Milanovics: Amíg matematikai esélyünk van a bennmaradásra, harcolunk

MEZŐKÖVESD–DIÓSGYŐR 1–2

Milan Milanovics, a Mezőkövesd Zsóry FC vezetőedzője: – Megérdemelten nyert a DVTK. Mindent megtettünk, az első félidő rendben volt, de a másodikban a cserék és különösen a piros lap után elfogytunk, sok volt a labdaveszésünk, a rossz átadásunk, nem tudtunk veszélyes akciókat vezetni az egyenlítéshez. Olyan a csapat összetétele, hogy ha több védekező típusú labdarúgót szerepeltetünk, az előrejátékunk akadozik, ha pedig több a támadó szellemű futballista, hátul akadnak gondjaink. Talán mentálisan nem vagyunk olyan állapotban, hogy ki tudjuk használni a szerzett gólokból származó előnyt, illetve egyéni képességbeli hiányosságaink miatt kapunk gólokat. Nem játszottunk nagy nyomás alatt, kevés esélyük volt a vendégeknek a gólszerzésre, ám amint kicsit is kihagytunk, egyből büntettek. Amíg matematikai esélyünk van a bennmaradásra, harcolunk. Nem tudunk mást tenni, keményen kell edzenünk, dolgoznunk. A hozzáállással elégedett vagyok, össze kell fognunk ebben a nehéz helyzetben. Ahhoz, hogy meccseket nyerjünk, erőnlétileg, mentálisan és technikailag is az ellenfél fölé kell kerekednünk, úgyhogy van feladatunk bőven.

Vladimir Radenkovics, a Diósgyőr VTK vezetőedzője: – Mentálisan kemény meccsen vagyunk túl, először játszottunk idegenben az irányításommal. A találkozó elején nem tudtuk, mit csináljunk, talán úgy voltak vele a játékosaim, lesz, ami lesz, s amit nyújtunk, elegendő lehet. A szünet után felelősségteljesebben futballoztak, úgy teljesítettek, ahogyan elvárom. A küzdelem fejben dőlt el, büszke vagyok a csapatomra, ezekkel a pontokkal elindulhatunk felfelé a tabellán. Nem véletlen, hogy különböző posztokon játszatom Bényei Ágostont, a helye attól függ, hogyan áll fel az ellenfél. Igyekeztünk a sokoldalúságát kihasználni, hogy Jurek Gábort középre vonva tehermentesítsük. Védekezésben és támadásban hasznosan futballozik, de az előrejátékban higgadtabbnak kell lennie – mint ezen a mérkőzésen. Örülök a teljesítményének. A csapatnak magabiztosságra volt szüksége, éreztettük a srácokkal, hogy a szakmai stáb mögöttük áll, a támogatás hatására pedig javultunk. Sok jó képességű labdarúgóm van, azok is kiveszik a részüket a játékból, akik a kispadról szállnak be.

KECSKEMÉT–KISVÁRDA 3–1

Szabó István, a Kecskemét vezetőedzője: – Érzelmes meccset láttam, mindkét csapat odatette magát. Talán azért nyertünk, mert valamivel többet tettünk érte, és jó egyéni teljesítményeket is láthattam. Jó volt látni, hogy az együttes jól reagált a különböző helyzetekre, Lukács Dániel gyorsasága, Banó-Szabó Bence és Horváth Krisztofer kreativitása sokat jelentett. Olyan talán sosincs, hogy egy edzőnek ne kelljen idegeskednie. Az eredeti célunk a bennmaradás kiharcolása volt, fontos, hogy mindig legyen motivációnk. Ezután a mérkőzés után új célokat tűzhetünk ki, és ha javítani tudunk az idegenbeli teljesítményünkön, a középmezőnyből feljebb kerülhetünk. Ezt a győzelmet Nagy Zsolt családjának ajánljuk, remélem, némileg enyhíteni tudjuk a fájdalmukat.

Feczkó Tamás, a Kisvárda vezetőedzője: – Az első félidőben jól futballozott a csapat, és jól is reagált a korán kapott gólra. Ezt követően is voltak lehetőségeink, a szünet után is támadó szellemben játszott a társaság, azonban a harmadik hazai találat után kettészakadt a pálya, az a gól mélyütéssel ért fel. A második hazai gólt óriási butaság előzte meg, láttuk, hogy ezen a pályán nem lehet folyamatos a játék. Rossz döntés volt hátrafelé passzolni a labdát. A KTE első gólját nem sorolnám a rossz döntések közé, közelről fejelték rá Ötvös Bence kezére a labdát, az inkább balszerencsés mozzanat volt. Amúgy jónak értékelem az első fél­időben mutatott futballunkat is. És említhetem a mentalitásunkat is, amely a harmadik kecskeméti gólig jellemzett bennünket.