Legyőzte a Fehérvárt, visszavágott a kupabúcsúért a Diósgyőr

LABDARÚGÓ NB I
13. FORDULÓ
Diósgyőri VTK–Fehérvár FC 1–0 (1–0)
Miskolc, DVTK Stadion, 5135 néző. Vezette: Erdős
Gólszerző: Acolatse (4.)

ONLINE KÖZVETÍTÉS ITT!

Hármas gyászszünettel kezdődött a mérkőzés: két korábbi Diósgyőr-játékosra, Kiss Istvánra és Horváth Ernőre, illetve a klubtörténet legsikeresebb edzőjére, az október 19-én, épp a legutóbbi hazai meccs napján elhunyt legendás Szabó Gézára emlékeztek a DVTK Stadionban, ahol ritkán látható, a hazai kapu mögötti összes szektort a tetejétől az aljáig beborító molinót is bemutattak a szurkolók.

Friss emlékei vannak egymásról a két csapatnak, alig másfél hete, október 30-án csaptak össze a Mol Magyar Kupában, akkor Székesfehérváron Nejc Gradisar 96. percben szerzett góljával nyert 2–1-re a piros-fehér együttes. Itt volt máris a lehetőség a revansra a Diósgyőrnek, ráadásul a csapat a paksi 4–3-as siker után vágott neki a mérkőzésnek, de a Fehérvár is jó formában volt, hiszen sorozatban elveszített négy bajnoki után a legutóbbi két meccsét megnyerte az NB I-ben.

Igencsak szokatlannak tetszik még mindig a Fehérvár taktikai felállása, amely a labdabirtoklás fázisában 3–1–4–2, védekezésben viszont leginkább 5–3–2. Azt nem tudjuk, mi volt Pető Tamás fehérvári vezetőedző meccsterve erre az összecsapásra, de valószínű, hogy négy perc után fel kellett adnia azt, mivel máris a fehérvári kapuban volt a labda Elton Acolatse 22 méterről meglőtt, tökéletes szabadrúgása után.

Nem rohant fejjel a falnak a vendégcsapat a korai hátrányba kerülés után sem, és csak a 28. percben jutott el kapura lövési kísérletig (az is fölé szállt). A Diósgyőr viszont nyugodtan, kimérten játszott előnye tudatában, igyekezett kijjebb csalogatni ellenfelét. Összességében meglehetősen eseménytelen, ritmustalan és sok hibával tarkított volt az első félidő, amelyet a legplasztikusabban úgy lehetne összefoglalni: egy gól és más semmi.

Nyilván Pető Tamás lehetett elégedetlenebb a két mester közül, mert kettőt is cserélt a szünetben, érkezett Kalmár Zsolt és Nicolás Stefanelli. A játék ugyanakkor nem lett kombinatívabb és intenzívebb, így Kalmár úgy gondolhatta a 60. percben, hogy legalább a kapura lövési statisztikát javítja, és mintegy 35 méterről kapura tűzött egy szabadrúgást. Egyébként nem volt rossz próbálkozás, védenie kellett Artem Odincovnak (aki amúgy az M4 Sportnál október hónap védését mutatta be, az ezért járó plakettet pedig a mérkőzés után vehette át), de gólszaga azért nem volt a dolognak. Viszont a Diósgyőr-játékosok mintha ráébredtek volna, hogy itt akár gólt is lehet kapni, és gyorsan vezettek ők is egy veszélyes támadást, amelynek a végén csak pár centi hiányzott, hogy Bényei Ágostonnak jó legyen üres kapura a beadás, de nem ért oda a fiatal játékos. Majd a mérkőzés – és talán a forduló – helyzetét hagyta ki Acolatse, aki remek bal oldali beadásra a hosszú oldalon érkezve, kapásból egy méterről bombázott jócskán fölé.

A meccs helyzete, azt mondtuk volna? A 79. percben elbizonytalanodtunk, amikor a csereként beálló fehérvári Nejc Gradisar szép csel után egyedül tört kapura, és ajtó-ablak ziccerben valamiért jobb külsővel, magasan lőtt kapura, és a lécet találta el. Ennél csak egyszerűbb és csak jobb megoldást választhatott volna.

A végén volt még egy jó lövése Franchunak (Dala Martin fölé tolta a lövést), de az eredmény már nem változott, a Diósgyőr visszafizetett a Fehérvárnak a kupabúcsúért. 1–0

ONLINE KÖZVETÍTÉS ITT!