♦ A labdarúgó NB I-ben a fordulós átlagnézőszám elérte a 4500-at a 2024–2025-ös idényben, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa. A nézőszámok a koronavírus-járványt követően folyamatosan emelkedtek, az előző idényben, húszéves csúcsot jelentve átlépték a négyezres határt (4188), de az ETO és a Nyíregyháza visszajutásával ez a szám még tovább emelkedett a most befejeződő évadban.
Évtizedekre visszamenve nézőszámadatokat a magyarfutball.hu vonatkozó statisztikáiban találhatunk, igaz, a 2000-es évektől visszafelé haladva az időben többnyire csak becsült adatok állnak rendelkezésre, a klubok akkoriban még nem adtak ki hivatalos nézőszámokat. A meglévő adatok alapján a fordulós átlagnézőszám legutóbb 26 éve, az 1998–1999-es idényben volt a mostaninál magasabb, akkor 5013, most 4553.
♦ A Ferencváros összességében a 36., egymás után pedig a hetedik bajnoki címét nyerte meg. Hetes győzelmi sorozatot legutóbb az Újpest produkált 1969 és 1975 között. A 2015–2016-os idény óta íródó, 12 csapatos, 33 fordulós bajnoki rendszerben most először fordult elő, hogy olyan csapat tudta megnyerni a bajnokságot, amelyik az utolsó nyolc fordulóra nem az első helyen fordult – a 25. forduló után négy ponttal még a Puskás Akadémia vezetett. Az FTC a 27. fordulóban állt ismét az élre, és utána már nem is engedte ki a vezetést a kezéből.
♦ Arra, hogy az utolsó forduló döntsön a bajnoki címről, a 2016–2017-es idény után volt ismét példa, akkor a Honvéd nyert a Fehérvár legyőzésével, most a Ferencváros győri győzelmének köszönhetően maradt három ponttal a Puskás Akadémia előtt.
♦ A paksi Böde Dániel 15 góllal lett az NB I gólkirálya, 38 és fél évesen, amivel a magyar élvonal történetének legidősebb gólkirálya lett, megelőzve az eddigi rekordert, Szilágyi I Gyulát, aki az 1957-es félidényes bajnokságban 34 és fél évesen végzett a góllövőlista élén. Böde a második gólkirályi címét gyűjtötte be, a 2015–2016-os idényben 17 góllal zárt. A paksi kedvenc ebben is rekordot állított fel, kilenc év különbség ugyanis még sohasem volt egy NB I-es gólkirály első és második címe között – az eddigi csúcstartó Bene Ferenc volt, akinek első (1962–63) és második (1969) mesterlövészi címe között hat év telt el. Az utóbbi öt idényen belül negyedszer adta a tolnai együttes a gólkirályt: 2020–2021-ben Hahn János, 2021–2022-ben Ádám Martin, 2022–2023-ban pedig Varga Barnabás volt az élvonal legeredményesebb játékosa. Érdekesség, hogy 2020 óta sorozatban hatodik alkalommal lett magyar játékos a gólkirály. Légiósként legutóbb az olasz Davide Lanzafame végzett az élen, 2018–2019-ben a Ferencváros és a Honvéd játékosaként, 16 góllal – holtversenyben Holender Filippel (Bp. Honvéd), míg 2017–2018-ban egyedül nyert Lanzafame (Bp. Honvéd) 18 góllal. Viszont 2019–2020 után (Radó András, ZTE, 13 gól) fordult elő újra, hogy a gólkirály nem érte el a 20 találatot.
A GÓLLÖVŐLISTA ÉLMEZŐNYE
Gólkirály: Böde Dániel (Paks) 15 gól
2. Marin Jurina (MTK), Bárány Donát (Debrecen) 13-13
4. Varga Barnabás (FTC), Tóth Barna (Paks), Brandon Domingues (DVSC), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia) 12-12
BÖDE ÖSSZES GÓLJA EBBEN AZ IDÉNYBEN
♦ Folytatódott a külföldi edzők bajnoki sikersorozata. Magyar tréner legutóbb 2014-ben tudott bajnoki címet nyerni az NB I-ben, akkor Kondás Elemér a Debrecennel. Azóta spanyol, német, olasz, szerb, ukrán és orosz edző is nyert bajnoki címet, és most ír nemzetiségű tréner lett bajnok Robbie Keane személyében. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a 2023–2024-es idény elején Máté Csaba is irányította a Ferencvárost, így magyar edző is kivette a részét a sikerből, de a bajnokságot tavasszal már Dejan Sztankoviccsal nyerte meg a csapat. A Magyar Kupában viszont az idén sorozatban harmadszor győzött magyar edző csapata.
♦ Azzal, hogy az NB II-ből feljutott két kelet-magyarországi csapat, a Kisvárda és a Kazincbarcika, míg a kiesők között (Kecskemét, Fehérvár) nincs keleti együttes, az a helyzet áll elő, hogy az új idényben a 12 csapatos mezőny 41 százalékát kelet-magyarországi csapatok alkotják: Debrecen, Diósgyőr, Kazincbarcika, Kisvárda, Nyíregyháza. Ilyenre a 12 csapatos NB I-ben még nem volt példa. Legalább öt keleti csapat 1981–1982-ben szerepelt legutóbb a magyar élvonalban, akkor hat is, a Békéscsaba, a Debrecen, a Diósgyőr, a Nyíregyháza, a szegedi SZEOL és az Ózd, azonban épp az utóbbi kettő esett ki, azóta pedig nem volt ennyi keleti csapat, igaz, abban az idényben még 18-as mezőny alkotta az első osztályt.
AZ NB I VÉGEREDMÉNYE | M | Gy | D | V | L–K | Gk | P |
1. Ferencvárosi TC | 33 | 20 | 9 | 4 | 64–31 | +33 | 69 |
2. Puskás Akadémia | 33 | 20 | 6 | 7 | 58–38 | +20 | 66 |
3. Paksi FC | 33 | 16 | 9 | 8 | 65–47 | +18 | 57 |
4. ETO FC Győr | 33 | 14 | 11 | 8 | 49–37 | +12 | 53 |
5. MTK Budapest | 33 | 13 | 7 | 13 | 53–47 | +6 | 46 |
6. Diósgyőri VTK | 33 | 11 | 11 | 11 | 43–51 | –8 | 44 |
7. Újpest FC | 33 | 9 | 14 | 10 | 38–44 | –6 | 41 |
8. Nyíregyháza Spartacus | 33 | 9 | 9 | 15 | 31–52 | –21 | 36 |
9. Debreceni VSC | 33 | 9 | 7 | 17 | 52–59 | –7 | 34 |
10. Zalaegerszegi TE | 33 | 7 | 13 | 13 | 35–42 | –7 | 34 |
11. Fehérvár FC | 33 | 8 | 7 | 18 | 34–52 | –18 | 31 |
12. Kecskeméti TE | 33 | 4 | 13 | 16 | 31–53 | –22 | 25 |
AZ NB II VÉGEREDMÉNYE | M | Gy | D | V | L–K | Gk | P |
1. Kisvárda | 30 | 17 | 7 | 6 | 57–44 | +13 | 58 |
2. Kazincbarcika | 30 | 14 | 11 | 5 | 51–30 | +21 | 53 |
3. Vasas FC | 30 | 16 | 4 | 10 | 47–35 | +12 | 52 |
4. Kozármisleny | 30 | 13 | 8 | 9 | 45–42 | +3 | 47 |
5. Szentlőrinc | 30 | 12 | 11 | 7 | 44–32 | +12 | 47 |
6. Mezőkövesd | 30 | 12 | 8 | 10 | 44–35 | +9 | 44 |
7. Szeged-Csanád GA | 30 | 10 | 12 | 8 | 36–32 | +4 | 42 |
8. Budapest Honvéd | 30 | 11 | 7 | 12 | 41–39 | +2 | 40 |
9. BVSC-Zugló | 30 | 8 | 14 | 8 | 31–32 | –1 | 38 |
10. Csákvár | 30 | 10 | 6 | 14 | 41–50 | –9 | 36 |
11. Soroksár SC | 30 | 9 | 8 | 13 | 42–47 | –5 | 35 |
12. Budafoki MTE | 30 | 9 | 8 | 13 | 44–53 | –9 | 35 |
13. FC Ajka | 30 | 8 | 11 | 11 | 31–38 | –7 | 35 |
14. Békéscsaba | 30 | 8 | 9 | 13 | 30–38 | –8 | 33 |
15. Gyirmót FC Győr | 30 | 7 | 10 | 13 | 41–46 | –5 | 31 |
16. Tatabánya | 30 | 6 | 6 | 18 | 28–60 | –32 | 24 |