A zalaegerszegieken kívül valamennyi NB I-es csapat szervezett külföldi edzőtáborozást a télen, s nagyszerű körülmények között készülhet az OTP Bank Liga tavaszi folytatására. Háttéranyagunkban többek között azt vizsgáltuk, hogyan alakul egy-egy táborozás megtervezése, mi szükséges a kényelem megteremtéséhez, valamint a megfelelő utaz(tat)áshoz. Lapunk segítségére volt Murák László, az élvonalban újonc Nyíregyháza Spartacus technikai vezetője – vele beszélgettünk.
A Szparinak Törökország a kedvelt úti célja, évek óta Antalya környéken edzőtáborozik a téli időszakban. Az elmúlt két évben ugyanabban a sidei hotelben szállt meg a küldöttség – amelyben a megyei rivális Kisvárda Master Good is –, és most sem azért váltott és foglalt le egy beleki hotelt, mert az élvonalba jutással annyit javultak volna a klub lehetőségei.
„Semmi gond sem volt a sidei hotellel, hacsak az nem, hogy sok csapat kedvelt célpontja, ezért kissé zsúfolttá váltak benne a terek, és a pályák lefoglalásáért sorban kellett állni – mondta Murák László. – Évek óta ugyanazzal az utazásszervezővel dolgozunk, és az általa felkínált lehetőségek közül most egy másikat választottunk. Kedden érkeztünk, az eddigi tapasztalataink szerint sportszakmailag tökéletes helyre kerültünk, a szállodának saját pályái vannak, és csak annyi csapatot fogad, ahánynak az edzésigényét ki tudja elégíteni. A konditerem is nagyobb, mint az általunk előzőleg belakott hotelben, a wellnessrészleg tökéletes, a videózáshoz és a csapatértekezletekhez több konferenciaterem áll rendelkezésre, a tizenkét napba belefér majd egy vagy két csapatépítő tréning, azokat is meg tudjuk oldani házon belül. És ami ilyenkor a legfontosabb: az időjárás is kifogástalan, délutánra húsz Celsius-fok körüli a hőmérséklet, a játékosok rövidnadrágban végezhették az edzésgyakorlatokat.”
Visszalépve egy kicsit az időben: mikor kezdődik el a szervezőmunka? És az edzőmeccspartnerek lekötésében javultak-e a klub lehetőségei azzal, hogy immár az élvonalban szerepel?
„Az már a bajnokság elején evidens, hogy télen edzőtáborba vonulunk, a szervezőmunka szeptember végén-október elején kezdődik – felelte Murák László. – Az első lépés a repülőjegyek foglalása, hiszen fontos számunkra, hogy Budapestről közvetlen járattal tudjunk utazni Antalyába. Aki későn eszmél, annak már nem juthat hely a menetrend szerinti járatokon, emiatt több magyar csapat Bécsből kényszerül indulni. Amíg a téli időszakban Budapestről keddi és pénteki oda-vissza járatok indulnak Antalyába, az osztrák fővárosból mindennap. Hozzánk hasonlóan gondolkodtak az MTK-nál és a Vasasnál is, velük egy gépen utaztunk Törökországba. Ha megvan az időpont, jöhet az ellenfelek keresése, a meccsszervezőkkel többszöri egyeztetés után kötjük meg a szerződést az edzőmérkőzésekre. Tavaly, NB II-es listavezetőként sem panaszkodhattunk az ellenfelek erősségére, de első osztályú csapatként még jobb helyzetben voltunk. Játszunk a román élvonalbeli Sepsivel, majd a lengyel első osztályú Korona Kielcével és a GKS Katowicével is.”
Mi az, ami semmiképpen sem maradhat otthon ilyenkor? Mekkora az utazó létszám? Milyen extrém igények vetődhetnek fel menet közben? – kérdeztük még a Szpari technikai vezetőjétől.
„Elvileg minden edzőpályán minden eszköz rendelkezésre áll, de az a tapasztalatunk, hogy nem árt ezeket magunkkal hozni. Az utazási irodával kialkudott csomagtömegbe belefér, hogy feladjuk a repülőre a bójákat, karókat, tappancsokat, gátakat és persze a labdákat, amelyeket szigorúan leengedett állapotban adhatjuk fel, az első edzés előtti legfőbb teendő, hogy felfújassuk őket. Vannak olyan klubok, magyarok is, amelyek előre elküldik kamionnal ezeket az eszközöket, de mi inkább a repülőn magunkkal utaztatjuk őket. Harmincnyolc tagú a küldöttségünk Belekben, huszonhat játékos mellett a tizenkét kísérő között van a sportigazgató, a szakmai stáb, a technikai vezető, a videóelemző, a masszőrök, a szertáros és egy médiamunkatárs is. Rendelkezésünkre áll masszőr- és a szerelés tárolására alkalmas szoba is. Az ellátás tökéletes, a napi háromszori étkezés mellett a játékosok szobáinak szintjén a nap huszonnégy órájában kávéból, gyümölcsből, aprósüteményből, magvakból álló snack révén egészíthető ki az étkezés. Olyan kérésünk nem szokott lenni, amin a szálloda munkatársai meglepődnének, előfordulhat, hogy ilyenkor még mozgásban van a keret, és jöhetnek, illetve távozhatnak játékosok, de ezt is rugalmasan kezelik az itteniek.”
Sokat lehet tanulni a külföldi csapatok elleni meccsekből
– Miért éri meg a magyar csapatoknak Törökországban edzőtáborozniuk januárban, amikor már évek óta idehaza is enyhék a téli hónapok?
– Egyrészt hiába enyhék a telek Magyarországon, azért az időjárás kiszámíthatatlan, az egyik nap tíz fok van, másnap pedig már havazik, fagyossá válik a pálya. A mai energiaárak mellett csak kevés klub engedheti meg magának, hogy folyamatosan fűtse a pályáját. Másodsorban egy-egy tíznapos téli törökországi túra nem kerül többe, mintha otthon menne el edzőtáborba egy csapat hasonló körülményeket garantáló szállodába, sportlétesítménybe.
– Egy ilyen túra milyen hatással lehet a labdarúgókra?
– Összekovácsoló ereje van, a játékosokat kimozdítja a hétköznapokból, a mindennapok monotóniájából. A nemzetközi meccseknek köszönhetően ráadásul fejlődhetnek az együttesek. Meg kell nézni a Ferencvárost, a folyamatos kupaszereplés révén egyre erősebb és értékesebb lett. Persze a nemzetközi kupameccsek csak kevés magyar klubnak adatnak meg, de a külföldi ellenfelekkel vívott felkészülési találkozókból is rengeteget lehet tanulni.
– A napokban három magyar csapat is egyszerre repült el a törökországi Belekbe.
– Az MTK edzőtáborát már évek óta én szervezem, a Vasas egy török ügynökkel érkezett, míg a Nyíregyháza Szűcs Mihály barátom segítségével táborozik Törökországban. Mint a példa is mutatja, jól megférünk egymás mellett. Én egyébként nemcsak magyar, hanem neves külföldi együttesekkel – legutóbb például júliusban az AS Romával –, rangos utánpótlás-akadémiákkal, női csapatokkal is együtt dolgozom. Már most több különleges összecsapást szervezünk a nyári hónapokra.
G. J.