NB I: gólrekordot és 23 éve nem látott nézőszámátlagot hozott a 2023–2024-es idény

A FERENCVÁROS SOROZATBAN HATODSZOR LETT BAJNOK. A zöld-fehérek ezzel klubrekordot értek el, hiszen egymás után eddig maximum ötször tudtak aranyérmet szerezni, mégpedig az 1908–1909-es és az 1912–1913-as idény között. A hatos sorozat a harmadik leghosszabb széria a magyar élvonal történetében. A rekordot az MTK tartja, amely az 1913–1914-es és az 1924–1925-ös idény között megszakítás nélkül 10 elsőséget ünnepelhetett (közben az első világháború miatt két éven át szünetelt a bajnokság), a második helyen pedig az Újpesti Dózsa áll, amely 1969 és 1975 között zsinórban hét bajnoki címet szerzett (közte 1970 tavaszán egy félidényes bajnokságot nyertek a lila-fehérek).

Az FTC 74 ponttal végzett az élen, ennél már háromszor volt több pontja a 12 csapatos, 33 fordulós bajnoki rendszer 2015-ös bevezetése óta, egyszer pedig ugyanennyi. A bajnok zöld-fehérek ezúttal 80 gólig jutottak, ez nemcsak a jelenlegi lebonyolításban a legtöbb (eddig a Paksi FC tartotta a csúcsot, amely a 2020–2021-es kiírásban 76 találattal zárt), hanem a 2000-es éveket tekintve is rekord, pedig volt rá példa, hogy a jelenlegi 33 mérkőzésnél többet játszottak a csapatok. (A Dunaferr az 1999–2000-es idényt 79 szerzett góllal fejezte be. Tegyük hozzá, hogy a dunaújvárosi csapat abban az idényben valójában 33 bajnoki mérkőzésen 88 gólt ért el, csak a csődbe jutott Szeged LC-t a szövetség a tavaszi szezon elején kizárta a bajnokságból: A szegediek addigi eredményeit törölték a tabellából, így a 9–0-s dunaújvárosi győzelemmel végződő Dunaferr–Szeged LC mérkőzés eredménye sem szerepel a táblázatban, ezért van 79 szerzett gól a Dunaferr neve mellett a tabellában – a szerző).

TÖBB MINT MÁSFÉL ÉVTIZEDES CSÚCSON A GÓLÁTLAG. A 12 csapatos, 33 fordulós bajnoki rendszerben először haladta meg a gólok száma a hatszázat, a 603 találat 3.04-os meccsenkénti gólátlagot jelent. Az eddigi csúcsot ebben a rendszerben a 2020–2021-es idény 3.01-es átlaga jelentette. A jelenleginél magasabb az előző két évtizedben csak egyszer, 2007–2008-ban volt a hazai élvonal (3.08) történetében. (Érdekesség, hogy abban az idényben az FTC az NB II-ben szerepelt.)

*12 csapatos és 33 fordulós lebonyolítás 
Forrás: nela.hu

A leggyakoribb eredmény a 2–1-es vendéggyőzelem volt, ami összesen 23-szor fordult elő.  A 31. fordulóban az Újpest Diósgyőr elleni 7–0-s győzelme a legnagyobb különbségű siker ebben az idényben. Viszont hétnél több gólt, nevezetesen nyolcat négy meccs is hozott. 
Augusztus 6., 2. forduló: Fehérvár–FTC 3–5
Szeptember 3., 6.forduló: ZTE–FTC 2–6 
Október 21., 10. forduló: Újpest–KTE 5–3
Április 20., 29. forduló: Diósgyőr–DVSC 5–3

A legtöbb kapott gól nélküli mérkőzést az FTC és a Fehérvár hozta le, 13–13-at, míg a legtöbbször, a mérkőzések egyharmadán (11) a KTE, az Újpest és a Mezőkövesd nem tudott betalálni ellenfelének.  

TÖBB MINT 20 ÉVE NEM VOLT ILYEN MAGAS AZ ÁTLAGOS NÉZŐSZÁM. A sok gól pedig sok nézőt is vonzott ebben az idényben. A magyarfutball.hu összesítése a most véget ért bajnokságban a meccsenként 4181 fő volt az mérkőzésenkénti átlagnézőszám, ami közel 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Négyezernél magasabb átlagot ezt megelőzően a 2001–2002-es idénynél tartanak nyilván a hazai statisztikai oldalak, 4037, a mostaninál magasabb meccsenkénti átlag pedig a magyarfutball.hu szerint egy idénnyel korábban, 2000–2001-ben volt (4370).

Mind a 12 csapat átlagnézőszáma emelkedett az előző bajnoksághoz képest. Ebben az idényben a legtöbben az októberi Ferencváros–Újpest derbire látogattak ki (20 357), megelőzve a két csapat májusi Üllői úti találkozóját (18 767), amelyet az újpesti ultrák bojkottáltak. A szeptemberi Diósgyőr–Debrecen keleti rangadó volt (9 518) a leglátogatottabb olyan összecsapás, amelyen az FTC nem volt érintett.    

AZ IDÉNY MEGLEPETÉSCSAPATA A PAKS. A kizárólag magyar labdarúgókat foglalkoztató tolnai gárda 13 év elteltével végzett újra ezüstérmes pozícióban, ráadásul a klub történetében soha nem látott 58 ponttal, ami kettővel több mint amennyit 2011-ben ért el Kis Károly együttese (igaz, utóbbi csak 30 meccset játszott). A 2011-es ezüstérmes csapatnak a mostani keretből Böde Dániel, Gévay Zsolt, Haraszti Zsolt és Szabó János volt tagja. Az előző években a sokgólos mérkőzések voltak jellemzőek Böde Dánielékre, ebben a kiírásban azonban fordult a kocka. Bognár György az FTC elleni augusztusi 1–6 után átszervezte a csapat védekezését, és ez odáig vezetett, hogy most már a Kecskemét után átlagban a Paks találkozóin esett a második legkevesebb gól (2.82). Mivel a Kisvárda kiesett, így a következő idénytől a tolnai csapat lesz az egyetlen, amely első élvonalbeli szereplése óta folyamatosan az első osztályban szerepel. A Paksi FC az NB I legmagasabb átlagéletkorú csapatával lett ezüstérmes. A tolnaiak átlagéletkora 26.4 év, 2. a Ferencváros és a Mezőkövesd 26.2 évvel, a legfiatalabb átlagéletkorú együttes pedig a Kecskemét és az Újpest volt 24.5 évvel (a nela.hu adatai szerint, a pályára lépett játékosok életkora alapján).  

2015 ÓTA ELŐSZÖR NEM ESTEK KI AZ ÚJONCOK. Amióta a jelenlegi lebonyolítás szerint játszanak a csapatok, most először fordult elő, hogy egyik újonc sem esett ki: a DVTK a hetedik, az MTK a nyolcadik helyen zárt. Az élvonalba két év után visszatérő diósgyőriek a mostani bajnoki rendszer bevezetése, 2015 nyara óta most végeztek a legelőrébb (7. hely), és gyűjtötték be a legtöbb pontot (45).    

MEGDŐLT A DERBIK ÉVSZÁZADOS GYŐZELMI REKORDJA. A Ferencváros az októberi 3–0-s, majd a februári 5–0-s siker után a záró fordulóban 2–0-ra verte meg az Újpestet, így a 2020–2021-es idény után fordult elő újra, hogy egy bajnokságon belül gólt sem kapott ősi riválisától. A zöld-fehérek múlt vasárnap sorozatban a 16. győzelmüket aratták a bajnokságban a lila-fehérek ellen, megdöntve ezzel a derbik több mint 100 éves, 15 bajnoki meccses diadalszériáját, amelyet még a párharc elején, 1905 és 1916 között hoztak össze a ferencvárosiak.
 

VARGA BARNABÁS NAGY ELŐDÖK NYOMDOKAIN. A gólkirályi címet akárcsak egy évvel korábban, most is Varga Barnabás szerezte meg. Tavaly 26 góllal paksiként, most 20 találattal ferencvárosiként lett a bajnokság legeredményesebb játékosa, az olasz Davide Lanzafame (2018: Bp. Honvéd, 2019: FTC) óta először végzett két egymást követő idényben a góllövőlista élén. A fővárosi zöld-fehérek játékosai közül a 12 csapatos, 33 fordulós rendszerben elsőként jutott el 20 találatig. A Ferencvárosban pedig legutóbb Nyilasi Tibor szerzett legalább húsz gólt egy bajnoki  idényben (1980–1981-ben 30-at, amivel európai ezüstcipős lett). Varga Barnabásnak Détári Lajos (1985, 1986 és 1987, végig Bp. Honvéd) óta először sikerült az NB I-ben magyar labdarúgóként megszakítás nélkül két gólkirályi címet szereznie. Varga legjobb meccse az MTK elleni, februári, 5–1-re megnyert mérkőzés volt, melyen négy gólt szerzett és egy gólpasszt adott, amivel lapunknál tízes osztályzatot érdemelt ki. 1972 óta  27. alakalommal adtuk meg a legmagasabb érdemjegyet. Varga előtt legutóbb 2020-ban a paksi Hahn János kapott 10-est, ugyancsak egy négygólos teljesítmény után (Paks–Puskás Akadémia 6–2).
 

MINDÖSSZE A MEZŐNY FELE VÁLTOTT EDZŐT, MÁTÉT GYŐZTES MECCS UTÁN KÜLDTÉK EL. Az előző két évhez képest most kevesebb volt az edzőváltás a bajnoki idény közben (az 1. fordulótól), tíz (2022-2023-ban 11-szer, 2021-2022-ben 12-szer váltottak edzőt a csapatok). Az idény közben a mezőny felénél, hat klubnál érkezett új szakvezető. A legtöbb tréner, négy, a kieső Kisvárdát irányította, a Diósgyőrt és az FTC-t pedig három-három (a zöld-fehérektől még a bajnokság rajtja előtt küldték el Sztanyiszlav Csercseszovot, így őt nem számoltuk bele). A bajnok Ferencvárostól Máté Csabát azután váltották le, hogy csapata 6–2-re győzött Zalaegerszegen, utódja, Dejan Sztankovics pedig a vesztes kupadöntőt követően, az utolsó bajnoki előtt távozott a Szpartak Moszkvához. A legtöbb külföldi szakvezető Szerbiából érkezett, az idény során összesen hat vezetőedző kapott munkát a magyar élvonalban. A Fradit az utolsó fordulóban irányító Leandro az ecuadori Octavio Zambrano (Tatabánya, 2008) után a második dél-amerikai születésű szakvezető az NB I-ben. 
 

EMLÉKEZETES GÓLOK: A LEGGYORSABB, A LEGFURCSÁBB ÉS A LEGAKROBATIKUSABB. Számos olyan találat volt, amelyre ilyen vagy olyan okból sokáig emlékezni fogunk. Az FTC játékosának, Marquinhosnak októberben a DVSC ellen mindössze 16 másodperc kellett ahhoz, hogy betaláljon, a találkozó végül 2–2-es döntetlennel zárult. 

A Paks a 21. fordulóban három győztes meccs után, az élről fogadta az akkor éppen 10. helyen álló ZTE-t és esélyeshez méltóan már 2–0-ra, majd 3–1-is vezetett. A zalaiaknak nem kis szerencsével, a bajnokság talán legnagyobb fordítását bemutatva ebből a vesztes állásából sikerült 4–3-ra megnyerniük a mérkőzést. A vendégek harmadik gólja előtt Szappanos Pétert, tolnaiak kapusát alaposan becsapta, hogy a labda egy göröngyön felpattant, és így került Antonio Mance elé, aki kiegyenlített.  

Látványos távoli bombagólok bőven akadtak, míg a mezőkövesdi Sztefan Drazsicsnak márciusban a DVTK ellen elért egyenlítő találata annyiban volt különleges, hogy egy lecsorgó labdát a kapunak háttal állva, ollózva küldött a hálóba. A gól azonban így is kevés volt a pontszerzéshez, a meccset végül a diósgyőriek nyerték meg 2–1-re. 

Az NB I 2023–2024-es idényében a legszebb gólnak a Rangadó díjátadó gálán, a szurkolók szavazatai alapján a diósgyőri Jurek Gábor Paks elleni szabadrúgását választották meg (DVTK–Paks 2–1).

BÖDE A LEGIDŐSEBB, KOVÁCS PATRIK A LEGFIATALABB,  KETTEN EGY PERCET SEM HIÁNYOZTAK. A bajnokság legfiatalabb játékosa a Fehérvár támadója, Kovács Patrik volt, aki 16 évesen 5 hónaposan és 19 naposan mutatkozott be a ZTE elleni mérkőzésen (1–3), a legidősebben pedig a Paks centere, Böde Dániel lépett pályára, aki 37 éves 6 hónapos és 24 napos volt, amikor a záró fordulóban a Kisvárda ellen (2–1) csereként beállt. Utóbbi összesen már 473 meccsnél és 147 gólnál jár az NB I-ben, a szerepléseket illetően hatodik a magyar élvonal örökranglistáján. Mindössze két labdarúgó volt, aki egy percet sem hiányzott csapatából az idény során, Patrizio Stronati, a Puskás Akadémia és Belényesi Csaba, a KTE középső védője. 

A Nemzeti Labdarúgó Archívum (NELA) adataiból többek között kiderül még, hogy a bajnokság során a Paks lőhette és hibázta el a legtöbb büntetőt, kilencből ötöt; az előző két idényhez képest mintegy három százalékkal csökkent a légiósok száma és aránya (most 47.6 százalék); továbbá, hogy a 2022–2023-as kiírással szemben most majdnem százzal kevesebb sárga lapot osztottak ki a játékvezetők (820-szor villant a sárga lap, az előző idényben 919-szer), és 50-ről 27-re csökkent a kiállítások száma. Három olyan játékos volt, aki kétszer is piros lapot kapott: Csongvai Áron (Fehérvár), Kádár Tamás (MTK), Szatmári Csaba (DVTK).    

FIATALPERCEK: ÉLEN A DVSC, UTOLSÓ A FEHÉRVÁR. A Magyar Labdarúgó-szövetség anyagilag is támogatott, 2003-ban vagy annál később született fiatalok szerepeltetésének rangsorában a DVSC végzett az élen 3232 perccel, megelőzve a 2. helyen végzett MTK-t (3148) és a 3. Kisvárdát (2880). A sor végén a Fehérvár FC (892 perc) áll, 11. pedig a Ferencváros (1214)  – derül ki az utanpotlassport.hu összesítéséből.