Blagojevics kéréssel fordult a DVSC vezetéséhez, szurkolóihoz

DEBRECENI VSC – ZALAEGERSZEGI TE FC 5–1 
Debrecen, Nagyerdei Stadion. 4002 néző. Vezette: Antal
Gólszerző: Ojediran (5.), Vajda B. (26.), Dzsudzsák (33. – 11-esből), Bárány (38., 71.), ill. Németh D. (49.) 

Szrdjan BLAGOJEVICS, a Debreceni VSC vezetőedzője

– Sima győzelem!
– Boldog vagyok, de a játékosoké az érdem, ők nyerték meg a mérkőzést. Ez a legnagyobb különbségű győzelmünk, amióta Magyarországon vagyok. Erős a mezőny, de szeretnénk minél előrébb végezni, előbb legyünk a hat között, aztán nézegethetünk feljebb és megcélozhatjuk a dobogót.

– Egy hete Pakson a hajrában engedték ki a győzelmet a kezükből – most viszont minden sikerült.
– Könnyű olyankor ünnepelni a csapatot, amikor négy góllal vezet az első félidőben, de én azt szeretném kérni a szurkolóktól, a klub vezérkarától, a kollégáimtól és a játékosoktól is, maradjunk egységesek és legyünk türelmesek akkor is, ha vereséget szenvedünk.

– Azt mondta, a játékosoké az érdem, de azért az edző határozza meg a taktikát – miként készültek a ZTE ellen?
– Minden ellenfelet elemzünk, ennek megfelelően alakítottuk ki a meccstervet. Uraltuk a mérkőzést, megfelelő volt a hozzáállás, ám mert maximalista vagyok, annyit megjegyzek: a második félidő nem úgy nézett ki, ahogyan szerettem volna – de ilyen győzelem után az edző ne panaszkodjon! Teljesítettük a MLSZ fiatalpercekre vonatkozó előírását is, és büszke vagyok arra, hogy a 2005-ben született Hornyák Csaba bemutatkozhatott az élvonalban.
 

MÁRTON Gábor, a ZTE FC vezetőedzője

– Aligha ilyen mérkőzésre számított.
– Még szép, ki számít ilyen mérkőzésre?! Az elején voltak lehetőségeink, ám aztán hamar gólt kaptunk és az első félidőben a hibáinkkal önmagunkat végeztük ki. Az volt a célunk, hogy stabilak legyünk, tudtuk, mik a Debrecen erősségei, de amire készültünk, abból kaptunk gólokat, ezzel el is dőlt a mérkőzés.

– Hogyan élte meg mindezt a kispadon?
– Jól… Dehogyis! Természetesen nagyon rosszul. Pedig jól alakult a tavaszunk, ám azt is tudtuk, ez nem megy mindig így, lesznek nehezebb meccseink. Persze attól függ, honnan nézzük: ha az őszre gondolunk, jó, hogy eltávolodtunk a kiesőzónától, de evés közben jön meg az étvágy, szerettünk volna még feljebb kapaszkodni.

– Mit tudott mondani a játékosoknak a szünetben?
– Nagy csodák nincsenek… Igyekeztem tartani bennük a lelket, váltottunk, volt kényszerű cserénk is, a második félidő eleje nem is nézett ki rosszul, a gólunk után majdnem szereztünk még egyet – de túl nagy volt a különbség, nem maradt sok esélyünk. Kértem, hogy mutassuk meg, van bennünk tartás, ez a mérkőzés sajnos így alakult.   S. ZS.

MTK–KISVÁRDA 2–1 (Molnár R. 17., Bognár I. 34. – 11-esből, ill. Jovicic 84.)
Budapest, Új Hidegkuti Nándor Stadion, 1938 néző. Vezette: Pintér

HORVÁTH Dávid, az MTK Budapest vezetőedzője
– Sokáig úgy tűnt, izgalommentes meccset játszanak, de nem így történt…
– Az első pillanattól kezdve jó teljesítményt nyújtottunk, noha apró kilengések előfordultak. Kettő nullás vezetés után volt lehetőségünk az újabb gól megszerzésére, és bár nem sikerült, stabil volt a játékunk. A végén szépített az ellenfél, ám győztünk és ennek örülünk.

– Amikor szépített a Kisvárda, nem fordult meg a fejében, úgy járhatnak, mint az előző fordulóban Zalaegerszegen?
– Nagyon a mérkőzés végén érkezett a vendégek szépítő találata, utána nem nyílt nagy gólszerzési lehetőségük, helyén volt játékosaink szíve, és ez győzelmet ért.

– Nyilván tudja, most először győzte le pályaválasztóként a Kisvárdát az MTK – nyolcadik nekifutásra. Nem fekszik csapatának a várdaiak futballja?
– Én csak az utóbbi három meccsről tudok beszélni. A Kisvárdának jó a kerete, hiába áll jelenleg kieső helyen. Rutinos csapat, labdarúgói évek óta jól teljesítenek, nekünk valamiért rendre nem sikerültek a meccseink ellene. Az idényben játszottunk döntetlent, volt vereség is, most pedig győzelem.

FECZKÓ Tamás, a Kisvárda vezetőedzője
– Csak a hajrában veszélyeztették a hazaiak győzelmét. Mi lehetett ennek az oka?
– Kiesés ellen küzdő csapat nem kezdhet így. Gólt kaptunk bedobás után, aztán összehoztunk egy felesleges tizenegyest. Nulla kettő után többet birtokoltuk a labdát, volt sok beadásunk, de nagy helyzetet nem alakítottunk ki. Nem tudtunk nyomást helyzeni a középső zónában a riválisra.

– Mit gondol, csak a sikertelenség az oka, hogy a játékosok képtelenek valós tudásuk szerint teljesíteni?
– A nagy tét, a kiesés elleni küzdelem nyilván rányomja bélyegét a labdarúgók teljesítményére, ám ez nem mutatkozhatna meg a teljesítményükön, hiszen mindannyian profik.

– Korábban sikeres időszakot töltött el az MTK-nál, ellenfélként bajnoki meccsen először tért vissza. Milyen érzésekkel?
– Jó látni, hogy azok a futballisták, akik nálam mutatkoztak be – gondolok Kata Mihályra, Varju Benedekre vagy Nagy Zsomborra –, meghatározó játékosok lettek. Ilyenkor még inkább felértékelődik, milyen nagy múltú klubnál dolgozhattam. A három pont volt a legfontosabb nekünk, sajnos egy sem lett belőle, pedig nagy szükségünk lett volna rá.   Z. A.

NB I, 25. FORDULÓ
Március 16., szombat
Újpest–Mezőkövesd 2–2 
DVTK–Paksi FC 2–1 
Kecskemét–Fehérvár 0–1 

Március 17., vasárnap
DVSC–Zalaegerszegi TE FC 5–1
Ferencvárosi TC–Puskás Akadémia 1–1
MTK–Kisvárda 2–1