A KTE–ETO FC Győr mérkőzés nyolcvanadik percéig a legnagyobb dilemmám az volt, melyik könyökömön pihentessem a fejemet – láttam már szórakoztatóbb összecsapást ebben az idényben. Ráadásul a mérkőzés előtt csak soroltam magamban, mennyi jó történet sülhetne ki a meccsből: tavaly Borbély Balázs fosztotta meg Gera Zoltánt és a Vasast az NB I-es tagságtól, s mi van, ha ezúttal teljesen más helyzetben, de újabb győzelemmel szinte reménytelenné teszi a Borbély-csapat Geráék helyzetét az élvonalban? Marad-e az ETO mumusa a Kecskemét, miután mindkét idénybeli meccsüket a lilák nyerték meg 2–1-re? Folytatódik-e az ETO veretlensége tavasszal? Meg tudja-e szakítani a KTE az ötmeccses nyeretlenségi sorozatát?
Nos, a nagy várakozást hervasztó első nyolcvan perc követte, aztán csak kapkodtuk a fejünket. Ugyan a 80. és a 96. percben is döntetlent jelzett az óriáskivetítő, legalább filmbe illő végjátékkal történt. Eneo Bitri egyenlítő találata után a KTE-szurkolók sokkos állapotban gondolhatták: „Még így sem tudunk nyerni…”, míg a győriek fejében átfuthatott: „Még így sem tudunk kikapni!”
A tavaly nyáron a magyar futballközegben lesajnált, külföldi játékosai miatt megvetett ETO FC Győr az idény során másodszor ér el kilencmeccses veretlenségi szériát a bajnokságban, s karnyújtásnyira került a negyedik helytől. Lám, így is lehet: a külföldi játékosok taktikailag tökéletesen illeszkednek egymáshoz, technikailag pedig minőséget képviselnek, a tragikus idénykezdet ellenére támogatott edző pedig hétről hétre szállítja az eredményeket. Gyakorlatilag az történik Győrben, amit Újpesten képzeltek el az idény előtt, de januárban biztosan: egyre jobban futballozó csapat a felsőházban, amely alkalomadtán a nemzetközi kupaindulást jelentő hellyel is kacérkodhat (ne feledjük, a negyedik hely Konferencialiga-indulást jelent, ha Ferencváros–Paks döntőt rendeznek a Mol Magyar Kupában).
Azért a megelőző fordulókban, főleg Kecskeméten többször is rezgett a léc az ETO-nak, de a bajnokság eleji pechszéria után kijár némi szerencse. Ott viszont talán még a győri együttes sem tart, hogy a gyengébb teljesítményt firtató újságírót kioktassa a találkozó után. Még akkor sem, ha a klub hosszú-hosszú idő óta legkedveltebb vezetőedzője teszi…
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!