Kalász Milán, Medgyes Zoltán és a kapus, Dombó Dávid is bizonyította tehetségét a szezonban.
Két támadója 29 gólt hozott össze a bajnokság során a Veszprém FC-nek (ezzel a Honma Kazuo, Szabó Zsolt csatárpáros a legeredményesebb az egész NB II-ben), a piros-kékek mégis búcsúzni kényszerülnek a másodosztálytól. Ennek két fő oka volt: a védelem gólképessége és az, hogy télen a nagy erősítések elmaradtak, így a felzárkózáshoz szükséges győzelmi sorozat elmaradt. A kispadra a női válogatotthoz távozó Vágó Attila helyére Nagy Tamás ült le, de vele is csak felvillanásai voltak a csapatnak, így végül tíz ponttal maradt le az osztályozót érő utolsó pozíciótól. Sőt, a kiesés után annyira bizonytalan a helyzet a klubnál, hogy jelen állás szerint még az sem biztos, hogy az NB III-ban el tud indulni.
Nagybevásárlást tartott a télen a BKV Előre (érkezett többek között Szabó Viktor, Molnár Marcell, Folmer Krisztián, Tóth Máté, Csikós Sándor), és a klubnál minden követ megmozgattak azért, hogy a 11 pontos hátrány ellenére odaérjen a csapat az osztályozóra. Szakmai igazgatónak Soós Imre érkezett, de a gyengén sikerült rajt (az első négy mérkőzésen mindössze egyetlen pont) az addig meglévő pici reménysugarat is szertefoszlatta, a továbbiakban a BKV már csak a becsületéért küzdhetett. Érdekes módon tét nélkül, felszabadultan sokkal jobban ment a közlekedésieknek, hiszen legyőzték a Szigetszentmiklóst, a Veszprémet, a Csákvárt és az akkor már bajnok PuskásFC-t is! A vezetőség tervei szerint a harmadosztályból az azonnali visszajutás a cél, hiszen csak ez lehet a záloga annak, hogy ne sorvadjon el a közelmúltban sok vihart átélt klub.
Újoncként nem szerepelt rosszul egyetlen NB II-es szezonjában a Kaposvár II. Barna László együttese főképpen hazai pályán szorongatta meg nagyobb nevű riválisait, az Ajkával és a Tatabányával döntetlent játszott, míg a Sopront legyőzte. Érdekes módon a csapat nagy számban alkalmazott külföldieket, Mustapha Diallo, Lazarosz Fotiasz, Dragan Zmukics, Adil Kovacic, Thian Khaly mellett a kapus Marko Csampar is több mérkőzésen pályára lépett. A kaposváriak egyébként már bejelentették, hogy nem neveznek az NB III-ra csapatot, nem költenek harminc-negyven millió forintot a harmadosztályú szereplésre. A fiatalok az U21-es bajnokságban játszanak jövőre.
A fiatalok szerepeltetése volt az első számú célja a Győri ETO II-nek, amely bár csak három mérkőzést nyert meg tavasszal, több, osztályozóért küzdő csapattól rabolt pontot (Csákvár, Veszprém, Szigetszentmiklós, BKV Előre). Sándor István együttesében több, tehetséges labdarúgó léphetett pályára – többek között Paku Roland, Lang Ádám, Varga Tamás, Németh László –, azonban több mint kérdéses, hogy ezeknek a játékosoknak mi lesz a sorsuk, hiszen várhatóan a BL-ben induló első csapathoz még nem kerülhetnek fel. Az edző, Sándor István sorsa már eldőlt, a szakember nem kíván a harmadosztályban induló csapatnál maradni, és az NB II-es Nyíregyháza Spartacus szakmai vezetője lesz.
Nem lehettek vérmes reményei az anyagilag és a játékosállományt tekintve is gyenge Bajai LSE-nek és a papírforma esetében be is igazolódott. A csapat tavasszal összesen tíz pontot szerzett, igaz, a háromból az egyik győzelme éppen a ZTE ellen született meg. Az őszi teljesítményhez képest azonban nagy javulást nem láthattunk, a csapat már ebben a szezonban NB III-as szinten futballozott. Két dolognak örülhettek tavasszal a Duna-partiak: egyrészt annak, hogy elkerülték az őszihez hasonló nagy vereségeket, illetve annak, hogy támadójuk, Szöllősi Tamás 12 találattal előkelő helyen végzett a góllövőlistán.
Nem volt könnyű dolga Lengyel Ferenc edzőnek, hiszen zsinórban tizenegy vereséggel „nyitotta” a tavaszi szezont a Paksi FC II. A második csapat – tudván, hogy jövőre már csak az NB III-ban állhat rajthoz – nem kapott akkora figyelmet, mint eddig, hiszen a paksiak rendszerint nem operáltak visszajátszókkal, fiatalokkal vitték végig az idényt. Két győzelem azért a hajrában összejött (Győri ETO II, Ajka), így legalább a csapat nem búcsúzott rossz szájízzel az NB II-től. Még annyi (rész)siker is jutott a szakvezetésnek, hogy a télen Vácról visszatért fiatal csatár, Pap Roland tavasszal bemutatkozhatott az első csapatban.
1. Puskás Akadémia FC | 30 | 21 | 7 | 2 | 57–18 | +39 | 70 |
2. Kozármisleny | 30 | 18 | 6 | 6 | 55–28 | +27 | 60 |
3. Gyirmót FC Győr | 30 | 17 | 5 | 8 | 57–39 | +18 | 56 |
4. Zalaegerszegi TE FC | 30 | 15 | 6 | 9 | 50–35 | +15 | 51 |
5. FC Ajka | 30 | 14 | 9 | 7 | 36–27 | +9 | 51 |
6. Duna FC Tatabánya | 30 | 14 | 8 | 8 | 46–32 | +14 | 50 |
7. Szigetszentmiklósi TK | 30 | 14 | 4 | 12 | 49–42 | +7 | 46 |
8. Soproni Vasutas SE | 30 | 13 | 7 | 10 | 45–39 | +6 | 46 |
9. Csákvári TK | 30 | 13 | 5 | 12 | 41–40 | +1 | 44 |
10. Szombathelyi Haladás II* | 30 | 11 | 9 | 10 | 41–43 | –2 | 42 |
11. Veszprém FC | 30 | 9 | 9 | 12 | 50–50 | 0 | 36 |
12. BKV Előre SC | 30 | 9 | 6 | 15 | 36–54 | –18 | 33 |
13. Kaposvári Rákóczi II* | 30 | 6 | 8 | 16 | 29–50 | –21 | 26 |
14. Győri ETO FC II* | 30 | 6 | 7 | 17 | 40–51 | –11 | 25 |
15. Bajai LSE | 30 | 5 | 2 | 23 | 29–75 | –46 | 17 |
16. Paksi FC II* | 30 | 4 | 4 | 22 | 21–59 | –38 | 16 |
A Puskás Akadémia FC feljutott az NB I-be, a Kozármisleny, a Gyirmót FC Győr, a Zalaegerszegi TE FC és az FC Ajka tagja lett az egycsoportos NB II-nek. A Duna FC Tatabánya, a Szigetszentmiklósi TK és a Soproni VSE osztályozót játszott az NB II-es tagságért, a Tatabánya és az SZTK sikerrel vívta meg a párharcot, az SVSE veszített a Dunaújvárossal szemben – a nevezések után eldől, hogy a soproni együttes kiesik vagy mégis bent marad.
*Az NB II 2012–2013-as szezonjának végén a bajnokságban résztvevő NB I-es sportszervezetek tartalék együttesei a csapatuk elért eredményétől függetlenül kiestek az NB III-ba.